Görögország az Európai Unió top 10 bortermelő országa közé tartozik, ahol több mint 300 őshonos szőlőfajtával foglalkoznak, és a boraik fő importőre az Amerikai Egyesült Államok. Így érdemes figyelmet fordítani a görög borászat jövőjére. Bár a pénzügyi válság ellenére még jó a görögök helyzete ebben a szektorban, de van néhány fenyegető elem, ami katasztrófához vezethet. Az Eater.com oldalon megjelent cikkben azzal foglalkoznak, hogy milyen hatással van a görög borra a pénzügyi válság.

A görögök még mindig görög bort isznak

Konstantinos Lazarakis, görög Master of Wine a lapnak elmondta, hogy hazájában az összes borfogyasztásnak csak a két százalékát teszik ki a külföldi borok. Tehát Görögország lakossága 98 százalékban csak a saját országa borát issza. Habár a görögök nagyon lelkes fogyasztói az importált áruknak, de az ételekre és a borokra ez nem vonatkozik. Erősen hisznek a saját termékeikben, és hűek maradnak a görög borokhoz – tájékoztatta az Eater.com újságíróját Yiannis Paraskevopoulos, a görögországi Gaia Wines borásza.

Kedveznek az adók a bornak

A jelenlegi jövedéki adók is kedveznek a borfogyasztásnak Görögországban, ugyanis míg a borhoz nem kapcsolódik ez a fizetési teher, addig a többi szeszes italnál a duplájára emelkedett 2010 óta. Hozzátartozik még mindehhez, hogy a hazai termékek után csupán felét kell adózni, mint az importált likőrök esetében. A sörökre is jövedéki adót róttak ki, így a bor az egyetlen alkoholtartalmú ital, amely ettől mentes.

 

Nem vesztettek a turistákból

Méretüktől függően eltérő kihívásokkal kell szembenézniük a görög borászatoknak. Néhányan megélnek a helyi értékesítésből, valamint a turistákból, hiszen a görög turizmus erős maradt. Ezen felül az exportra is nagy hangsúlyt fektetnek a pincészetek, hiszen pozitív trend figyelhető meg a görögországi boroknál az amerikai piacon.

Új szokások kialakítása

Fontos, hogy a bor legyen olcsó – mondta Gregoris Michailos, egy athéni olasz étterem tulajdonosa, aki a görög borokat kínálja az itáliai ételekhez. 20 euró feletti palackáron már nem veszik meg a vásárlók a tételeket. Egyre gyakrabban kérnek a vendégek csak egy pohár bort, vagy folyóbort, míg a palackos eladás csökken.

A vendéglátóhelyek forgalma is megcsappant a bevezetett adóknak köszönhetően. Becslések szerint 2012-ben 4000 éttermet zártak be Görögországban. Egy 2013-as felmérés pedig azt mutatja, hogy a görögök 93 százaléka ritkábban eszik étteremben, mint azelőtt.
A borbárokban már nem követelmény, hogy ételek is legyenek a helyen, mert a fiatalok megelégednek egy-egy pohár borral, amit elfogyasztanak a barátaikkal. Ehhez hozzátartozik az is, hogy becslések szerint a fiatalkori munkanélküliség több mint 50 százalék.

 

Az igazi problémák

A görög borászatokat az a veszély fenyegeti, hogy a közelgő szüret előtt nem tudják értékesíteni a boraikat. A pincészeteteknek palack beszerzési gondjai vannak, mert a rendeléseknek a külföldi szállítás miatt jelentős az átfutási idejük, és az országból kiáramló banki átutalásokat a közelmúltban várakoztatták, ezért vagy készpénzben kérnek előleget a szállítók, vagy már felfüggesztették a palackok bevitelét Görögországba. Az augusztusi szüret vészesen közeleg, így ez jelentős problémát okozhat azoknak a borászatoknak, ahol nincsen készleten megfelelő mennyiségű palack.

A másik probléma, hogy a 2014-es évjárat Görögország több területén is nehéz volt az esőzések miatt, ami a termés mennyiségére és minőségére is hatással volt. Így vannak kisebb borászatok, akik a tavalyi évi veszteség és a pénzügyi nehézségek terhével vágnak neki a 2015-ös évjáratnak.

 

Az érem másik oldala

A görög pincészetek helyzete nyugtalanító, ugyanis sok borászat részesült Európai Uniós támogatásban. A projektek pedig nem korlátozódtak az építésre, így a szőlő újratelepítéshez, berendezések beszerzéséhez, promóciós tevékenységekre is felhasználhatták a pénzeket. Kir-Yianni a Boutaris borászattól elmondta, hogy jelenleg tizenegy aktív EU-támogatott projektje van, amelyek közé tartozik a szőlő kutatás és egy új traktor megvásárlása is. Az Európai Unió nélkül egyedül vagyunk – montja Kir-Yianni.