5+1 fogalom, amitket nem árt ha ismersz szüretkor

Borászportál
2015. szeptember 14., 21:07


Mustfok, héjon erjesztés, törkölykalap, fogadógarat… Mit is jelentenek ezek pontosan? A szüret közepén járunk a 2015-ös korai évjáratnak köszönhetően. A borászok, sommelier-ek, kritikusok, borszakírók néha használnak olyan szavakat, amelyek jelentése nem teljesen egyértelmű a laikusok számára. Öt plusz egy kifejezés, amelyeket jó, ha ismersz! 
5+1 fogalom, amitket nem árt ha ismersz szüretkor
Forrás: Oregonlive.com
1. Fogadógarat: A leszüretelt termést a pincébe szállítják és a fogadógaratba öntik. Lényegében ez egy nyitott kád, hosszanti irányban szállítócsiga helyezkedik el benne, ez továbbítja a szőlőt a feldolgozás helyére.  
 
5+1 fogalom, amitket nem árt ha ismersz szüretkor
Fogadógarat a szállítócsigával (Forrás: Elber.hu)
 
2. Bogyózás: A szőlő feldolgozásának általában az első fázisa. A fürtök a bogyózó gépbe kerülnek, ahol a gép mechanikusan eltávolítja a szőlőszemek szárát. Az elválasztást követően a bogyók még épek maradnak. A zöld részek különválasztása a gyümölcstől egy fontos lépése a borkészítésnek. 
 
3. Törkölykalap: Az erjedő cefre fölé emelkedő törköly, amely a szőlőbogyó szilárd részeit tartalmazza, mint a héj és mag. Néhány esetben a szárrészek maradványait is, ha nem történt meg a bogyózás, vagy nem elég hatékonyan. A szőlő fajtájától függ, hogy mekkora arányú törköly keletkezik. Például a vastagabb héjú szőlőknél nagyobb részt tesz ki a törköly, mint a vékony héjú fajták esetében.
 
5+1 fogalom, amitket nem árt ha ismersz szüretkor
Kipréselt törköly (Forrás: Kozossegitanya.blogspot.com)
 
4. Csömöszölés: Vagy más néven átforgatás, törkölykalap belemerítés. Az erjedő bor esetében szükséges elvégezni a munkafolyamatot, ami azt jelenti, hogy a tartály vagy erjesztő edény alján lévő bort leszívják, és a törkölykalapra szivattyúzzák, hogy az a bor alá merüljön. Ez segíti a kioldódást.
 
5. Héjon erjesztés: Préselés előtt a szőlőt hagyják erjedni, amelynek során az alkohol hatására héj szín- és cserzőanyag tartalma a folyadékba áramlik. Alkalmazzák narancs-, rozé-, siller- és vörösborokra. Ez utóbbi három kategória kékszőlőből készül, az áztatásuk időtartalma, illetve a szőlőfajta határozza meg, hogy mennyire lesz intenzív a színük. A narancsbor a fehérszőlő hosszan héjon tartásával keletkezik.
5+1. Mustfok: Egy mértékegység, amely szám azt mutatja a sűrűség alapján, hogy adott vizsgálati must 17.5 (általában, de lehet 15 vagy 20) Celsius foknál mennyi cukrot tartalmaz. Utal a minőségére, hiszen minél magasabb, annál jobb bor készíthető belőle. Persze mindezek mellett fontos a szőlőbogyó egyensúlya (a sav és a pH értéke is). A bor későbbi alkoholtartalma is számítható ebből az értékből.