Kevés olyan alakja van a pezsgő történetének, akinek élete ugyanúgy pezsgett volna, mint a palackjai – Charles-Camille Heidsieck azonban ilyen volt. A férfi, akit Amerika „Champagne Charlie”-ként ünnepelt, eleganciájával és vakmerőségével egyszerre hódította meg a társasági szalonokat és a vadnyugat szélfútta városait. Pompás bálok, újságszenzációk, polgárháborús börtön, csőd és diadalmas újrakezdés: Heidsieck sorsa maga a 19. századi kalandregény. Mindeközben megteremtette azt a pezsgőhagyományt, amely ma is a Charles Heidsieck-ház erejét és mítoszát adja.
Charles-Camille Heidsieck regénybe illően kalandos élete polgárháborús börtönről, csődről, újrakezdésről, társasági sikerekről, pezsgőbirodalmának felépítéséről szól. De kezdjük az elején!
Charles-Camille Heidsieck 1822-ben született Franciaországban egy híres pezsgőkereskedő fiaként. Apjának egyébként az a Florens-Louis Heidsieck volt a nagybátyja, aki annak a ma Piper-Heidsieck néven ismert pezsgőház társalapítója. Charles ezen kapcsolatai ellenére saját pezsgőházat alapított, és 1852-ben, rögvest annak létrehozása után Amerikába indult, ahol akkortájt még nem volt pezsgőkereskedelem, így ő volt az első francia, aki saját pezsgőt exportált az USA-ba. Akkora sikert aratott, hogy New Yorkban az újságok róla cikkeztek és bálokat rendeztek tiszteletére. Az amerikai elit hamarosan csak „Champagne Charlie”-ként emlegette, és a neve a luxus és a társasági csillogás szinonimájává vált, ő maga azonban sosem használta hivatalosan ezt a nevet. Hírnevének csúcspontját jelzi, hogy 1866-ban a leeds-i Princess Concert Hall színpadán már dalban is megörökítették – bár nem túl hízelgő módon. Charlie jóval kora előtt megteremtette saját személyes márkáját kifogástalan modorával, elegáns öltözködésével és társasági jelenlétével. A sajtó naponta cikkezett róla – nem botrányok, hanem udvarias elismerések formájában.
Sikertörténete drámai fordulatot vett, amikor a polgárháború idején négy hónapra a hírhedt Fort Jackson fogolytáborba került. Az Északi Unió és a Déli Konföderáció között zajló polgárháború sem rettentette el a kereskedelem folytatásától: továbbra is intézte üzleti ügyeit, megpróbálta behajtani jelentős déli kintlévőségeit, ám ez végzetes döntésnek bizonyult. A gyorsabb hazatérés reményében a francia konzul diplomataútlevelet állított ki számára, azzal a feltétellel, hogy egy lezárt csomagot eljuttat a New Orleans-i francia konzulátusra. Heidsieck balszerencséjére a város időközben északi kézre került, érkezésekor pedig átvizsgálták az iratait. Megtalálták nála többek között a francia külügyminiszter levelét is, amelyben Franciaország támogatásáról biztosította a Konföderációt. Kapcsolatai innentől már nem kereskedelmi, hanem politikai ügyként jelentek meg az északi hatóságok szemében, és kémkedés gyanújával bebörtönözték. A legenda szerint az őt őrző katonák tréfásan pezsgőt kértek tőle. Heidsieck csak ennyit felelt:
Most épp nem áll módomban szállítani.
Hónapokig raboskodott, de ez a kaland furcsa módon csak tovább növelte hírnevét. Végül maga Abraham Lincoln elnök közbenjárására szabadult. Bár a fogság és a háború jelentősen megtépázta vállalkozását, nem adta fel, és hamarosan újra talpra állt. Az észak-franciaországi Reimsben hatalmas, római kori mészkőpincét vásárolt, amely ma is a pezsgőház érlelési metódusának fontos része; egyben annak az öt champagne-ház birtokában lévő, több mint 2000 éves pincerendszernek a része, amely 2015 óta az UNESCO világörökséghez tartozik. A nyolc kilométer hosszú, mintegy harminc méterrel a föld alatt húzódó pincerendszer állandó hőmérséklete, páratartalma és teljes sötétsége ideális környezetet teremt a champagne hosszú érleléséhez. Heidsieck vezette be a hosszan érlelt pezsgő módszerét, amely ma is a márka védjegye: a ház 3–12 évig seprőn tartott pezsgőket készít; a réserve borok aránya magas, és 10 év az átlagéletkoruk.
A Charles Heidsieck pezsgőház a mai napig a 19. századi alapítás tradícióját viszi tovább. Charles 1893-as halála után több tulajdonosváltás követte egymást, majd 2011-ben a francia luxustermékeket forgalmazó EPI-csoport, a Descours család holdingja vásárolta meg a Charles- és a Piper-Heidsieck márkákat, itthon a Kreinbacher Birtok forgalmazza a neves pezsgőmárkát. A pezsgőház jelenleg 75 hektáros szőlőültetvényt művel fenntartható gazdálkodás szemlélettel és 60 különböző termőhelyről szüretel, hogy a Charles Heidsieckre jellemző komplexitás és állandó minőség megmaradjon.
A ház a mai napig a klasszikus, hosszú érlelésű, kifinomult champagne egyik ikonikus képviselője.
Champagne Charlie öröksége ma is él minden pohárban: türelem, következetesség és bátran vállalt kockázatok formálják minden palack karakterét. Hogy Garri Kaszparov, nemzetközi nagymestert, sakkvilágbajnokot idézzük:
Ha nem vállalsz kockázatot, nem jut neked champagne.
Év végén, amikor számvetést készítünk és újrakezdünk, egy Charles Heidsieck pezsgő a tökéletes választás a stílusos koccintáshoz.