Egri Csillag fellőve

Nagy Zita szövegésfotó
2011. május 21., 16:17


- Mikor én mondok bor, akkor adjál bor!  – mondotta volt a tömlöcbástyán - Gárdonyi Géza Egri csillagok című regényében - a Dobó István ajakára is mosolyt csalintó, tört magyarsággal oktató német tűzmester.
Egri Csillag fellőve
 
Jó, hát talán azt gondolta, Egerben ez így szokás, mindenesetre ennek az általunk már természetesen udvariasabb formába átültetett kérésnek a Magyar Tudományos Akadémián maradéktalanul eleget is tett a jelen lévő 26 egri borászat. 
 
A rendezvény megnevezése idén Egri Borok Gálája helyett Egri Borok az Akadémián lett, de egyéb más változások is történtek az esemény háza táján a tavalyihoz képest. Míg a 2010-es rendezvény két nagy történés köré rendeződött (dr. Lőrincz György Az Év Borásza címe, és A Bor Éve Eger 2010 kampány), idén a hangsúly az egri Bikavér fehér párjaként emlegetett Egri Csillag „fellövésére” helyeződött. A mostani eseményen kicsit változtak a kóstolási lehetőségek is, két turnusban – egy kora délutáni, és egy kora esti időpontban – nyílt alkalom bejutásra az Akadémia épületébe, időszakonként 250-250 főben limitálva a látogatók számát.
Pók Tamás egri borász, és Habis László egri polgármester megnyitó beszéde után a szakma számára rögtön lehetőség nyílt arra, hogy az étvágygerjesztő svédasztal remekei mellé kóstolgathassák az egri borokat, köztük akár az Egri Csillagokat is. Már persze azoknak nyílt erre lehetőségük, akik nem autóval érkeztek az eseményre. Jómagam – megfelelő előzetes logisztika híján – elkövettem azt a – kóstolás hiányát leszámítva cseppet sem kellemetlen – szarvashibát, hogy pár órán belül már egy balatoni borvidék felé kellett autóznom, így a feljegyzéseim csak arról szólnak, melyik pincészet kínálatában kell a közeljövőben keresgélnem, és kóstolgatnom az Egri Csillagot, azaz Eger immár „hivatalos” fehér házasítás borát. Érdemes tehát ez ügyben felkeresni a Balga Családi Pincészetet, Csutorás Ferenc, Gál Lajos, és Gál Tibor Pincészetét, a St. Andrea Pincészetet, a Tóth és Tóth Szőlőbirtok és Borpincét, a Thummerer Pincét és a Varsányi Pincészetet.
És akkor néhány szó az Egri Csillag(ok)ról. Nem, nem a népszerű regény már általános iskolában betanult elemzése következik, aki tehát emiatt futásnak eredt, bátran maradjon itt, ugyanis az Akadémián debütált egri fehérbor-házasítás történetét ismerhetjük meg. Köztudomású, hogy az egri borok piacán leginkább a palackozott száraz vörösborok fogynak – ezen belül is a Bikavér házasítás - miközben, ahogy azt az Egri Borvidéki Hegyközségi Tanács elnöke is elmondta, Egerben az ültetvények szinte felén már fehérborszőlő-fajták teremnek. Az ezekből a fajtákból (illetve ezek közül legalább négyből) álló bor népszerűsítése volt a cél, amikor még a tavalyi évben pályázatot írtak ki a fehér egri házasítás márkanevére. A nyertes, vagyis Szabó Gergő, az Egri Csillag nevet kitaláló ötletgazda markát 300 palack egri bor ütötte (a második helyen az Egri Szépasszony, illetve az Egri Királylány végzett), Eger borászai pedig a 2010-es évjáratban el is készítették a saját Egri Csillagukat, mindenki saját ízlése szerint válogatva a borvidék több mint húsz fehérborszőlő-fajtájából, és természetesen szem előtt tartva az Egri Csillagra vonatkozó szabályozást is. Eszerint a házasításnak 50%-ban magyar, vagy Kárpát-medencei fajtát kell tartalmaznia (az Egri borvidéket tekintve ez az Olaszrizling, a Zenit, a Zengő , a Leányka, a Királyleányka, vagy a Hárslevelű lehet), a másik 50%-ot pedig legalább három, a borvidéken termő további fajta teheti ki, melyeknek viszont csak maximum 30%-a kerülhet ki az illatos fajták (pl. többek között a Cserszegi fűszeres, Zefír, Irsai Olivér, Tramini) közül. A tervek között szerepel a továbbiakban - megfelelő évjáratok esetén - az Egri Csillag Superior bevezetése, és annak szigorúbb, külön szabályozása is.
No, és hát itt kellene írnom arról a nyolc Egri Csillagról, amely az Akadémián debütált. Sajnos azonban a már fent vázolt logisztikai malőr miatt ezt nem tudom megtenni. Ami biztos, hogy a rendezvény korai óráiban még inkább csak lassan szállingózó kóstolók között tett – ahogy mondani szokás nem reprezentatív – felmérésem alapján panaszra semmi ok, és a 2010-es mostoha évjárat sem homályosította el az Egri Csillagok fényét. A borászok igyekeztek nem csak a házasításban résztvevő fajták jegyeit bemutatni, hanem a termőhely adottságait is prezentálni, egyéni ízekkel és stílusokkal.
Ahogy az Egri Csillag Akadémián is „szétszórt” fénye, azaz prospektusa hirdeti tehát: Egri Csillag fellőve. Azaz született Egerben egy újabb kezdeményezés, amely a különálló termelőket egy közös nevezőre hozhatja. És hogy az Egri Csillag fényére miért érdemes még odafigyelni? Hadd idézzem itt Gál Zsombort, az édesapja halála után a Gál Tibor Pincészetet továbbvivő Gál fiúk kisebbikét: „Egerben rendkívül fontos a fehérbor szerepe: a világ legtisztább fehérborai Egerben születnek, olyan fehérborok, melyek minden jegyükben a tisztaságot, a romlatlanságot hordozzák. Ezt a gondolatiságot tovább folytatva az igaz egri fehérbor hasonló a szentekhez, egy tiszta, hibátlan égi tükörkép, örök jegyeket hordoz, és aki hozzájut, azzal csodát tesz: megtisztul - mint Szent Donát imádságára a tisztátalan dolgok. A szentek pedig csakis éjjel láthatóak, amikor tiszták a gondolatok, és az ember kihegyezi érzékeit egy felsőbbrendű valóság befogadására, ekkor vesszük észre a csillagokat is, az égi szenteket.”