A Winefolly.com egy 2050-es pillanatfelvételen keresztül mutatta meg olvasóinak, milyen lesz a borvilág.

 

2012-ben egy klímaváltozási tanulmány látta meg a napvilágot, amely bemutatta, hogyan befolyásolja a szőlőültetvényeket ez a jelenség. Ebben előrejelzik az éghajlati információkat 2050-re. A kutatásban találunk hivatkozást a borszőlő élettanára is, így lesznek olyan régiók amelyek alkalmatlanokká válnak a termesztésére a szárazság és az emelkedő hőmérséklet miatt. Az ijesztő valóság az, hogy a világ jelenlegi vezető borvidékei nem tudják majd fenntartani a mai pozíciójukat.

Az alábbi térkép a globális felmelegedés mértékét mutatja az előrejelzések alapján 2050-ben.

 

 

A világ legfontosabb borvidékei között vannak olyanok, ahol visszafordíthatatlan a nyári hőség és a szárazság mértéke - írja a Winefolly. Ilyen Napa, Bordeaux, Burgundia, Walla Walla, Rioja, Douro, Barossa és Stellenbosch.

Ezek tényleg a valós számok?

A cikk szerzői is szkeptikusak voltak először, így tovább kutatták az indokokat. Megnézték, hogyan alkalmazkodnak majd a gazdálkodási módszerek ezeken a borvidékeken. Azonban vitatják azt, hogy a neves borvidékek soha nem lesznek ugyanazok.

A hőmérséklet növekedése már egyértelmű változást mutat, különösen a tavaszi és őszi időszakokban. De nem csak a melegebb időjárást jelenti, hanem azt is, hogy egyre kiszámíthatatlanabb. Gondoljunk csak a késő tavaszi fagyokra. 

Még van remény

Míg az Egyesült Államokban a legtöbb helyen továbbra is öntöznek, addig más országokban teljes körű a változás, és megállapították, hogy a borszőlő sokkal rugalmasabb, mint azt valaha is gondolták volna. 

„Elkezdtük csökkenteni a vízfelhasználást a szőlőben, és lenyűgöző eredményeket értünk el. Először is a szőlő kevesebb víz felhasználásával is él, amit a legtöbb ember nem gondolna. Ha kevesebb vizhez jut a szőlő, akkor a bogyók kisebb méretűek lesznek, így koncentráltabb és egyensúlyosabb borok készülnek beleőle” – meséli a chilei Aurelio Montes.

A természetes környezeti stresszhez elkezdenek alkalmazkodni a tőkék. Ha szűkösek a vízforrások nem lesz túltermelés, illetve szükségtelenné válik a mesterséges koncentrálása a terménynek. 

 

A portugáliai Douro régióban, ahol a portói borokat készítik, illegális öntözni a szőlőket, miután az ültetést követően elkezdik hozni a termésüket. A száraz években, mint 2012, a portugál termelők kevesebb mennyiségben tudtak előállítani borokat, de ezek koncentráltak és jó minőségűek lettek.

Ausztráliában a szárazságtűrő fajtákat kezdték el ültetni, mint tempranillo, grenache és mourvedre. Terntino szövetkezeti borászata, a Cavit kifejlesztett egy adatvezérelt regionális térinformatikai rendszert, amely figyeli a víz szintjét, és ehhez igazítja a szőlőfajták egyedi igényein alapuló öntözéses rendszert. Így csökken a vízfelhasználás, valamint növekszik az általános összhangja és minősége a szőlőnek.

A klímaváltozást nem tudjuk megállítani, de a kárt le tudjuk lassítani különböző módszerekkel, véli a cikk szerzője. Stratégiákat kell kidolgozni és végrehajtani a gazdáknak a környezet, a szőlők és a gazdaságok védelmére.