A hegyközségi tagság keletkezése

A Hegyközségi törvény egyrészt meghatározza, hogy a hegyközségeket hogyan kell megalakítani, másrészt a hegyközségi tagsági viszony keletkezését is szabályozza. A törvény 3. §-a alapján a hegyközség egy borvidék egy vagy több településének szőlészeti és borászati termelői által e tevékenységükhöz fűződő közös érdekeik előmozdítására, valamint az általuk előállított termékek származás-, minőség- és eredetvédelmére létrehozott köztestület. A hegyközségi tagsági viszony keletkezése szempontjából egy személynek vagy szervezetnek három különböző helyzete lehet. A törvény 4. § alapján szőlészeti termelőnek az minősül, aki 1000 m2-nél nagyobb területen borszőlőt művel, vagy területnagyságtól függetlenül borszőlőültetvényének termését értékesíti, és nem minősül borászati termelőnek. További kitétel a tagsági viszony szempontjából, hogy a szőlészeti termelőnek valamely borvidék területén kell végeznie a tevékenységét. Borászati termelő az, aki borászati terméket értékesítés céljából állít elő. A szőlészeti és borászati felvásárlót, aki borszőlőt, mustot, illetve bort tovább-feldolgozási célú továbbértékesítés céljából vásárol. A törvény az ő esetükben a tagsági viszony létesítését nem teszi kötelezővé.

 

A 15. § alapján a hegyközségi tagságra kötelezett – lakóhelyétől (telephelyétől, székhelyétől) függetlenül – az a szőlészeti és borászati termelő, aki tevékenységét a hegyközség működési területén végzi. A szőlészeti és borászati termelő minden olyan hegyközségnek tagja, amelynek területén termel. Ez azt jelenti, hogy egy termelő minden olyan hegyközségben teljes jogú tagsággal rendelkezik, ahol szőlő- vagy bortermelői tevékenységét végzi.

A hegyközségi tagság annak a hónapnak az első napján keletkezik, amikor a tevékenységét a termelő megkezdi. A hegyközségek dönthetnek arról is, hogy önkéntes jelleggel hegyközségi tagságot bármely hegyközségi tagságra nem kötelezett vállalhat-e vagy sem. A szőlészeti és borászati felvásárló és a nem borvidéki településen működő szőlészeti és borászati termelő esetében nyilvántartási kötelezettség áll fent a tagsági viszony helyett.

A hegyközségi tagság keletkezésével a termelőnek jogai és kötelezettségei keletkeznek. Az erre vonatkozó szabályokat egyrészt a Hegyközségi törvény 19-21 §-ai, másrészt a hegyközség alapszabálya határozza meg. A törvény alapján a tag joga, hogy tanácskozási és szavazati joggal részt vegyen a hegyközség közgyűlésén, tisztséget viseljen a hegyközségben, a hegyközség belső szabályzatában foglaltak szerint igénybe vegye a hegyközség által nyújtott szolgáltatásokat. Az önkéntes tagnak szavazati joga nincs.

A hegyközség tagja jogait természetes személyként csak személyesen, jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet a képviseletére jogosult útján gyakorolhatja. Tisztséget a több hegyközségben is tag termelő csak egy hegyközségben viselhet.
A hegyközség tagját ezen túl több, fontos jog is megilleti. Az egyik ilyen joga a tagnak, hogy a terméséről a származási bizonyítványt térítésmentesen kaphatja. Ehhez a törvény egyéb feltétel is fűz: a hegyközségi járulék fizetési, illetve az  adatszolgáltatási kötelezettségének eleget kell tennie. Hasznos jog lehet még a szőlő termőhelyi kataszterében nyilvántartott, szomszédos föld esetében az elővásárlási, illetve előhaszonbérleti jog gyakorlásának lehetősége is.

A hegyközségi tag kötelezettsége, hogy hegyközségi járulékot fizessen, a hegyközség alapszabályában és más szabályzataiban foglaltakat megtartsa, valamint a hegyközségi rendtartást betartsa.

A tagsággal összefüggő jogok érvényesítésének legfontosabb területe a hegyközség közgyűlése. A Hegyközségi törvény 6. §-a alapján a hegyközség legfelsőbb önkormányzati testülete a közgyűlés, amely a tagok összességéből áll. A hegyközségi tagok a közgyűlésen nem egyforma szavazati súllyal vesznek részt. A szőlőültetvénnyel rendelkező hegyközségi tagot ültetvénye területe alapján minden megkezdett hektár után egy szavazat, míg a szőlőültetvénnyel nem rendelkező hegyközségi tagot egy szavazat illeti meg. Egy tag az összes szavazat legfeljebb tíz százalékát birtokolhatja még akkor is, ha többre lenne jogosult. A szavazáshoz kötődő jog csak abban az esetben nem gyakorolható, ha a hegyközségi tag járulékfizetési kötelezettségének nem tesz eleget.

A szakmaközi szervezetekről és az agrárpiaci szabályozás egyes kérdéseiről szóló 2012. évi CXXVIII. törvény alapján a hegyközségi tagok egyben a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa Szakmaközi Szervezet tagjává is váltak azzal, hogy a HNT 2014 júliusában megkapta a szakmaközi szervezeti elismerést.  A Hegyközségi törvény részletesen rendelkezik arról, hogy a szakmaközi szervezeti döntéseket hogyan kell meghozni. A hegyközségi tag a szakmaközi szervezeti döntésekben nem közvetlen szavazatával vesz részt. A Hegyközségi törvény alapján a hegyközségi tanács szőlészeti szekciójába tartozó küldöttet a szőlészeti termelők, míg a borászati szekciójába tartozó küldöttet a borászati termelők választják meg. Ebből következően a hegyközségi tag szakmaközi szervezeti jogait a megválasztott küldöttek útján gyakorolhatja.