Így születik a boroscímke, ami mindössze néhány hónapot él

Geri Ádám
2020. október 19., 08:52


A Vylyan Bogyólé borának címkéje az egyik legizgalmasabb művészeti kezdeményezés a hazai boriparban. Idén abban a megtiszteltetésben volt részem, hogy tagja lehettem a zsűrinek, ami arról döntött, melyik ifjú grafikus munkája díszítsen 2020-ban 25 ezer palackot. A bor csak október végén kerül a boltokba, de a győztes címkéről már ebben a cikkben lehull a lepel!
Így születik a boroscímke, ami mindössze néhány hónapot él
„Ha nem is lennének ilyen direkt művészeti vonatkozású kezdeményezéseink, mivel fogékonyak vagyunk rá, valahogy biztos utat törne. De nem azért tűzzük a művészetet a zászlónkra, hogy ettől legyünk különlegesek. Ez tényleg így alakult.” A fentieket Debreczeni Mónika mondta nekem még tavaly egy vele készített interjúban. Akkor annak kapcsán beszélgettünk, hogy a Vylyan elindította következő projektjét: prémium sorozatuk címkéinek újratervezéséhez egyedülálló módon szépírókat kértek fel, hogy írjanak a borok által ihletett történeteket, a címkék grafikái pedig e történetek nyomán születtek meg.
 

A villányi borászatnál a művészet és a bor találkozása megszokott jelenség, elég csak az Ördögkatlan kulturális fesztiválon való állandó részvételükre, az Autistic Art alapítvánnyal folytatott együttműködésükre, vagy éppen a Bogyólé boruk címkepályázatára gondolni.
 
A BOGYÓLÉ, a villányi lankák „bozsoléja”, az évjárat első vörösbora a franciaországi Beaujolais Nouveau (bozsolé nuvo) borkészítési hagyományait követve készül. Maga a bor a bogyón belül születik. Erre utal a „Bogyólé” elnevezés is. Újborhoz méltóan friss, illatos, kirobbanóan gyümölcsös, lendületes.
 
A Bogyólé pályázatuk mindegyiknél régebbre nyúlik vissza: eddig tizenöt évjárat címkéjét tervezte az ország valamely képzőművészeti iskolájának tanulója. Én tavaly kerültem szorosabb kapcsolatba a kezdeményezéssel, amikor a frissen létrehozott sajtó különdíj zsűrijébe kaptam felkérést. Idén a sors (és a főszervező, vagyis a Vylyan birtokigazgatója, Debreczeni Mónika) még kegyesebb volt hozzám, így magam is részt vehettem a zsűrivel együtt a végső címke kiválasztásának folyamatában.
 
A 2020-as zsűri tagjai: Prell Norbert (Pécsi Tudományegyetem), Auth Attila (Magyar Képzőművészeti Egyetem), Marcell Tamás (Moholy-Nagy Művészeti Egyetem), Tepes Ferenc (Metropolitan Egyetem), Rudics Mónika (Eszterházy Károly Egyetem), Kathi Zsolt (KREA Kortárs Művészeti Iskola), Szigethy Anna (VISART Művészeti Akadémia), Simon Attila (Aranyrajzszög), Debreczeni Mónika (Vylyan), Mezősi Rita (Vylyan), Scheiblinger Nóra (Café Communications), Geri Ádám (Borászportál)
 
Ez tényleg egy kiváltság, ugyanis immár évek óta van ennek az egésznek egy szertartása. A zsűritagok először egy online felületen szavaznak az összes jelölt munkájára (idén ez szám szerint 205 volt), minden munkára 1-10-ig lehet pontokat adni. Így kialakul egy előzetes sorrend, ám az igazi izgalmak csak ezután következnek: az első mintegy 70 helyezett címketervnek a zsűri újra nekiveselkedik, hogy kiválassza  közülük azt az egyet, amelyik az adott évben a Bogyólé palackot fogja díszíteni. Ez a végső zsűrizés immár offline zajlik, Kisharsányban, a Vylyan Teraszon, egy ebéddel egybekötve.

Augusztus 26., reggel 8 óra 30 perc. A busz már a Gellért Szálló előtt vár minket. Indulás Kisharsányba. Mónikáék még a szép, de nem tikkasztó nyári időt is megrendelték nekünk. A buszon Rudics Mónikával beszélgetek. Története azért érdekes, mert 2017-ben ő nyerte meg a pályázatot. Azóta már az egri Eszterházy Károly Egyetemen tanít, az egyetem ráadásul őt kérte fel a program gondozására, illetve delegálta a bírálóbizottságba. Bevallja, számára furcsa érzés, rendhagyó dolog, hogy most megláthatja, amit három éve el se tudott volna képzelni, vagyis hogy mi zajlik a színfalak mögött, hogyan választják ki a győztest.
 
Így születik a boroscímke, ami mindössze néhány hónapot él

11 órakor megérkezünk a Vylyan birtokra. A terasz asztalain már kinyomtatva vár minket a 70 döntős terve. Gyors eligazítás a tiszteletbeli elnöktől, Simon Attila tervezőgrafikustól, az Aranyrajzszög pályázat koordinátorától („azt figyeljétek, melyik az igazán Bogyólés”), és már kapjuk is a szavazócédulákat, vagyis a színes post it-eket.
 
Így születik a boroscímke, ami mindössze néhány hónapot él
 
Az Aranyrajzszög Díj a tervezőgrafika műfajában tevékenykedő kiemelkedő alkotók és alkotótársaik elismerésére jött létre – olvasható a díj honlapján. A kitüntetést az Arany Rajzszög Társaság szakmai zsűrije évente ítéli oda nyolc kategóriában. Tavaly a Megbízói Kategória díjazottja Debreczeni Mónika lett, a Bogyólé pályázat létrehozásáért kapta meg ezt az elismerést. 2018-ban ért össze egyébként a két kezdeményezés, amikor a Bogyólé eredményhirdetésre és az összes pályamunka bemutatására az Arany Rajzszög Társaság által szervezett Graphifest kiállítás keretében került sor.
 
Így születik a boroscímke, ami mindössze néhány hónapot él
 
Az első három fordulóban azokat a terveket kell megjelölnünk, amik nem nyerték el annyira a tetszésünket, a legtöbb cédulát kapott grafikák pedig kiesnek. Járok körbe, közben szorgalmasan jegyzetelem a szakemberek elejtett megjegyzéseit. A legtöbb esetben a tipográfiával, vagyis a szövegek dizájnjával nincsenek megelégedve. Szintén ki kell  rostálni azokat az ötleteket, amiknek a kivitelezése nagy technológiai kihívások elé állítaná a pincészetet.  Szerencsére ilyen kevés van, mert mint Mónika elmondja, szinte bármilyen  bonyolult címkét készek nyomdába küldeni.
 
Így születik a boroscímke, ami mindössze néhány hónapot él

A harmadik kör végére tizenhatan maradnak, ezeket már egyesével és együtt tárgyaljuk ki. Közben Mónika bátorítja a zsűrit: „Szerencsére eljutottunk oda, hogy ma már a márka eladja a terméket, alig pár hónap alatt elkel a 25 ezer palack. Így bármilyen bohó vagy meghökkentő címkét kihozhatunk győztesnek.” Ennek igazságáról tavaly már meggyőződhettünk, hiszen a delfin-ananász-csempe kompozíció elég merész választás volt. Közben Rita, a Vylyan Pincészet marketingese  érdekes háttérinfóval szolgál az idei versenyről: a legfiatalabb pályázó mindössze 16 éves (és be is jutott a legjobb 16 közé). Hamar kiderül, hogy idén nincs olyan terv, ami mindenkinek szerelem első látásra lenne. Leszűkítettük a listát, de itt megmerevednek az álláspontok, úgyhogy inkább egy kis szünetet tartunk és megebédelünk. Ekkor merül fel, hogy a patthelyzet feloldására újra át kéne néznünk az összes pályaművet. Eredmény: bekerülnek további pályaművek is a döntőbe. (Spoiler: végül ebből az egyik fog nyerni!)
 
Így születik a boroscímke, ami mindössze néhány hónapot él
 
A hat legjobbat Rita kinyomtatja nekünk 1:1-ben és felragasztja őket a palackokra, hogy megnézzük,  miként mutatnak valójában. „Volt egy év, amikor kihoztunk egy győztest, de csak utána próbáltuk fel a palackra. Ott derült ki, hogy nem igazán működik a koncepció, így másikat kellett választanunk” – magyarázza Mónika.
 
Így születik a boroscímke, ami mindössze néhány hónapot él
 
Így születik a boroscímke, ami mindössze néhány hónapot él
 
Így születik a boroscímke, ami mindössze néhány hónapot él
 
Ez többet nem fordulhat elő, Rita már el is készül a felcímkézett palackokkal,  melyek alapos megtekintése és átbeszélése után kialakul az eredmény:
 
Így születik a boroscímke, ami mindössze néhány hónapot él
 
1. helyezett: Győri Katinka Laura, Magyar Képzőművészeti Egyetem (középső palack)
2. helyezett: Molnár Anett, VISART Művészeti Akadémia (jobb oldali palack)
3. helyezett: Farsang Áron, Egri Eszterházy Károly Egyetem (bal oldali palack)
 
„Tetszik, megnyugodtam” – dől hátra Mónika elégedetten. Közben a zsűri máris kezelésbe veszi a győztes munkát, forgatják, nézik, mit kell még rajta finomítania a tervezőnek a nyomdába adás előtt, hogy aztán (a 16-i hivatalos eredményhirdetés és díjátadó után) október végén a boltok polcain debütálhasson a 2020-as Bogyólé az új címkével.

Végezetül álljon itt egy friss, ropogós helyzetjelentés magáról a borról, Ipacs-Szabó István, a Vylyan borászának tolmácsolásában: „Az idei évjárat mindent tud, amit a Bogyólének tudnia kell. Illatos, kedves, jóivású, üde tétel, az előző évekhez képest több gyümölccsel és kevesebb tanninnal.”
 
Mini interjú a győztessel, Győri Katinka Laurával

Visszatérő alkotó vagy a Bogyólé pályázaton, pár éve második helyezést értél el. Mi vonz ennyire ebben a megmérettetésben?

Ez egy izgalmas platform, ahol mi, fiatal művészek, megmutathatjuk magunkat. Ráadásul egy nagyon friss, fiatalos borról van szó, ami lehetőséget ad a kísérletezésre.

Hogyan inspirálódsz? Megnézed a korábbi évek győztes címkéit, megkóstolod a bort?

Mindig részt veszek az ünnepélyes díjátadón és a kiállításon, ezért tisztában vagyok az előző évi tervekkel. Ezekhez képest mindig új irányba próbálok elindulni, hogy valami egészen mást alkossak. De ugyanitt megkóstolom magát a bort is, annak ízvilága, frissessége is inspirál.

Miért flamingó került a tervedre?

A flamingó egy rendkívül feltűnő madár, nagyon elüt a többitől. Megjelenése bohém, játékos, a színe is különleges. Ehhez választottam a háttérnek a kéket, ami egyrészt a flamingó közege, márészt nagyon jó párost alkot a rózsaszínnel. Nagyon fontos volt még, hogy a szöveg is tükrözze ezt a „bohémséget”, először klasszikusabb betűtípust választottam, de aztán lecseréltem egy igazán nem megszokott, fancy, már-már őrült betűtípusra.

Mit éreztél, amikor kiderült, hogy a te pályaműved kerül fel 25 ezer palackra?

Először meglepetést, aztán hatalmas örömöt. Felemelő érzés volt megtudni, hogy az elképzelésem találkozott a zsűriével. Most pedig nagyon izgatott vagyok, ugyanis a nyomdai végeredményt még nem láttam, csak itthon a magamnak kinyomtatott változatot próbáltam fel egy palackra. Kíváncsian várom, hogy fog kinézni.