Félkarú borvidékek, amelyeket országhatárok vágnak ketté

Fendrik Zsóka
2016. január 24., 19:51


A cím alapján elsőre a Tokaji borvidék jut eszébe minden hazai borkedvelőnek, de a világban számos régiót vágnak ketté országhatárok. Nemrég a Slow Wine újságírója szólalt fel két borvidék ügyében, hogy miért ne lehetnének Európa első nemzetközi apellációi.
Félkarú borvidékek, amelyeket országhatárok vágnak ketté
Brda (Forrás: Simcic.si)
A Tokaji borvidék a Trianoni békeszerződést (1920) követően szakadt ketté, amelynek következtében a nagyobb része, igaz, Magyarországon maradt, de egy 175 hektáros területet az akkori Csehszlovákiához csatoltak – írja a Wikipedia. Tokajban a borvidéki kommunikáció nem egyszerű, de a minőségi borkészítésnek köszönhetően a szaksajtó egyre szélesebb körben terjeszti a vidék és a borok jó hírét.

Fabio Giavedoni az olasz Slow Wine oldalán adott hangot véleményének, miszerint miért ne lehetnének az első nemzetközi eredetvédelmi területek Collio-Brda és Carso-Kras? Ez a két régió az olasz-szlovén határ mentén húzódik, nagyjából Trieszt és Gorizia között:
 
Félkarú borvidékek, amelyeket országhatárok vágnak ketté
Az olasz-szlovén határ (Forrás: Theterroiriste.com)

Olasz oldalon Collio-nak nevezik a területet, majd ennek a folytatása Szlovéniában Brda. Ugyanez a helyzet Carso és Kras esetében. De ezeken a borvidékeken nemcsak a szőlősorok nyúlnak át az országhatárokon, hanem az családtagokat is elválaszt egymástól. A rokonság egyik része Szlovéniában él, és vannak, akik az olasz oldalra kerültek, így ott végzik a munkájukat. A környéken mindenki minimum két nyelven beszél (olasz, szlovén), és akkor még a friulán dialektust nem is számoltuk.

Az érzelmi okokat félretéve, Fabio Giavedoni észérvekkel fogalmazza meg a nemzetközi eredetvédelmi terület jogosságát Collio-Brda, valamint Carso-Kras esetében:
 
  1. A Szlovéniában elhelyezkedő Brda részét képezi az olasz Collio DOC borvidéknek. A Brda névre azért volt szükség, hogy megkülönböztessék a vidéket olasz „testvérétől”. De valójában olyan, mintha egy almát vágtunk volna ketté.
  2. A termőtalaj felépítése ugyanaz a határ mindkét oldalán.
  3. Nincsenek geológiai, borászati, szőlészeti vagy fekvésbeli különbségek Collio és Brda dűlői között. Ez a tény annak is egyértelmű, aki először jár a vidéken. Gyakorlatilag észre sem vesszük, hogy átléptük az országhatárt.
 
Ugyanez a helyzet Carso és Kras esetében is, de itt már sikerült kiharcolni a borvidéki nevek hasonlóságát. Ezt megelőzően Terranonak (a régióra jellemző vörösbor) hívták a területet. De ez a változás már némi előrelépést mutat.
Egy különleges bor

A Collio-Brda régióban 2007-ben három olasz és három szlovén borász összefogott, majd elkészítették a világ első olyan borát, amelyet két különböző ország hat termelője alkotott meg. Természetesen a tétel alapanyagát a Collio, illetve a Brda borvidékéről szüretelték. Olasz oldalról a Castellada, Edi Keber és Fiegl, míg szlovén részről Kristalvin, Emeran Reya és Ronk társultak, és adták az alapanyagot a különleges házasításhoz. Egy időben, együttesen dolgozták fel és erjesztették ki a három helyi szőlőfajtából készült mustot. A tocai friulano, a ribolla gialla és a malvasia istriana nevű autokton, fehér fajták alkotják a Vinolimes fantázianevű tételt.
 
Félkarú borvidékek, amelyeket országhatárok vágnak ketté
A Vinolimest csak magnum palackban készítették el