Az utóbbi években egyre nagyobb figyelem irányul az alternatív boros csomagolásokra. A fenntarthatóság, a praktikum és a dizájn iránti igények új típusú tárolási és szállítási megoldások megjelenését hozták magukkal, amelyek a hagyományos üvegpalackokat kiegészítve vagy akár helyettesítve is megállják a helyüket. Nézzük, melyek a legelterjedtebb alternatív csomagolás típusok!
Bordeaux és Champagne Franciaország, és talán a világ két legismertebb borrégiója. A Bordeaux-ban készült nagy vörösborok egy jó része luxuscikknek számít, de Champagne megkérdőjelezhetetlenül a luxus szinonimája. Ennek köszönhetően kevés az olyan borkedvelő, aki ne hallott volna a Bordeaux-ból származó vörösborokról és a Champagne-ból származó pezsgőkről, azonban az italokra és a borvidékekre vonatkozó sajátosságok már kevésbé ismertek a nagyközönség számára. Célom, hogy jellemzőkkel, érdekességekkel, és a magyar borokkal és borvidékekkel történő összehasonlítások segítségével közelebb hozzam a két borvidéket és híres italait a magyar borszerető közönséghez.
A közhiedelemmel ellentétben a modern kóser bor nem sokban különbözik bármely más bortól. „A gyümölcs már eleve kóser. A mi feladatunk az, hogy kóser maradjon, miközben borrá válik” – vallja a kaliforniai Herzog Wine Cellars borásza. Sokan azt hiszik, hogy rabbinak kell megáldania, de ez nem így van, hiszen a bor már eleve szent. A borkészítési folyamatok azonban szigorúan szabályozottak.
Ebben a cikkben kitérünk a boros- és pezsgőspalackok méretbeli sokszínűségére – a kis kóstolós palackoktól egészen a monumentális ünnepi darabokig. Kiderül, hogy nemcsak praktikus, de történelmileg is izgalmas oka van annak, hogy a borokat ilyen különféle méretekből isszuk. Valamint azt is megtudjuk, miért nem ajánlott egyedül elcipelni egy Solomont.
A bortermő szőlő az emberiség egyik legrégebbi kultúrnövénye – évezredek óta része életünknek, ünnepeinknek és gasztronómiánknak. Ma már több mint 10 000 különböző szőlőfajtát termesztenek világszerte, a világ legkülönfélébb éghajlati és földrajzi adottságai között. Ennek ellenére csupán néhány tucat játszik valóban jelentős szerepet a kereskedelmi borkészítésben – és mindössze tíz szőlőfajta emelkedik ki igazán a népszerűség tekintetében. Ebben a cikkben a tíz legismertebb bortermő szőlőfajtát mutatjuk be, amelyek a legnagyobb hatással vannak a borvilágra. Ha valaha is kóstoltál chardonnay-t, merlot-t vagy cabernet sauvignon-t, akkor már találkoztál ezek közül néhánnyal. Most azonban közelebbről is megismerheted, honnan származnak, mi jellemzi őket, és hogyan formálják kedvenc boraink ízvilágát.
Széndioxid a vörösborban! Az ember első ösztönös reakciója, ha meglátja: hibás tétel, utóerjedéssel van dolgunk. Aztán érzékeli, hogy „hiányoznak” az utóerjedés hatására kialakuló kellemetlen érzetek. Sőt, a bor szokatlanul tiszta illatban és ízben. Minél inkább szakértője valaki a bor fogyasztásának, vagy készítésének, annál inkább ehhez hasonlóan játszódik le az első váratlan vakkóstolásos találkozása Piroschkával, a buborékos vörösborral.
22 már meglévő borvidékünk az uniós csatlakozáskor automatikusan megkapta az OEM státuszt, azóta azonban - a helyi termelői közösségek szerepének növekedésével - majdhogynem megduplázódott a földrajzi jelzéssel ellátott területek száma. Miért jó ez a borászoknak és a borszeretőknek?
Rendszeresen szemlélem a különböző áruházak borkínálatát, melyből jelentős részt tesznek ki a belépő szintű palackos borok. Ezekre a jellemzően 600 és 1200 forint közötti fehér-, rozé-, valamint 800 és 1600 forint közötti vörösborokra meghatározó kereslet van. Ezt a kategóriát vélhetően nagyrészt olyanok vásárolják, akik megfelelő tudás, tapasztalat vagy környezeti hatás híján nem tudják, hogy mit adhat számukra egy még elérhető árú, de nagyobb odafigyeléssel készült, minőségibb bor, valamint mi szükséges ahhoz, hogy ezt a különbséget valóban ki tudják élvezni. Ha magadra ismertél, íme 13+1 szempont a szintlépéshez!
