Légli Ottó: a bürokráciacsökkentés terén a legnagyobb az elmaradás

Borászportál
2016. február 09., 10:12


Légli Ottó, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának elnöke szerint elöregedett Magyaroroszágon a szőlésztársadalom, és nem látszik az utánpótlás. A balatonboglári borász azt is elmondta, hogy további jelentős bürokráciacsökkentésre lenne szükség a borágazatban.
Légli Ottó: a bürokráciacsökkentés terén a legnagyobb az elmaradás
Légli Ottó
Egyedi minőségre kell törekednünk, csak ez lehet a magyar, ezen belül a balatoni bor jövője – mondta a Sonline.hu-nak a balatonboglári Légli Ottó, a HNT elnöke. Szerinte a földrajzi adottságaink és a termőterületünk mérete egyaránt erre teszi alkalmassá a magyar borágazatot. Magas szintű helyi termelésre van szükség, ami egyre több helyütt megvan - fogalmazott.
A borászok tizenkét pontjának megvalósításában folyamatosan lépnek előre, talán még mindig a bürokráciacsökkentés terén a legnagyobb az elmaradás – magyarázta Légli Ottó. Hozzátette: „Sok a feladatunk, akár az oktatás, akár a bor népszerűsítése terén. Csak a balatonboglári borvidéken harminc szőlőfajta van jelen, ami nagyon sok, segíteni kell a fogyasztót hogy eligazodjon a piacon, hiszen például a Balaton óriási terület. Jogos elvárás, hogy helyi bor kerüljön asztalra a vendéglátó helyeken, legalábbis mindenütt megkóstolhassa az a turista, aki a helyi értékekre kíváncsi. A kínálat egyébként egyre változatosabb, bort ugyanakkor nem kötelező inni, életszínvonal kérdése is, de persze a kulturált borfogyasztás nem csak pénz, igényesség kérdése is.”
 
A Borászok 12 pontja:
  1. A szőlészet és borászat kiemelt mezőgazdasági ágazatként történő kezelése.
  2. A bor jövedéki- és termékdíj szabályozás jelenlegi formájának megszüntetése.
  3. A hegyközségi törvény és rendtartások újragondolása.
  4. A kutatás és az oktatás megújítása.
  5. A mezőgazdasági alkalmi munkavállalás egyszerűsítése.
  6. A forgalomba hozatali engedélyezés európai normákhoz igazítása.
  7. A támogatások igénylésének egyszerűsítése.
  8. Kormányzati tanácsadó bortestület létrehozása.
  9. Országos bormarketing kialakítása az árubor termelők felügyeletével.
  10. Szőlő- és bortermelő települések építészetének különleges felügyelete.
  11. Saját készítésű párlat és pezsgő forgalmazási lehetőségének egyszerűsítése.
  12. A borfogyasztás és gépjárművezetés viszonyának ésszerű szabályozása.
 
Légli szerint elöregedett a szőlésztársadalom, utánpótlás pedig alig akad, mert nem népszerű ez a hivatás. Pedig szükség lenne új szemléletű szakemberekre.
 
A HNT elnöke azt is elmondta, hogy hiába hisszük azt, ma nem világhírű a magyar bor, mert „egyszerűen nem ismerik”. Szerinte hosszú idő kell, mire újra elterjed a jó híre.
 
Szerinte a Balatonboglári borvidéken sincs meg mindenütt a szándék az ültetvények megújítására, azonban több jó példa is létezik. Hozzátette: „Alig egy-két olyan borvidék van az országban, mint a boglári, ahol nem csökkent a terület, az ültetvénymegújítási arány is jó, és itt a legmagasabb a termésátlag az országban. Világszínvonalú befektetések történtek, világszínvonalú borok jelentek meg. Amilyen mélyről indultunk, ahhoz képest nem állunk rosszul.”
 
Légli Ottó kifejtette azt is, hogy a végiggondolt magyar bormarketinghez kéne állami támogatás, hogy „ne egyénileg kelljen egy-egy borásznak megvívnia a maga harcát”. A mi elaprózódott területünkkel, de kiváló természeti adottságainkkal a gasztronómiában és a szaküzletekben is felsőbb kategóriákat lehetne megcélozni - mondta.