Mini borfesztivál a Zwack Múzeumban

Polyák Dóra szövegésfotó
2014. október 10., 14:20


A Zwack Open mindig nagy népszerűségnek örvend a borkedvelők körében, így volt ez most is az őszi kóstolón. Neves borászok, jó borok, ismerős arcok, kellemes helyszín, kell ennél több egy szimpla hétfő délutánra?
Mini borfesztivál a Zwack Múzeumban
A Zwack Izabella által kitalált Zwack Open a borkereskedés által forgalmazott borok készítőit invitálja meg a nagy nevektől egészen a feltörekvő kis családi pincészetekig. Az esemény népszerűségénél fontos tényező az ár, hiszen ritkán találunk ezerötszáz forintért olyan kóstolót, ahol hat-hét pincészet három-négy borát kóstolhatjuk. Így szép számmal gyűltek össze a borbarátok erre a kötetlen délutáni kóstolóra. Emellett megemlítendő a helyszín; ilyenkor a Zwack Múzeum alakul át a mini borfesztivál otthonává, ahol a kóstolni vágyókat nem ritkán maguk a borászok várják. Bár a relikviákkal teli terem kissé kinőtte magát, azért mindig találni olyan szegletet, ahol néhány pillanatra a borunkba mélyedhetünk. Ha valaki másodszor jön a kóstolóra, biztos lesznek ismerős arcok, mivel jó pár törzsvendég jár ide. Sokan úgy gondolják, hogy a Zwack Open, ahova el kell menni és nem lehet kihagyni, épp ezért nem ritka, hogy teljesen véletlen összefut az ember régi ismerősökkel, akikkel meg lehet vitatni az aktuálisan kóstolt tételeket.  A hétköznap délután három órás kezdés kicsit korai, de este nyolcig mindenki befut, aki jönni akar.
 
Mentünk mi is, már nem kezdő openezőként és érdeklődve csaptunk a borok közé. Indításként Fresküvével pezsegtünk, Chardonnay-Pinot Blanc-Sauvignon Blanc a Rókusfalvy Pincétől. Szép összhangot mutat a három fajta házasítása, elegáns, citrusos, krémes jegyek jellemzik. Közepes testtel, kiemelkedően magas alkohollal, melyet az élénk savak és a hozzáadott szén-dioxid egyensúlyoz. 
Mini borfesztivál a Zwack Múzeumban
A rövid körültekintés után, borpárokat fedeztünk fel az egyes pincészetek kínálatában, így egy olaszrizling és egy furmint párosítással folytattuk kóstolónkat. A balatonfüredi Figula Pincészet két Pinot Gris-t és két Olaszrizlinget hozott nekünk, ahol az olaszrizlingekkel töltöttünk több időt. Az első a 2011-es Olaszrizling Válogatás a sóskúti dűlőből származik, melynek különlegessége nem a fajtában rejlik, hanem a termőhely jellegzetes minerális, sós karakterében. Az ásványosság mellett, finoman gyümölcsös, jó szerkezetű, hosszan érlelhető bor. Míg a 2012-es Arácsi Olaszrizling, mely 80-100 éves tőlékről származik, inkább a fajtáról szól. Az olaszrizling virágos, rezedás jegyei dominálnak, egy szép egyensúlyban lévő, komplex borban, ahol a termőhely adta minerális lecsengés hosszan megmarad a szánkban.
 
A Balatontól északabbra lépünk és két furmintot kóstoltunk az állandó vendég, Dobogó Pincészettől. A kettő közötti különbség alapvetően, hogy a 2012-es Furmint egy birtokbor, míg a Betsek 2011-ből egy limitált palackszámú (összesen 533 palack) dűlőválogatás. A birtokbor megjelenésében szalmasárga, melybe beleszagolva a citrusosság, ásványosság, kis mézesség érezhető. Kóstolva száraz, érettebb citrusok, grapefruit, mandarin, a termőhelyre jellemző ásványosság és egy kis mandulás utóíz jellemzi. A magasabb alkohol szép egyensúlyt mutat a testtel, ami élénk, de a borvidékre jellemző savaknál kicsit alacsonyabbal egészül ki. A Betsek-dűlőből származó furmint határozottan ásványos, mely szép összhangban van a hordós érlelésből származó jegyekkel. Citrusos, körtés, édesfűszeres, teás illat után, szinte sós, de komplex, jó szerkezetű korty követi, hosszú lecsengéssel.
Ezután különleges borok jöttek, a Parti széllel visszaeveztünk a Balaton-partra. A paloznaki Homola Pincészet hordós tétele egy olaszrizling-szürkebarát házasítás 2012-ből. A birtok nagy testű, fehér cuvéeje nyolc hónapot töltött fahordóban. Hűvös karakterű, gyümölcsös és ásványos, telt kortyú bor, amit mellé kifejezetten halétel kívánkozik. Majd igazi kuriózummal, a Dobogó Pincészet újításaként, az Izabella utca Pinot Noirral lépünk át a nagyágyúk világába. 
 
A Bolyki Pince csúcsbora már egy kis megállásra sarkallt az eddigi forgatagban, egri Merlot 2009-ből. A címke nagy borról árulkodik, miszerint a Merlot olyan, mint az ember a Holdon, újra és újra visszatér a legjobb évjáratokban. Mély, bíbor színével lomhán mozog a poharunkban, melybe beleszagolva fekete bogyós gyümölcsök, csokoládé minden mennyiségben. Megkóstolva érett gyümölcsök, szinte lekvárosság járja át a sűrű kortyot, hordós vaníliával átitatva. Nagy test, finom tanninokkal, szép savakkal. Ez egy olyan bor, melyből szívesen elfogyaszt az ember még egy pohárral. Ezt tesszük mi is, immáron régi „boros” ismerősök társaságában. 
 
Bock Cuvée-vel zárjuk az estet, mely hűen tükrözi a pincészet filozófiáját, innen kapta méltó nevét is. Bordeaux-i házasítás, alapvetően Sauvignon alapú, 30% Franc és 10 % Merlot. Igazán meleg karakterű, elegáns, szép vörösbor kerül lezárásként poharunkba. Kóstolva sűrű, ízgazdag minden, ami sötét és érett a kortyban van. 24 hónap jó hordóhasználat, gazdag tanninok és magas alkohol jellemzi. Nehéz, nagytestű vörösbort kedvelőknek kötelező. Ha még valaki édeset kívánt a végére, és időben ment, akkor a Dobogónál egy kiváló 2007-es hat puttonyos aszút kóstolhatott.
 
Az előzőekhez hasonlóan, a Zwack Opentől megszokottan, jó utóízzel, vidám hangulatban, szép borokkal gazdagodva mentünk haza és várjuk a kóstolósorozat következő, téli állomását.
 
A meghívott borászatok:
 
  • Bock József – Villány
  • Bolyki János – Eger
  • Domokos Attila Dobogó Pincészet, Tokaj
  • Figula Mihály – Csopak
  • Homola Szabolcs és Homonna Attila - Homola Pincészet, Paloznak
  • Rókusfalvy Pál - Etyek
Winelovers borok az olvasás mellé