A borok ára első ránézésre sokszor irracionálisnak tűnhet: hogyan kerülhet egy ital több ezer, sőt akár több tízezer euróba? A válasz valójában több tényező összetett hatásában rejlik, amelyek világszinten és Magyarországon is hasonló logika szerint működnek, még ha a konkrét példák eltérnek is.
Tokaj neve évszázadok óta összeforrt a kiválósággal. A világ első zárt borvidéke ma is élő bizonyítéka annak, hogy a tradíció és a jövőképes gondolkodás kéz a kézben járhat. A dűlők, amelyekről generációk óta mesék születnek, ma már nemcsak kulturális örökséget, hanem kutatási adatbázist is jelentenek.
Ahogy megérkezik a tavasz, a sommelier-k nemcsak a teraszokat nyitják meg, hanem a borlapokat is újragondolják. Könnyedebb tételek, új évjáratok, ütősebb savak, több fehér és rozé kerül előtérbe – és egyre gyakrabban halljuk: SB, GV, PG. De mit is jelentenek ezek a rövidítések?
Tavasszal nincs izgalmasabb, mint újdonságokat felfedezni, különösen a borok világában. Ilyenkor búcsút inthetünk a nehéz, télre szánt vörösöknek, és helyet adhatunk a könnyedebb, frissítő boroknak. Lássuk, mit érdemes kóstolni idén tavasszal (és nyáron).
Az amerikai szőlőkabóca nem új Európában, de ma is komoly veszély. Észak-Amerikából származik, és jelenlétét 1958-ban észlelték először Franciaország délnyugati szőlőiben, bár valószínűleg már korábban, szaporítóanyaggal került be. Magyarországon 2006-ban jelent meg először.
