Milyen hazai borok és borstílusok találhatók meg leggyakrabban az áruházláncok kínálatában, és milyen szempontok mentén dől el, mely tételek kerülhetnek be a polcokra?
fotó: iStock
A borok bekerülését az áruházláncokba több tényező befolyásolja: kiemelt szempont az ár-érték arány, a stabil minőség, valamint a fogyasztói igények folyamatos figyelemmel kísérése. Emellett fontos a megfelelő mennyiségi kapacitás is – különösen a nagyobb áruházláncok esetében –, ami a kisebb, családi borászatok számára kihívást jelenthet, ugyanakkor a különlegességet kereső vásárlók számára éppen ezek a tételek tehetik izgalmassá a választékot. A covid utáni időszakban megváltozott fogyasztói szokásokhoz az üzletláncok is alkalmazkodtak: új stílusok és egészségtudatosabb választék is megjelent a polcokon.
“Több mint 140 magyar borászattal működünk együtt, ezek közül vannak állandó partnereink, és vannak szezonálisak is. Két-három kereskedő is ajánl be borokat, de kapcsolatban vagyunk borversenyekkel is, és a nyertes boroknak - kóstolás után - rendszeresen lehetőséget adunk a bemutatkozásra. A Hegyközségek Nemzeti Tanácsával partneri kapcsolatban vagyunk már lassan 10 éve, és az ő javaslataik alapján közvetlenül is keresünk meg borászatokat” - mondja Balogh Fazekas Árpád, az Auchan Magyarország borbeszerzője.
Az áruházlánc 2024-es borértékesítésének 98%-a magyar bor volt, a fehérbor-és a pezsgőforgalom növekedett, a rozé inkább stagnált, míg a vörösbor-eladás csökkent. A legfontosabb szempont a borbeszerzés során náluk a vásárlói igények kiszolgálása, ugyanakkor a folyamatos edukálást is lényegesnek tartják. A sikerüket, a beszerző elmondása szerint mi sem mutatja jobban, minthogy az elmúlt évben volumenben csökkent ugyan az eladott borok száma, értékben viszont nőtt, vagyis valamivel kevesebb, de lényegesen drágább borokatvásároltak az emberek.
Nincs új a nap alatt: a fehér fogy, a vörös nem
“A fogyasztási szokások tekintetében újdonságot nem tudok mondani, ami látható az elmúlt 8-10 év folyamán, hogy a rozé elérte a fejlődési görbéjének a tetejét - még mindig népszerű, de már nem növekszik. A könnyedebb, gyümölcsösebb fehérek, az egyszerű reduktív borok azok, amelyek fogyasztása nő. Ami igazán fogy, az a mindennapok bora. Ezek átlagára mára megközelíti a 4 Eurót” - emeli ki a beszerző. Szerinte a nyugat-európai piacokon is az jellemző, hogy az alsó polcos tételek fogynak leginkább, és az átlagáruk is az ittenihez hasonlóan 4-5 Euró. Persze emellett vannak olyan prémium borok, amelyeket visznek a fogyasztók, de ahhoz, hogy egy borászat eladja a drágább termékeit, erőteljes brand építés szükséges. Az a néhány borászat, amelyik az elmúlt 20 évben felépítette a márkáját, eljutott arra a szintre, amely egy szélesebb közönség számára is a megbízhatóságot jelenti. “A vásárlók mindig ugyanazt az élményt várják egy pohár bortól: ha egy borászat évtizedek óta ugyanazt a minőséget képviseli, akkor sikeres lesz, és az emberek meg akarják venni a borát” - teszi hozzá Balogh Fazekas Árpád.
fotó: iStock
A beszerző szerint ugyanakkor a kisebb, kevésbé ismert borászatoknak is van esélyük bekerülni, ha stabil a boraik minősége. Az ő esetükben a legnagyobb problémát a logisztika jelenti, de gyakran adminisztrációs hiányosságok is vannak. A palackszám ugyanakkor nem jelent gondot. “Mivel mi az országban viszonylag kevés áruházzal vagyunk jelen - 19 szupermarkettel és 5 hipermarkettel -, számunkra nem jelent problémát a kisebb volumennel rendelkező borok beemelése sem a kínálatba, vagyis az alacsony palackszám sem jelent hátrányt egy borászat számára. Jelenleg hazánk legnagyobb fizikailag elérhető borválasztékával rendelkezünk, ami megközelítőleg 1000 különböző tételt jelent”- emeli ki a beszerző.
Alkoholmentesített: nem veszik meg újra
Az Auchan beszerzője úgy gondolja, hogy az alkoholmentes borok közül csak a pezsgőben van potenciál. Szerinte alkoholmentes borban még nem sikerült azt az ár-értéket kikalkulálni, amit újra és újra megvásárolnának. A trend kedvéért sokan megkóstolják, de amíg ezek minősége nem éri el az elvárt szintet, nem vesznek még egyszer. Viszonylag drágák ezek a borok, és éppen azokat az értékeket veszítik el, amely az élvezetet nyújtja a borfogyasztáskor. “A natúr borról is hasonlóan tudok nyilatkozni.”
“A különböző árkategóriájú borok mindegyike egy-egy szükségletet elégít ki. A fogyasztó dönti el, hogy mennyit szán élvezeti termékekre (bor, pezsgő, sör, égetett szeszek). Ott vannak a polcon az 1000 forintos borok és ott vannak a 10 ezres nagy vörösborok is, mert mindegyikre van igény. Ezek a különböző árkategóriák nem ellenségei egymásnak. Nekem, mint beszerzőnek, az dolgom, hogy minden vásárlói igényt kiszolgáljak. A választék szélesítésével segítjük, biztatjuk az embereket, hogy időről időre kóstoljanak meg egy-egy magasabb minőségű bort. Fogyasszanak inkább kevesebbet, de jobbat!”
A különböző árkategóriájú borok mindegyike egy-egy szükségletet elégít ki, és ezek nem ellenségei egymásnak.
Az Irsai és a sauvignon blanc verhetetlen
Piskor Fanni, a Lidl Magyarország borstratégiai tanácsadója és márkanagykövete is megerősíti, hogy a hazai fogyasztók leginkább az illatos borokat, a könnyed rozékat, a különféle gyöngyöző- és habzóborokat, valamint a pezsgőket kedvelik. “Az elmúlt években megfigyelhető, hogy a vásárlói igények elsősorban a könnyedebb, illatos és csendes borfajták iránt növekedett meg, a vörösborok fogyasztása jelenleg világszinten háttérbe szorult, azonban még mindig jelen van az a közönség, aki nyitott a karakteresebb, testesebb borok iránt. A vásárlók körében a legkedveltebbek az Irsai Olivér és a sauvignon blanc”.
“A borfogyasztásban egyértelmű trend a pezsgők és gyöngyözőborok előretörése, illetve a bor alapú koktélok erősödése. Az elmúlt években széles pezsgő szortimentet alakítottunk ki. A klasszikus, jellemzően chardonnay alapú pezsgőkön felül elérhető nálunk egy szélesebb kínálat prosecco, cava, illetve furmint alapú pezsgőkből is” - emeli ki a márkanagykövet.
A vállalat Piskor Fanni elmondása szerint kiemelten fontosnak tartja a magyar beszállítóktól származó kínálat folyamatos bővítését. Neves hazai, valamint kisebb családi és kézműves pincészetek termékei állandó és akciós jelleggel egyaránt megtalálhatóak a szortimentben. “A bor, azon belül is a magyar bor továbbra is stratégia fontosságú a Lidl életében. 2014-ben azzal a céllal indították útjára a Lidl Wine Expo Hungary-t, hogy elősegítsék a magyar borok nemcsak hazai, hanem határon túli ismertségét és népszerűségét, és minél több hazai bor kerüljön az európai Lidl áruházak polcaira.”
Hogy látja a családi borászat?
“Jelenleg elsősorban az alapborainkkal tudunk bekerülni az áruházláncok kínálatába – ezek jellemzően reduktív stílusú, könnyen érthető és szerethető tételek, amelyeket kedvezőbb áron tudunk kínálni” - válaszolja kérdésünkre ifj. Kvaszinger László borász. “Az idei évben azonban azt tapasztaljuk, hogy az áruházláncok piaca rendkívül árérzékennyé vált. A kisebb üzletláncok esetében szinte kizárólag az időszakos, in-out típusú, szezonális kínálatban tudunk jelen lenni, míg néhány nagyobb láncnál állandó listázásban szerepelnek boraink – főként ott, ahol széles választékkal dolgoznak.”
A borász szerint azonban ez a széles választék nem mindig előnyös a borászatok szempontjából. Ilyen esetekben is teljesíteni kell a szállítást, akár mindössze két karton borra is, ami aránytalanul sok adminisztrációval és logisztikai munkával jár. Gyakran előfordul, hogy kéthetente kétféle bort szállítanak, 5-6 karton mennyiségben – ez sem költséghatékony, sem fenntartható működési modell. Jóval előnyösebb lenne, ha raklapos mennyiségek mozognának; ilyen esetben a borászat is szívesebben ad kedvezőbb árat a nagyobb volumenért cserébe.
Korábban nem éreztük ennyire erőteljesnek az ár elsődlegességét, de 2025 eddig egyértelműen ezt az irányt mutatja: most valóban az ár az első számú döntési szempont. Ez nehezíti a prémium borok értékesítését.
Bár nem a legjobb árakon, de tavaly a Kvaszinger Borászat belföldi értékesítésének 50%-a az üzletláncokon keresztül történt, ami abban segített, hogy gyakorlatilag minden bort el tudtak adni. Így az évet új évjárat palackozásával tudták kezdeni – ez komoly előnyt jelentett. A 2025-ös év eddig nem ezt a kedvező tendenciát hozta, de bíznak benne, hogy év végéig még pozitívan alakulhat a helyzet. “A kisebb üzletláncok kínálatában jelenleg a Tokaj Dry nevű, furmint–hárslevelű házasításunk található meg, míg a nagyobb láncoknál a Sárgamuskotály és a Furmint Superior is szerepel az állandó kínálatban. Ünnepi időszakokban az édes szamorodnink szezonálisan szintén sokszor elérhető.” - sorolja Kvaszinger László.
Jelenleg értékesítésük 25-30%-át az export adja, a fennmaradó rész belföld. Fontos számukra az export, és hogy több lábon álljanak. Bár a nemzetközi piac is folyamatos változásokon megy keresztül. Jelenleg például az Egyesült Államokban bevezetett általános, 10%-os vám sújtja a borexportot is, ami szintén kihívást jelent. “Mi az áruházláncok esetében nem nagykereskedőkkel dolgozunk, hanem közvetlen kapcsolatot tartunk fenn a partnereinkkel. Ez a rugalmasabb működés ugyan bonyolultabb, de számunkra hatékonyabb. Másoknak persze működhet a nagykereskedő bevonása, hiszen esetükben a jó kapcsolatrendszer segítheti a borok könnyebb bekerülését.”
Ami a gasztro-t illeti, a borász szerint sajnos továbbra is nehéz helyzetben van. A COVID óta nem tért teljesen magához, a piac szűk, miközben sok a résztvevő. Azok a borászatok, amelyek kizárólag erre a csatornára alapozták működésüket, most komoly nehézségekkel küzdenek. Aki időben váltott és nyitott az üzletláncok felé, az talpon tudott maradni. “A nehézségek legnagyobb oka az alacsony belföldi fogyasztás – ez igaz mind a gasztronómiára, mind a kiskereskedelmi forgalomra. Éppen ezért az export kiemelten fontos, mi is ebben látjuk a jövőt, és szeretnénk tovább bővíteni külföldi jelenlétünket. A helyi értékesítés eddig nem volt számottevő nálunk, de ebbe az irányba is nyitunk: hamarosan elkezdjük egy új kóstolóhelyiség kialakítást, amely lehetőséget teremt a minőségi vendéglátásra, és ezzel párhuzamosan a helyi eladás növelésére is.”