Eligazodunk-e ezentúl a boros címkéken?

inforadio.hu
2011. április 26., 21:51


Az eddigi négy helyett a jövőben csak három kategóriába lehet sorolni az Európai Unió területén forgalomba hozott borokat. Az EU borpiaci reformja előírja, hogy augusztus elsejétől már csak oltalom alatt álló eredetvédett, oltalom alatt álló földrajzi jelzésű és földrajzi jelzés nélküli borokat lehet árusítani. A Hegyközségek Nemzeti Tanácsának főtitkára szerint a legfőbb baj, hogy az új megnevezésekből nem lehet egyértelműen meghatározni, hogy egy bor minőségi vagy nem.
 
Augusztustól új borkategória megjelöléseket kell alkalmazni a magyar borokon az uniós borpiaci reform értelmében. A Hegyközségek Nemzeti Tanácsának főtitkára az InfoRádiónak elmondta: három kategóriába lehet sorolni az EU területén forgalomba hozott borokat, ezek az oltalom alatt álló eredetvédett, az oltalom alatt álló földrajzi jelzésű és a földrajzi jelzés nélküli.

Horváth Csaba közölte, hogy eddig Magyarországon négy borkategória létezett. Az úgynevezett védett eredetű bor meghatározott, történelmi tradíciójú termőhelyről származott, és előírt minőségi paraméterekkel rendelkezett. Szintén a fogyasztók által elismert csúcskategória volt a meghatározott termőhelyről származó minőségi bor.

Tájbornak nevezték azt a kategóriát, amely egy-egy tájegységre vagy termőhelyre volt jellemző, ám jelentős mennyiségben állították elő. Asztali bornak pedig az a bor számított, amely nem volt köthető termőhelyhez, ám forgalmazása szintén nagy mennyiségben történt.

A továbbiakban bevezetik az oltalom alatt álló eredet-megjelöléses borkategóriát, amelybe tartozhat a védett eredetű bor, továbbá a meghatározott termőhelyről származó bor is. Ennek minősége és jellemzői alapvetően vagy kizárólag egy adott földrajzi környezethez és ahhoz kötött természeti tényezőkhöz köthetőek. Ez a minőség kizárólag az adott földrajzi területen, az ott termett szőlőből készülhet.

Az oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel ellátott borkategóriába a meghatározott termőhelyről származó minőségi bor, valamint a tájbor kerülhet. Ebbe a kategóriába olyan különleges hírnévvel vagy egyéb jellemzőkkel rendelkező borok tartoznak, amelyek e földrajzi eredethez kapcsolhatók, és legalább 85 százalékban a földrajzi területen termett szőlőből készültek. A készítését az adott földrajzi területen végzik.

A földrajzi jelölés nélküli borkategóriába az asztali bor, a tájbor, valamint az úgynevezett minőségi bor szintén bekerülhet. Ebbe a kategóriába tehát lényegében minden bor besorolható.

A főtitkár hangsúlyozta: eddig minőségi különbséget is jelentett az elnevezés, ám ezután már erről egyértelműen nem lehet meghatározni, hogy egy bor minőségi vagy nem. A bor minőségéről az ad eligazítást, hogy egy-egy címkén milyen tradicionális megnevezések szerepelnek - tette hozzá.
 
Winelovers borok az olvasás mellé