A több ezer éves borászati hagyományokkal rendelkező területen persze nemcsak rizlinggel találkozunk, a megbízható klíma és a változatos talajviszonyok csodálatos fehérborokat adnak. A Balaton észak-keleti részén fekvő szőlőterületek sokat köszönhetnek a tónak, hiszen amellett, hogy páratlan szépségű természeti környezetről van szó, a különleges mikroklíma szélsőségektől mentes éghajlatot eredményez.

A régió borai természetesen itt is magukon viselik a talajszerkezet sajátosságaiból adódó tulajdonságokat, ami egységesnek korántsem mondható, de ez talán nem is olyan nagy baj.

így ha mindenki nem is találja meg az ízlésének megfelelő stílust a Balatonfüred és Csopak nevével jelzett vidéken, a területen rendkívül széles szortimenttel találkozunk. A feltűnő vörös színű talaj főleg Balatonfüred környékén jellemző, de a borvidék egészét tekintve megtalálható errefelé még a mészkőn, dolomiton, bazalton és márgán kialakult talaj is.

 

A régió borait tekintve ugyan több fajtával, de alapvetően kétféle stílussal ismerkedhetünk meg: manapság (újra) a Balaton fővárosának tartott Balatonfüred és környékéről származó borok nagyobb testtel és magasabb extrakttartalommal, valamint alkohollal bírnak. Ezzel szemben a csopaki borokra inkább a finom illatok, a zamatos, kecses benyomás a jellemző, de hiba lenne azt hinni, hogy csak könnyed és friss borokat palackoznak a környéken. A minerális, szép savval rendelkező olaszrizlingekben gyakran érezzük a rezeda illatát és a keserűmandula ízét.

A Zánkától Balatonalmádiig húzódó borvidéken több mint 2000 hektáron termelnek szőlőt. Bár a borvidék területe hivatalosan kb. 6445 hektár, a nagy részén sajnos nem is lehetne szőlészettel foglalkozni a beépítések miatt – a helyi borászok legnagyobb bánatára. A terület elsősorban fehérborairól ismert, az olaszrizling mellett a rajnai rizling, a rizlingszilváni, a tramini és az ottonel muskotály mondható tradicionálisnak, de az elmúlt évtizedekben a sauvginon blanc és a chardonnay elterjedtsége is jelentősen megnőtt. Ha nem is olyan nagy mennyiségben, de persze vörösbor és rosé is kóstolható itt, de ez inkább a Tihanyi-félszigetre jellemző, ahol cabernet franc, zweigelt, pinot noir és merlot termelése folyik.

 

 

A csopaki borok minőségéről független eredetvédelmi és védjegyoltalmi rendszer gondoskodik 2012 óta. A kódex védjegyével ellátott boroknak az ítészek saját bevallása szerint Magyarország legszigorúbb minőség- és eredetvédelmi szabályainak kell megfelelniük, megalkotói ezzel szeretnék biztosítani a csopaki borok minőségének magas fokú védelmét.

 

A kódex szabályainak a betartását három bizottság felügyeli, a tagok végzik a metszési-, a zsendülési-, a szüreti- és a pincemunka-ellenőrzést, ezeket követi ötödik pontként a Csopaki Bírálat. Csak azok a borok viselhetik a Csopaki Kódex védjegyét és így a VINEA CSOPAK NOBILIS DISTRICTUS feliratot (jelentése: Csopak Nemes Szőlőterületeinek Bora), amelyek megfelelnek a Termelői-, a Bíráló- és a Védjegybizottság által ellenőrzött feltételeknek.

 

Olvasson még többet a Csopaki Kódexről ITT!