Kis báli etikett - Borbálra készülődve

Nagy Zita
2011. március 18., 12:03


Mivel január második felétől kezdve már egyáltalán nem kizárt, hogy postaládánkban báli meghívót találunk, szót kell ejtenünk a megfelelő viselkedéskultúráról. A báli etikett témaköre szinte kimeríthetetlen, azonban már néhány alapszabály ismeretével és betartásával elkerülhetjük a kínos jeleneteket, vagy az udvariatlanságnak számító szituációkat.
Kis báli etikett - Borbálra készülődve
 
A báli etikett az öltözködéstől kezdve, az asztalnál történő viselkedésen át a táncparketten betartandó szabályokig sok mindenre kiterjed, azonban mégsem kell megijednünk. A bál – és különösen egy olyan bál, mint a február 26-án megrendezésre kerülő VI. Magyar Borok Bálja, amelyben a bor a főszereplő - elsősorban a vidámságról és a jókedvről szól, tehát nem kell feszengve, karót nyelt módon közlekednünk a bálteremben, azonban a ló túlsó oldalára sem szabad átesnünk.
Ne lökdöss!
A bál ugyanis nem egy nagy buli, „jólöltözött” kiadásban, tehát szó sem lehet például lökdösődésről – ez egyébként az alapvető, hétköznapi viselkedéskultúrában sem engedélyezett, de aki már járt zsúfolt „borbulikban”, az tudja, hogy sajnos néhányan fittyet hánynak erre az egyébként jobb családokban a gyermeknek már két lábra állásának pillanatában megtanított íratlan szabályra, és tarolnak, tolakodnak. Nagy tömegben persze elkerülhetetlen, hogy „összeütközzünk” valakivel, vagy éppen a továbbhaladásunk útjában állva, finoman felkérjük arra, hogy legyen szíves odébb fáradni, de bármilyen hihetetlen, mindezt lehet udvariasan, türelmesen, mosolyogva, elnézést kérve tenni. A cél mégis inkább az, hogy mindenkinek megfelelő mozgásteret hagyva közlekedjünk, táncoljunk, mulatozzunk, kóstolgassunk, még akkor is, ha egyeseknek ilyenkor az elfogyasztott alkohollal fordított arányban nő – tehát leginkább csökken - az udvariassági formulák betartására támadó igénye és képessége.
 
Érkezési és indulási oldal – Mikor és hogyan?
Mivel egy bálban „szólóban” – különösen hölgyeknek – nem szokás megjelenni, az éppen partner nélkül állók mindenképpen társasággal érkezzenek. A pontosság elengedhetetlen, az érkezés időpontja a báli meghívóban álló, vagy a meghirdetett időponttól függ, de soha ne az utolsó pillanatban essünk be az ajtón. Késés pedig természetesen egyáltalán nem megengedett, na nem mintha nélkülünk – hacsak nem mi vagyunk az est díszvendégei vagy műsorvezetői – nem kezdenék el a bált, hanem mert egyszerűen illetlenség (különösen ültetett vacsora esetén, a vacsoraasztalnál ülő társainkkal szemben). A viselkedésünk legyen fesztelen és könnyed, ez természetesen nem lehet egyenlő a hangoskodással és a feltűnéskeltéssel. A másik oldalt, vagyis a túlzott és felesleges álszerénységet viszont szinte tiltja is a protokoll, visszatetsző ugyanis azt a látszatot kelteni, mintha nem is lennének értékeink. A bálból történő távozásra ugyanaz vonatkozik, ami az érkezésre, vagyis idejét megfelelően kell megválasztani, ahogy érkezéskor késni nem illik, úgy távozáskor előbb távozni sem, legalább az éjfélt várjuk meg.
A bálteremben
Talán nem kell részletezni, hogy mit diktál az etikett a megérkezés során felvetődő szituációkban, úgy mint autóból kiszállás sorrendje (a férfiak segítik ki a hölgyeket, természetesen erre figyelmeztető, külön kérés – esetenként könyörgés – nélkül, és nem a kormányon dobolva idegeskednek, amíg a hölgy ruhakölteményében egyedül igyekszik ezt megoldani), a helyszínre érkezve a férfi lép be először az ajtón, és még sorolhatnánk, ezek az amúgy hétköznapi élet során is betartandó viselkedési szabályok a bálok kapcsán még inkább érvényesek. A vacsoraasztalhoz érve illik bemutatkozni, még akkor is, ha a terítéknél névkártyákat használnak az ültetéshez. Mivel mind a báli öltözködésnek, mind pedig a táncparketten és a vacsoraasztalnál való viselkedésnek külön szabályai vannak, ezért ezekkel részletesebben foglalkozunk majd a későbbiekben.
Borbálok anno – A II. Magyar Borok Bálja
És akkor most lássunk egy kis báltörténelmet! Korábban már „első báloztunk”, azaz felelevenítettük a 2006-ban megrendezett I. Magyar Borok Bálja hangulatát, most nyissuk ki a második, vagyis a 2007-es borbál képzeletbeli naplóját, és nézzük meg, akkor milyen élményekkel térhettek haza a bálteremből a résztvevők! Az első helyszín – azaz a Szépművészeti Múzeum – után az Igazságügyi Palotában került sor az eseményre. A borbál fővédnöke Tiffán Ede villányi borász volt, a bálon ismét megjelentek az Év Borászai is. A rendezvény fő attrakciójának számító borvacsora menüjét ebben az évben is különös gonddal és hozzáértéssel állította össze a szakma. Elsősorban Villány borászainak ((Polgár Zoltán, Gere Attila, Tiffán Ede, Bock József) remekei  kísérték az ételeket, de a sorban találkozhattunk egy egri (Thummerer Vilmos) és egy szekszárdi (Vesztergombi Ferenc) tétellel is. Bécsi keringő nyitótánccal kezdődött meg a hajnalig tartó bál, melynek műsorvezetője Borbás Mária és Dr. Csizmadia András volt. Az est folyamán nemcsak a borvacsora ideje alatt, hanem azt követően, mulatozás közben is lehetőség nyílt válogatott borok kóstolására, a 2007-es évben Árvay János, Figula Mihály, Gál Tibor, Garamvári Vencel, Kamocsay Ákos, Maya Ernő, Szepsy István, Takler Ferenc és Vincze Béla egy-egy tételét ízlelgethették a vendégek. A minden évben kiosztandó Gál Tibor emlékdíj pedig 2007-ben Bock Józsefet illette.