Napfény és pezsgés: ez a Dél-Balaton

Gonda György
2018. április 21., 08:00


Így tavasszal, már-már a korai nyárban, több okból is érdemes a Balaton körüli borokkal foglalkozni.
Napfény és pezsgés: ez a Dél-Balaton
Fotók: Benkő M. Fanni
 
Egyrészt, mert ez az az időszak, amikor a budapesti borélet legtöbb eseménye ezekre a területekre kacsint ki. Úgy, ahogy ez a Gellért Szállóban is történt, a Winelovers Wednesday rendezvényen, amelynek célja tematikus módon, a helyi borászok előadásaival fűszerezve bemutatni Magyarország borvidékeit. A soron következő Balatonboglár volt.

Másrészt, a dél-balatoni borokra különösen ráfér egy kis hírverés – főleg, hogy nem is olyan sokára átvonulunk nyaralni, például Boglárra vagy Lellére. Ezért nem árt tudni, hogy mi kerülhet a poharunkba, mit érdemes keresni, mit nyújthat nekünk a helyi bor. Címként pedig a balatonboglári borvidék szlogenjét választottam, mert mindent összefoglal, ami a dél-balatoni bort jellemzi.

A borvidék 3100 ha területen helyezkedik el a somogyi dombság lejtőin. 37 település, 6 hegyközségbe rendeződve jelenti a balatonboglári borvidéket. A löszös talajon, amely több helyen magas mésztartalmú, emberemlékezet óta nevelnek szőlőt, készítenek bort. A terület kétharmadán fehér szőlő terem, de legtöbben az itten vörösborokra emlékeznek inkább. A fajtaösszetétel széles, és minden bortípusból bőséggel készítenek a borászok. Igyekeznek megfelelni a mai trendeknek, ezért készül fehér és piros habzó, pezsgő, csendes fehér és vörösbor, sok rozé és siller is. A fehéreknél természetesen jelentős az olaszrizling, de közel sem annyira, mint az északi parton. Hangsúlyosan jelenik meg a chardonnay és az illatos fajták közül is több.
 
Napfény és pezsgés: ez a Dél-Balaton
 
Persze van sauvignon blanc, furmint, szürkebarát is. A kékszőlők között megtaláljuk a kékfrankost, de sokat dolgoznak a francia világfajtákkal. A fehérborokban kezd kialakulni egy olyan stílus, ami jól egyesíti a reduktív technológiának köszönhető frissességet, ízgazdagságot, miközben a borok alkalmasak érlelésre. A vörösboroknál sem jellemző a komoly hordós érlelés, sok a teljesen vagy nagyobb arányban reduktív tétel. Törekszenek a könnyed tanninokra, gyümölcsökben gazdag borok készítésére, amelyek azért kiállják az idő próbáját. Fontos megjegyezni, hogy az egész nem érne sokat, ha nem lenne a borvidék északi határán a Balaton, ami egyedi mikroklímát ad, biztosabb érési időt nyújt, segít megőrizni a szőlő savait és egy jellegzetes tüzet ad a dél-balatoni boroknak, aminek köszönhetően összetéveszthetetlenek lesznek. Bármilyen meglepő, de Garamvári Pince pezsgőalapanyagának nagy része is itt terem.
 

A borvidéket kevésbé ismerők számára sem ismeretlen a Bujdosó Borászat, a Garamvári Szőlőbirtok, az IKON vagy a Pócz Pincészet neve. Jól tudom, hogy a fiatalabb generáció körében kimondottan népszerű a Katona Borház, a Várszegi Pincészet vagy a Gutman Borpince neve. Ők is jelen voltak a Gellért Szállóban, sok, számomra eddig ismeretlen borászat mellett.

A kóstolás során elsősorban a buborékos tételek, és a vörösborok képességei érdekeltek, de végigkóstoltam a chardonnay-kat is, amely fajta újraéledését éljük napjainkban.

A vörösborok voltak a legegyértelműbbek. Nagyon más arcát mutatja meg itt a bordói cabernet sauvignon-cabernet franc-merlot hármas, mint az megszokott hazánkban. Kevesebb tanninnal készülnek, kisebb tömörséggel, ami nem megy a koncentráció kárára; hangsúlyosak a gyümölcsök, a hordó legtöbbször csak kis fűszert ad hozzá. Ezek nem az egypoharas bordói házasítások. Jól muzsikál itt a sauvignon, a merlot, a syrah és a cabernet franc is hozza az eleganciát.
 
Napfény és pezsgés: ez a Dél-Balaton
 
A chardonnay már felemás élményt adott. Azok voltak az igazán szép tételek, ahol a vastag, délies gyümölcsösség nem volt túl hangsúlyos, ügyeltek a savakra, és így igényesebb, komplexebb borok készültek. A balatonboglári borvidéken elfogadott, hogy a chardonnay csak minimális hordót kap, de mivel egy nagyon sokoldalú fajta, így ez is jól áll neki. A buborékos tételekben nagy a próbálkozó kedv, csak meg kellene találni az irányt. A fehér fajtákkal már jól bánnak, még az illatosakkal is. Nekem nem a kedvenceim, de még a kóstolt Irsai Olivér habzó is jól elhelyezhető a nyári forgatagban, mivel visszafogottra hangolták az ízeit. A cabernet sauvignonból készült tételeket nem igazából tudtam értelmezni, nem nyújtottak semmilyen izgalmat, nem áll össze a fajta és buborék. Egyértelmű, hogy hazánkban a pinot noir mellett a kékfrankos a másik alap, amiből buborékos rozét vagy vöröset érdemes, lehet készíteni.

Abban biztos vagyok, hogy a kóstolón résztvevőknek egyértelműen sikerült megmutatni, hogy a balatonboglári boroknak komoly szerepük van a hazai borfogyasztásban. Ez a szerep még nagyobb lesz, mert ez a borvidék alkalmas a mai elvárásoknak megfelelő borok készítésre, és ezt az itteni termelők is tudják. Könnyedség, gyümölcsök, olyan borok, amelyek a mindennapok borozásához kiválóak, de sokukban van annyi erő, hogy különlegesebb alkalmakra is megfeleljenek. Emellett hangsúlyosan nagy előny, hogy minden bortípus készítenek. Benne van a borokban a napfény és a pezsgés, sokszor szó szerint is.

Kedvenceim:
 
  • Bujdosó Szőlőbirtok Kék Gyöngyöző 2017 és Katamarán 2015
  • Buzás Chardonnay 2017
  • Garamvári Syrah 2012 és Optimum Brut 2013
  • Hujber Pince Chardonnay 2015
  • Ikon Evangelista 2015
  • Katona Borház Kokas-hegyi Rajnai Rizling 2014
  • Pócz Pincészet Prémium Cuvée 2013
  • Podmaniczky Fehér Holló 2017
  • Várszegi Pincészet Rizling Cuvee 2017
     
Winelovers borok az olvasás mellé