A hírportálon az olvasható, hogy ha nem vesszük figyelembe a listavezető, és kizárólag pezsgőgyártással foglalkozó Törley eredményét, akkor az ország legnagyobb borászata a kiskunmajsai Grape-Vine Kft. Az ágazat 20 legnagyobb szereplője közt egyáltalán nem képviselteti magát a Soproni borvidék, vagy Dél-Balaton, egy-egy céggel van csak jelen Tokaj, Badacsony, Villány, Eger, Szekszárd, Neszmély és a Mátrai borvidék, a többi cég az Alföldi borrégióban vagy Budapesten van bejegyezve.

„A borász szakma élmezőnye jól láthatóan kettészakadt. Az egyik kategóriában találhatók azok a szereplők, akik ipari mennyiségben állítanak elő alsó- és középkategóriás bort jellemzően nem saját, hanem vásárolt szőlőből. A másik csoportba azok a nagy pincészetek tartoznak, akik saját szőlőből prémium-, felső- és középkategóriás borokat termelnek, márkát építenek, nevük egyben védjegyükké is válik” – mondta Cserháti Gábor a KPMG igazgatója.

 

Pedig saját ültetvény hiányában nehéz prémium minőséget előállítani - erősítette meg az Indexnek Kántor Endre, a borravalo.hu szakírója. A csupán vásárol szőlőből dolgozó cégek nem nagyon törekszenek felsőkategóriás terroirborok előállítására. A hipermarketek polcain sorakozó 300 forintnál is olcsóbb palackozott borokra elég nagy kérdőjelekkel néz a szakma. Ilyenkor felmerülhet a gyanú, hogy nem megfelelő minőségű alapanyagból készültek. A szakértő szerint aggasztó mérteket ölt az országba feketén érkező olasz bor mennyisége, amiről azt sem tudni, milyen formában kerül a fogyasztók elé.

Nem meglepő ezek után, hogy a Top20-ban kevés az igazán ismert bormárka, mint a 2. helyezett Tokaj Kereskedőház Zrt. a 7. Weinhaus Kft. a 8. Varga Pincészet, a 10. Hilltop Neszmély, az Ostoros, a Csányi pincészet és a Nagyrédei. A többiekkel nem találkozunk a boltokban. „Egy neves szőlészet-borászat befuttatásának tőke- és időigényét, összességében a rendkívül hosszú megtérülési idejét figyelembe véve nem véletlen, hogy sok piaci szereplő letett a saját ültetvény felvásárlásáról” – vélte a KPMG igazgatója.

„A borászatban rendkívüli jelentősége van a méretgazdaságosságnak, jelentős mennyiség nélkül ugyanis lehetetlen az áruházak polcaira kerülni. Erre azonban saját ültetvénnyel rendelkező borászat 1 milliárd forintos befektetés nélkül nem lehet képes” – mondta Cserháti Gábor. A szakma szerencséjére a borászat kiemelt helyen szerepel a 2014-2020-as EU-s támogatási források között is, így a földalapú támogatásokon felül a következő években is több milliárd forint jut majd borászati beruházásokra és gépbeszerzésre.

A legnagyobb árbevételű magyarországi borászatok (2011-es adatok alapján):