Nagy Elek: „Több forgatókönyvre fel kell készülniük a borászoknak”

Geri Ádám
2020. június 19., 11:43


A Forbes listája alapján a 21. leggazdagabb magyar ember Nagy Elek. Érdekeltségeihez tartozik a BÁV, a Főtaxi és számos kereskedelmi ingatlan. Azt azonban kevesen tudják róla, hogy érdeklik a borok és hogy édesapja híres író volt. E-mailes interjút készítettünk vele még a jávány csúcsán.
Nagy Elek: „Több forgatókönyvre fel kell készülniük a borászoknak”
A járvány idején egy szép gesztussal került be a hírekbe: felajánlotta, hogy a tulajdonában álló egyik hotelt rendezzék be karanténkórháznak (végül nem került rá sor). Hogy jött az ötlet?
 
A járvány kitörésékor az első gondolataim között volt, hogyan tudnék hozzájárulni a járvány elleni védekezéshez. Így született meg a javaslat, hogy a csoportunkhoz tartozó harkányi Baranya Hotelt, annak 105 szobás teljes kapacitásával és szolgáltatásaival az Operatív Törzs járványügyi munkájának támogatására ajánljuk fel. Ha egy kis terhet le tudunk venni az erőn felül teljesítő egészségügyi intézményekről, azzal akár emberéleteket menthetünk meg. Egy ilyen helyzetben közös felelősségünk, hogy a lehetőségeinkhez mérten részt vállaljunk a járvány elleni védekezés feladataiban.
 

Nyújtott vagy nyújt-e más segítséget is ebben a nehéz időszakban?
 
Támogatásokat nem csak járvány idején nyújtok, nyújtunk, hanem folyamatosan, különösen az elszakított országrészben élők számára. Erdélyi származásomnál fogva ez kötelesség és hitvallás is. Másrészről cégvezetőként és a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara elnökeként felelősséggel tartozom munkatársaimért és a hazai gazdasági élet mielőbbi újraindításáért. A budapesti kamara a vállalkozói igények és a nemzetközi példák jó gyakorlata alapján tette meg 9 pontos rövidtávú, illetve 6 pontos hosszútávú javaslatait, melyek jó része visszaköszönt a kormányzati intézkedésekben. Az első pillanattól kezdve azt mondtuk, hogy a bizonytalanságot kell megszüntetni, annak helyébe minél hamarabb a kiszámíthatóság kell kerüljön. Amennyiben javaslatainkkal tudtunk a vállalkozásoknak segíteni, már megtettük a kötelességünk.
 
Hogyan látja, a járvány lecsengése után alapvetően változik meg a világ?
 
A válság hosszú távú hatásai egyelőre kiszámíthatatlanok, de biztos, hogy lesznek tartós, a mindennapi életünket befolyásoló következményei. A higiéniára jóval nagyobb hangsúlyt fogunk fektetni a jövőben. Ami egészen biztos, a digitalizáció és az infokommunikáció szerepe, jelentősége még inkább nőni fog. A távmunka sokkal természetesebb lesz. A csomagküldés-, rendelés még inkább a mindennapjaink részévé válik. Amit nem tudunk, hogyan fognak alakulni a nemzetközi és nemzeti piacok, erősödni fognak-e a nemzeti hatáskörök vagy még inkább eltolódik-e a világ az internacionalizmus irányába? Itt van óriási szerepe a kormányoknak, akiknek a válság miatti intézkedései alapvetően meg fogják határozni, hogy milyen irányba megy a világ. Hiszek abban, hogy a válsághelyzetből való kilábalás után a fogyasztói társadalom visszatér a klasszikus, értékalapú gondolkodáshoz. Előtérbe kerülnek, nagyobb hangsúlyt kapnak a társadalmi felelősségvállalással, a hosszú távú gazdasági- és környezeti fenntarthatósággal kapcsolatos kérdések.

Rendszeres vendége a Magyar Borok Báljának. Miért szereti ezt a rendezvényt?

A borászat valójában művészet. A borászok pedig művészek. Kijár nekik és a „műértő” közönségnek egy ilyen esemény. Örülök, hogy együtt lehetünk ilyenkor a barátainkkal, találkozunk borász ismerőseinkkel az ország minden tájáról, élvezzük a boraikat és egy tartalmas estét töltünk el.

Mi a véleménye a magyar borokról úgy általában? Üzletemberként hogyan látja, mi kéne a nagy nemzetközi áttöréshez?
 
A magyar borászat csodálatos fejlődésen ment keresztül az elmúlt húsz évben. A nagy, emblematikus borászatok mellett kinőttek a kis kézműves borászatok, amiknek egy-egy bora csodára képes. Ugyanakkor, ha a teljes ágazatot nézzük, az összmagyar bortermelés nagyságrendileg húsz százaléka megy külföldre, sajnos ennek is több mint a fele folyóborként, alig 1 eurós áron. Pedig a filoxéráig a magyar bor az egyik legnagyobb exportcikk volt. Jó példáért elég a szomszédos Ausztriáig menni, ahol rendkívül tudatos borstratégiát folytatnak. Ahogyan a borvidékek összeállnak és az adott régióra jellemző bort elkészítik, vagy ahogy felépítették a zöld veltelinit, csak megemelni lehet a kalapunkat. A magyar kormány jelentős lépéseket tett a borászat támogatására. A borász társadalomnak kell megalkotnia országos, illetve regionális szinten azokat a stratégiákat, amelyek sikerre viszik a magyar bort.
 
Van kedvenc borvidéke?
 
Ha mindenképp választanin kell, akkor Szekszárd, Villány és a Balaton-felvidék. De nemrég Egerben jártam egy nagyszerű borkostolón, ezt a vidéket sem hagynám ki szívesen. És akkor még nem beszéltem Tokaj-Hegyaljáról. Amikor Mádon meglátogatjuk kedves barátainkat, mindig megállapítjuk, vannak borvidékek és van Tokaj. Egyszóval a szép borokat kedvelem.

Említette, hogy erdélyi származású. Szereti az ottani borokat? Miben mások, mint az itthoni borok?
 
Sajnos Erdélyben a kommunizmus még mostohábban bánt el a borászokkal, mint Magyarországon. Ezért az erdélyi, romániai borászatot szinte a semmiből kellett újjáépíteni. Mára a romániai borok is nagyon jó minőségűek. Ők egy más, talán könnyebb utat jártak, sok külföldi befektető szerzett meg híres borvidéki birtokokat. Persze vannak üdítő kivételek, mint Balla Géza. A Ménesi borvidék az Osztrák-Magyar Monarchia idején az egyik legjobb, a ménesiek szerint viszont a legjobb borvidék volt Nagy-Magyarországon.
 
Elég keveset tudunk a román borokról, Önnek talán nagyobb rálátása van az ottani helyzetre..

A romániai borok nagy fejlődésen mentek keresztül az elmúlt két évtizedben. Románia a világ 13. legnagyobb bortermelője köszönhetően Murfatlar, Cotnari, Jidvei borvidékeinek. A külföldi befektők mellett felnőttek a román bortermelők is, mint például a regáti Aurelia Visinescu, a Crama Oprisor vagy a Budureasca, de van vegyes külföldi-román tulajdon is, mint a bánáti Rékás/Recas pincészet, ez utóbbi Románia tíz legnagyobb borászatának egyike. Ha konkrét bort kellene idéznem, Balla Gézán kívül talán a Crama Oprisor borászat Smerenie 2016-os pinot noir, syrah, dornfelder házasítását említeném. Érdemes megkóstolni.

Vállalkozóként nyilván sokszor kellett újrakezdenie. Mit gondol, a pincészeteknek mit kell tenniük, hogy minél kisebb veszteséggel jöjjenek ki ebből a krízisből?

A legfontosabb, hogy túl kell élni a válságot. Több stratégiát kell alkotniuk és több forgatókönyvre fel kell készülniük a borászoknak. Nem mindegy, hogy az enyhítések végén a járvány megszűnik, vagy ősszel újult erővel tér vissza, mint száz évvel ezelőtt a spanyolnátha. Mindkét esetben teljesen más stratégia szükséges. Mivel a kormányzat nagy hangsúlyt fektet a magyar vállalkozások megsegítésére, érdemes ezekkel a lehetőségekkel élni és annak függvényében, melyik szcenárió érvényesül, megfelelően cselekedni.

Az építész pályában is lehetőséget látta meg, vagy más  okból választotta ezt a hivatást?

Édesanyám ösztönzésére lettem építész A legjobban talán az fogott meg benne, hogy egyszerre lehetek művész és mérnök. Aztán az élet másképp alakította sorsom, rájöttem, hogy sosem leszek „nagy” építész, hiányzik belőlem az „istenadta” tehetség. A kilencvenes években belekeveredtem az üzleti világba, ahol a legkomplikáltabb és legátláthatatlanabb ügyekre is találtam megoldást és végül üzletember lettem. Vélhetően anyai nagyapám vére is csörgedezik ereimben, aki egy elszegényedett dél-erdélyi nemesi családból a falu leggazdagabb emberévé vált a tehetsége révén. De egy biztos, a sikereimet a szüleimnek köszönhetem, akik nagyon nagy szeretettel tanítottak az életre, okítottak az értékek fontosságára, az identitás jelentőségére. Nekünk úgy kellett magyaroknak maradnunk Erdélyben, hogy az utcán nap mint nap ránk szóltak, miért beszélünk magyarul és a szüleink voltak azok, akik megerősítettek hitünkben és erőt adtak nekünk. Ezt igyekszem én is továbbadni gyermekeimnek.

Édesapja Méhes György elismert író volt. Soha nem merült fel, hogy a nyomdokaiba lép?
 
Édesapámat rendkívüli tehetséggel áldotta meg a Jóisten, regényei egyedi módon mutatják be Erdély különleges világát, drámái a humor eszközeivel ostorozták a korabeli társadalmat. Jónéhány közülük olyan időszerű, hogy senki meg nem mondaná, ezek a művek nem a máról szólnak. Gyermekmeséi évtizedeken keresztül jelentettek szellemi táplálékot az erdélyi fiatalság számára. Én hosszas útkeresés végén építészből üzletember lettem és mecénásként igyekszem támogatni az irodalmat, művészetet, az erdélyi magyarság megmaradását. Kolozsváron két irodalmi kávéházat működtetünk, annak hozama is az erdélyi irodalom támogatását szolgálja. A néhány éve általam megvásárolt gyalui várkastélyt pedig kulturális célokra szintén az általam alapított alapítványnak adományoztam és reményeim szerint Kolozsvár, Kalotaszeg és a Mezőség meghatározó kulturális központja lesz.