Szicília: a jövőbe tartó múlt

Bortúra - Szicília éghajlatból adódóan leginkább az olajbogyó és a szőlőtermesztésnek ad otthont, ezért elismert termékek itt az olaj és a bor. Ma is a sziget nemzeti össztermékének 17 %-át a szőlő és a bor adja, ezért különösen fontos Szicília szőlőtermesztésének a jövője. A sziget földrajzi elhelyezkedéséből, természeti adottságaiból következően nincs is más lehetősége, mint a föld és az ide látogató turisták.

A sziget hivatalos nyelve ma már az olasz, de a szigetlakók többsége kétnyelvű. A szicíliai nyelv nem az olasz származéka, hanem különálló nyelv, melyet Máltán is beszélnek, tekintve, hogy ez a sziget is része volt a Szicíliai Királyságnak. A múlt a szigeten rengeteg emléket hagyott, de ma a terület perifériális jellege miatt ezek az emlékek is lassan a múlté lesznek. Egy szicíliai még ma is büszke származására.

A szőlőtermesztés ma itt jelentős megújuláson megy keresztül, amit jól jellemez az is, hogy a sziget szőlőterületeiről 22 földrajzi név alatt kerülnek ki a borok. Az elmúlt 20 évben a szőlő és bortermelés színvonalát tudatosan kezdték emelni, annak érdekében, hogy a bor távolabbra is eljutva hírét vigye a szigetnek. Érdekes, hogy az itt élők számára az Olaszország más részeire szállított bor is ugyanolyan exportnak számít, mint más ország.

A szőlőtermesztés nem csak a Szicíliára, hanem a szigethez tartozó több kisebb szigetre is jellemző volt régebben. A lakatlan szigetekről a szőlőtermést lóháton, a tenger alacsony vízállását kihasználva hozták el. A talaj az egész szigeten kiváló a szőlő számára. A ma is aktív vulkánoknak köszönhetően a vulkáni alapkőzeten a talajok sokfélesége alakult ki. Bármilyen meglepőnek is hangzik, de Olaszország egyik legnagyobb szőlőtermő régiójának Szicília számít.

Szőlő- és bortermelés az Etna lábainál (fotó: www.ilreporter.com)

A sziget szőlői korábban az alkohol- és a mustgyártás alapanyagát biztosították. Ma már egyre nő a palackos borok aránya, amelyet nagyon jó ár-érték arányban tudnak készíteni. Másik meglepetés lehet a borkedvelők számára, hogy Szicília elsősorban fehérbortermelő régió. A magasabb hegyoldalakra felvitt szőlők termése nem csak alkoholban gazdagok, hanem aromaanyagokban is. A borkészítési technológia fejlődése is jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy a szicíliai borokról egyre többet lehessen hallani a világban.

Kell egy világpolgár is

A sziget termékeinek kirakatába természetesen a Marsala bor került. Az ötlet ugyan nem eredeti, mégis a bor Szicília egyik ikonjává vált. A történet az 1700-as évek végére nyúlik vissza, amikor egy angol kereskedő a portói és a sherry borok tulajdonságaival vetekedő bornak való termőhelyet keresett. A bort, ahogy portói társa is, a sziget egyik kikötővárosáról, Marsaláról kapta.

A helyi fajták, a szigeten kialakult borkészítési technológia, és az érlelési mód eredménye az a nagyon élvezhető, harmonikus ital, amelyet mi gyakran a száraz tokaji szamorodniban keresünk, ha a Marsala száraz változatát ízlelgetjük.

Magas, 20% körüli alkoholtartalma miatt nem éppen mennyiségi fogyasztás céljából kerül az asztalra, hanem aperitifként, vagy az édes változata desszertek mellé. Ebben az édes és száraz változatban is készített borban még az a nagyszerű, hogy az ára is „szicíliai”, jó ár-érték arányban lehet hozzájutni. Ezen kívül a gasztronómia számára is kedvelt bor, sokféle étel receptjében megtalálható.