Az első Borjog és Bormarketing konferencián is téma volt már a hegyközségi szervezetek megújítása, de akkor még csak az új hegyközségi törvényről tudott beszámolni a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának előző vezetése. Sok vita és ellenérzés övezte akkor még az új szabályozást. Az idei konferencián ezzel szemben már sok konkrétum hangozhatott el, a HNT új vezetése eredményekről, terveiről tudott beszámolni. Az elvégzett munkáról, a jövőbeni tervekről Tornai Tamás a HNT új elnöke számolt be.

A legfontosabb és leginkább látványos változás volt a hegyközségi szervezetek tisztségviselőinek teljes újraválasztása. A hegyközségektől egészen a nemzeti tanácsig, szintről-színtér történt meg a megújulás, az újraválasztások megszervezése, a szervezetek új alapszabályainak megalkotása és elfogadása. Lényeges változást hozott a nemzeti tanács új képviseleti rendszerének megszervezése. A hegyközségi törvény alapján a nemzeti tanácsban a borvidéki tanácsokat egy szőlészeti és egy borászati küldött képviseli. Az operatív ügyeket egy tudatosan felépített, 10 tagú elnökség viszi, ahol az elnökség tagjainak konkrét szakmai területekért kell felelniük. Ezek a területek a szőlő-bor ágazat teljes vertikumát lefedik a szőlőtermesztéstől a borászatig, az oktatástól a marketingig. Az elnökségben olyan személyek kaphattak helyet, akik az ágazat meghatározó szakmai szervezeteinek vezető tisztségviselői.

A hegyközségi szervezetek átalakulása még nem fejeződött be. Egy igen fontos kérdés mindenképpen hátra van, a szakmaközi szervezeti státus megszerzése. A szakmaközi szervezet egy olyan, a közösségi jogszabályok által szabályozott szakmai szervezet, amelynek jogosítványa van arra, hogy a teljes ágazatra vonatkozóan fogalmazhasson meg kötelező érvényű ajánlásokat, szabályokat. A szakmaközi szervezet a híd szerepét képes betölteni az ágazati szereplők és a kormányzat között, valamint az ágazat olyan érdekcsoportjai között, amelyek egymással rendszerint érdekellentétben vannak (pl: szőlőtermelők, borászatok csoportjai).

A szakmai szervezetek nem véletlenül szorgalmazták évek óta a jogszabályi környezet egyszerűsítését, az íróasztal mögött kényszerűen eltöltött idő lerövidítését. A versenyképességhez az egyszerű adminisztráció éppúgy hozzá tud járulni, mint egy hatékony marketingprogram. A téma ezért maradt a tavalyi konferenciához hasonlóan idén is kiemelt jelentőségű. Az adminisztráció egyszerűsítése területén elért kormányzati eredményekről Dr. Feldman Zsolt agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár (Vidékfejlesztési Minisztérium) beszélt a konferencián.

Az előadásban elhangzott, hogy a bor egy nagyon sajátos termék, amelyet a szabályozás több területe is érint. A bor egyszerre jövedéki termék, élelmiszer, a piacszabályozás tárgya, és alkoholtartalmú ital. Ezért az ágazatra vonatkozó jogszabályokon kívül más területek előírásainak is meg kell felelniük. Az átfogó munka az egyszerűsítések elérése érdekében már 2010-ben megkezdődött. A kormány a szakma több javaslatáról is tárgyalt, illetve döntött. Ezekkel a döntésekkel összefüggésben születtek meg az adminisztrációs egyszerűsítést elősegítő programok, illetve a kormány és az ágazat közötti stratégiai együttműködés alapja a Borászok 12 pontja lett.

Az előadás során elhangzott, hogy ennyire széleskörű egyeztetésre korábban még nem került sor. Hasznos párbeszéd alakulhatott ki a jogszabályi keretekről, az egyszerűsítés tartalmáról, megvalósításának módjáról és várható hatásairól. Az egyeztetések és a stratégiai együttműködésben foglaltak végrehajtásából konkrét, az ágazat szereplői számára kézzelfogható eredmények születhettek.