Várhatóan március végén, április elején jelennek meg az első pályázati felhívások és közbeszerzési tenderek a hazai borgazdaság közösségi marketingtámogatásairól. Ez lesz az első eset, amikor egy agrárágazat résztvevői - az FVM koordinálásával - teljes egészében maguk dönthetnek az "állami" pénzek felhasználásáról. A korábbi időszak szabályozási vitái után az idei lesz az első év, amikor a pénzeket össze lehet gyűjteni és a programokat meg lehet hirdetni.

A járulékból éves szinten 1,2-1,3 milliárd forint folyhat be, ez 60-40 százalékban fordítható marketingre és állami minőség-ellenőrzésre - mondta Nemes Richárd, a Magyar Bormarketing (MB) Kht. ügyvezető igazgatója a VG-nek. Így bormarketingre 750 millió forint juthat (a minőség-ellenőrzési összegeket pedig az FVM-hez tartozó Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal használja fel). A marketingkeret 50 százaléka regionális alapba kerül, amelyet a 22 borvidék helyben költhet el. A források másik fele nemzeti kasszát képez, amely 70 százalékban belföldi, 30 százalékban külpiaci programokat finanszíroz majd. Az idén többek között prioritást kap a hazai piackutatás és a magyar borok többnyelvű közösségi weboldalának elkészítése - tette hozzá az ügyvezető igazgató.

A tizenhárom szakmai szervezet által létrehozott MB taggyűlése januárban már elfogadta az éves keretprogramot és a pénzek felhasználásáról szóló idei akciótervet - közölte Nemes Richárd. A közelmúltban pedig megalakult egy bormarketing-bizottság (bb) is, amely az agrárminiszternek ad majd szakmai tanácsokat. A testületbe hat főt az MB, egyet az FVM delegált. A bizottság dolgozza ki a szükséges pályázati felhívásokat és a közbeszerzési tendereket, amelyeket azonban ténylegesen a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-hez tartozó Agrármarketing Centrum (AMC) Kht., illetve a jogutódja ír majd ki. (Mint ismert, az AMC Kht. a közeljövőben végelszámolással megszűnik, helyette költségvetési intézmény jön létre az agrártárcán belül.) Ugyanakkor a beérkezett pályázatokat szakmai szempontból a bb rangsorolhatja és tehet támogatási javaslatokat az agrárminiszternek, aki ennek alapján dönt majd a kifizetésekről.

A marketingforrásoknak nem feltétlenül a mennyiségi, hanem inkább a minőségi boreladásokat kell bővíteniük - vélte Horváth Csaba, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának főtitkára. Hozzátette: a 700 ezer hektoliteres éves export és az évi 30 literes egy főre eső hazai fogyasztás szinten tartása a cél, de eközben növelni kell az eladott borok értékét. Ehhez itthon a kulturált, egészséges fogyasztás népszerűsítésére van szükség, külföldön (elsősorban a fő piacnak számító uniós országokban) pedig el kell érni, hogy a magyar borok magasabb értékkategóriába kerüljenek az áruházi polcokon.

A magyar borok legnagyobb vásárlópiacának számító Nagy-Britanniában palackonként 3 font alatti borok számítanak olcsónak, a 3-5 font közöttiek a középkategóriásak, az 5 font felettiek pedig magas hozzáadott értéket képviselnek - magyarázta Kamocsay Ákos, az Hilltop Neszmély Borászati Zrt. főborásza, akit 1997-ben Nagy-Britanniában az Év Borásza címmel tüntettek ki. A hazai italok a brit polcokon egyelőre az alacsonyabb kategóriába tartoznak, mert nehéz a világ borászataival versenyezni - tette hozzá.

A fogyasztók fejében a magyar boroknak nincs akkora értéke, mint a francia, az ausztrál vagy a kaliforniai vidékekről származóknak, ezért bármennyire is szeretnék, képtelenség magasabb áron eladni azokat - fogalmazott a főborász. A hordós bor literjét tavaly 0,56 euróért, a palackosokat úgynevezett pinceáron - tehát közvetlenül a termelőtől - literenként 1,19 euróért értékesítették. Mindazonáltal a magyar italok minőségében semmivel sem maradnak el például az azonos osztályú francia boroktól. Az idén induló bormarketing a szakember reményei szerint növeli a hazai termékek imázsát a külpiacokon.