A villányi borvidék borkultúrája és történelme egyaránt gazdag. A törökverő Savoyai Jenő 26 villányi falu tulajdonosa volt, így a borokból szép jövedelem jutott a veterán katonának. Naponta találkozhatunk a villányi palackok címkéin a Teleki névvel, de tudjuk-e, hogy kinek a neve előtt tisztelgünk, ha elfogyasztunk belőle egy pohárral?
A legdélebben fekvő és legmelegebb borvidékünk egyben az egyik legismertebb. Amíg a fehérborai a frissességükkel együtt is kerekebb testtel, érett gyümölcsösséggel és lágyabb savakkal örvendeztetik meg a fogyasztót, addig a vörösborai komplex „gyümölcskosár” mellett a fűszeresség magasiskoláját képviselik. Lássunk öt tudnivalót Villányról, ami a borvidéki látogatást még izgalmasabbá teheti.
A világ hatalmas borkínálatát a legegyszerűbben két nagy csoportra lehet osztani: fehérborokra és vörösborokra. Ezen belül természetesen a cukortartalom, készítési mód, érlelés stb. szerint még számos más osztályozás is lehetséges – ha az alapokkal már tisztában vagyunk.
Számos tudományos kutatást végeztek és végeznek a mai napig a borokkal kapcsolatban. Ezúttal azt vesszük sorra, a vörösboroknak a jelenlegi tudásunk szerint milyen élettani hatásai vannak. A tények bemutatása mellett egy-két széles körben elterjedt tévhitet is eloszlatunk.
A ként évszázadok óta használják a borok tartósítása, fertőtlenítése céljából. Ezzel együtt a mai napig a borkészítés egyik legmegosztóbb eleme, sőt, alkalmazását talán soha annyi vita nem övezte, mint manapság. Sorra vesszük most a tudnivalókat, amikkel minden fogyasztónak érdemes tisztában lennie.
