Villányi borvidék

Az ország legdélebben fekvő borvidéke. A villányi borok már a XIX. században egészen Amerikáig és Brazíliáig eljutottak.

Villány már a történelem előtti időkben lakott volt, erről bronzkori leletek is tanúskodnak. A szőlőművelés eredete bizonyíthatóan a rómaiakig nyúlik vissza. A Szársomlyó hegy oldalában feltárt római kori oltárkő felirata 50 hektár szőlőtelepítését említi.

A tatárdúlás után a magyarság elsősorban a várak (ezen a borvidéken Siklós és Szársomlyó) környékén művelte a szőlőt.

A török uralom alatt Villány teljesen elpusztult, ám a szőlőtermesztés még ekkor sem szűnt meg, a közeli falvak lakói a villányi szőlők egy részét tovább művelték. A faluba a törökök szlávokat és rácokat telepítettek. Ők hozták magukkal a kadarka fajtát, és a héjon erjesztéses vörösborkészítés technológiáját. Az 1687-es győztes nagyharsányi csata után újabb rác (szerb) nemzetiségű lakosokat telepítettek be, akik magukkal hozták a portugieser azaz a kékoportó szőlőfajtát. A vidék jellegzetességei a falvak közvetlen közelében felhúzott pincesorok.
 
A filoxéra ezeken a területeken is pusztított, a rekontrukció után a villányi térségében a vörös-, Siklós határában pedig a fehérborszőlő-fajták terjedtek el.

Jellemző szőlőfajták
olaszrizling, hárslevelű, portugieser, cabernet franc (a borvidék 100%-ban ezen szőlőfajtából készített, eredetvédett húzóterméke a Villányi Franc), cabernet sauvignon, merlot, syrah

Földrajz, éghajlat
A borvidék talaja lösz, meszes, köves részekkel. Az éghajlata szubmediterrán jellegű, a nyár meleg, a tél enyhe és napsütéses. Hosszú tenyészidő a jellemző. Hőösszegben és fényben a leggazdagabb borvidékünk. A több oldalról védett lejtők melegét a Földközi-tenger vidékéről beáramló meleg levegő felerősíti.

A borvidék területe
2550 hektár

Meghatározó borászatok
  • Bock Borászat
  • Gere Attila Pincészete
  • Gere Tamás és Zsolt Pincészet
  • Kiss Gábor Szőlőbirtoka és Pincészete
  • Malatinszky Kúria Organikus Szőlőbirtok
  • Polgár Pincészet
  • Sauska Pincészet
  • Tiffán Ede és Zsolt Pincészete
  • Vylyan Pincészet
Települések
  • Villányi körzet: Kisharsány, Nagyharsány, Palkonya, Villány, Villánykövesd,
  • Siklósi körzet: Bisse, Csarnóta, Diósviszló, Harkány, Hegyszentmárton, Kistótfalu, Márfa, Nagytótfalu, Siklós, Szava, Túrony településeknek a szőlőkataszter szerint I. és II. osztályú határrészei.
Harkány
Vizének gyógyhatását kb. 150 évvel ezelőtt fedezték fel. Különösen alkalmas reuma gyógyítására, balesetek utáni mozgásszervi utókezelésre. Az ivókúra a garat, légcső és légutak, valamint a gyomor és bélrendszer hurutos megbetegedéseire hatásos. A víz átlaghőmérséklete nyáron 35-37 ºC, télen 30-35 ºC között van. A fürdőtelepen többek között termál tófürdő és reumakórház is helyet kapott. A község református temploma 1802-ben épült.

Nagyharsány
Lotharingiai Károly serege itt aratott győzelmet a törökök felett 1687-ben. Fő látnivalója a XV. századi gótikus templom, amit 1782-ben részben átépítettek. A közelben római telep maradványai találhatók.

Siklós
A római időkben Serea néven már lakott hely volt. A siklósi várat 1294-ben említik először, mai formáját a XV. században nyerte el. A Ferences templom XV. századi eredetű, a XVIII. században barokk stílusban alakítottak át. A görög-keleti szerb templom szintén a XVIII. századból való. A településen feltárták egy török dzsámi maradványait is. A várhoz közeli fürdő vize reumatikus megbetegedéseknél hatásos.

Villány
A Villány-Siklósi borvidék központja. XV. századi templomát a XVIII. században átépítették. Az egykori Teleki pincében (ami a borvidék  leghosszabb pincerendszere) Bormúzeum van.

Villánykövesd
A falumúzeumban szőlészeti és borászati, valamint a német nemzetiség történetét bemutató kiállítás található. A XIX. századi pincesora védett.