2011. március 11-én Japánban bekövetkezett földrengés és az azt követő cunami miatt a fukusimai atomerőmű négy reaktorblokkja szerkezetileg károsodott. Az erőműből nagy mennyiségben jutott radioaktív anyag a környezetbe. A balesetet utóbb a Nemzetközi Nukleáris Eseményskála szerinti legsúlyosabb, 7-es fokozatba sorolták be. Egy rádióaktív felhő a Csendes-óceánon keresztül elérte az USA nyugati partját, többek között a Napa-völgyet is.

 

A francia nukleáris kutatóközpont, a Centre d’Etudes Nucleaires de Bordeaux-Grandignan munkatársai arra voltak kiváncsiak, megemelkedett-e a radioaktív szenyezettség a baleset óta készített kaliforniai borokban. Ennek kiderítésére a kutatók a cézium-137 izotóp szintjét mérték. (A csernobili és a fukusimai baleset után visszamaradt radioaktivitásért legnagyobb részben a cézium-137 felel, ráadásul lassan bomlik, felezési ideje 30 év.)
"2017 januárjában 2009 és 2012 között készült kaliforniai cabernet sauvignon vörösborok és rozé borok vizsgálatába kezdtünk" – írják a tanulmány szerzői. „Arra voltunk kiváncsiak, hogy vajon, hasonlóan a csernobili atomkatasztrófához, amikor megnőtt az európai élelmiszerek cézium-137 tartalma, a borokban is megváltozott-e az izotóp szintje.”

A kutatók végül azt találták, írja az Independent, hogy átlagosan kétszeresére emelkedett a katasztrófa utáni évjáratoknál az izotóp szintje, de még így sem közelítette meg az emberi egészségre káros mértéket. Összességében egyébként a vörösekben nagyobb volt a növekedés, mint a rozékban.