Az első európai telepesek már a 16–17. században próbálkoztak szőlőtermesztéssel a kontinensen, ám az Európából hozott Vitis vinifera fajták nehezen viselték az új kontinens klímáját és kártevőit. Az igazi áttörés a 19. század közepén, a kaliforniai aranyláz idején következett be, amikor sorra alakultak a borászatok. Az amerikai szőlészet később Európa történetében is kulcsszerepet játszott: a filoxérajárvány után az európai ültetvények jelentős részét amerikai alanyokra oltották, így sikerült megmenteni a kontinens szőlőtermesztését.

 

Ma az Egyesült Államokban mind az 50 államban készül bor, és több mint 280 hivatalosan elismert borvidék, úgynevezett AVA (American Viticultural Area) található. A termelés közel 80 százalékát továbbra is Kalifornia adja, de Oregon, Washington, New York, Virginia és Texas is egyre komolyabb szereplővé vált.

 

A legismertebb borvidék természetesen a Napa Valley, amely a prémium cabernet sauvignon szinonimája lett. Szomszédja, a Sonoma County lazább stílusáról és sokszínűségéről ismert, míg Oregon Willamette-völgye a világ egyik legizgalmasabb pinot noir-régiója. Washington State a cabernet sauvignon és a syrah kedvelőinek kedvence, New York Finger Lakes vidéke pedig hűvös klímájú rieslingjeivel szerzett nemzetközi hírnevet.

 

 

A szőlőfajták tekintetében a klasszikus nemzetközi fajták dominálnak: cabernet sauvignon, chardonnay, pinot noir, sauvignon blanc, merlot és zinfandel. Ez utóbbi különösen érdekes, hiszen bár horvát eredetű (crljenak kaštelanski), hosszú időn át szinte „Amerika saját szőlőjeként” tekintettek rá. Az utóbbi években egyre több borászat kísérletezik olasz és mediterrán fajtákkal is – nebbiolo, vermentino, grenache vagy tempranillo is egyre gyakrabban bukkan fel a kínálatban.

 

Az amerikai borfogyasztás is változik. A borbárokban ma már nem feltétlenül a nagytestű, magas alkoholtartalmú vörösek számítanak a legdivatosabbnak. Egyre népszerűbbek a könnyedebb vörösborok, a hűtve felszolgált pinot noir-ok, a friss rosék, a mineralitásra építő fehérborok és a natúrborok. A vendégek egyre inkább keresik a kisebb családi pincészetek tételeit, a fenntartható gazdálkodásból származó borokat és azokat a palackokat, amelyek mögött valódi történet áll.

 

Az amerikai bor tehát rég kinőtte a „kaliforniai cabernet” sztereotípiáját. A 250 éves ország borvilága ma már legalább olyan sokszínű, mint maga Amerika: egyszerre tiszteli a hagyományt, nyitott az innovációra, és egyre magabiztosabban foglal helyet a világ legizgalmasabb bortermelő országai között.

 

 

 

Kevesen tudják, hogy New Yorkban nemcsak borbárokból van rengeteg, hanem városi szőlőültetvényekből is. Brooklynban és Manhattanben több közösségi tetőkerten nevelnek néhány tucat tőkét, amelyekből minden évben jelképes mennyiségű – gyakran mindössze néhány tucat palack – bor készül. Ezek inkább művészeti vagy közösségi projektek, mint kereskedelmi borászatok, mégis jól mutatják, milyen erős a városi borkultúra.

 

Ha pedig a legkülönlegesebb amerikai szőlőültetvényeket keressük, érdemes Hawaiira is figyelni. A vulkanikus talajon működő MauiWine ananászborairól ismert ugyan, de szőlőborokat is készít, míg Alaszkában is működnek kisebb pincészetek – igaz, ezek jellemzően más államokból származó szőlőt dolgoznak fel.