Rizling: olasz, vagy rajnai?

Bognár Attila
2016. szeptember 25., 20:58


Megérkezett az ősz, és lassan belépünk már az októberbe is. Ez az a hónap, amikor az olaszrizling fajta a szokottnál is több figyelmet kap, sőt közeleg az Olaszrizling Október Nagykóstoló, ahol idén a rajnai rizling is fontos szerepet kap.
Rizling: olasz, vagy rajnai?
Ilyentájt többet fogyasztunk az olaszrizlingből, bár én univerzális jellege miatt az év bármely hónapjában ajánlom. Tapasztalataim szerint viszont sokan vannak olyanok, akik a rizling szó hallatán nem tudják, hogy valaki rajnai rizlingről beszél, vagy olaszrizlingről. Sokak fejében nincs meg, hogy ez két különböző fajta, egyedi karakterekkel. Pedig ez két nagyon is más szőlőfajta. Magyarországon sokan a rizling alatt még mindig az olaszt értik, holott ez a rajnai rizlingre használatos. Ha olaszrizling, akkor inkább mondjunk olaszt, vagy mondjuk ki a teljes nevét. Nézzük röviden a két fajta jellegzetességeit.
 
Olaszrizling
 
Szeretjük őshonos magyar vagy inkább Kárpát-medencei fajtának tekinteni, de a történelemkönyvek szerint olasz, vagy francia eredetű. Hozzánk egyes források szerint az utóbbi országból, míg más vélemények szerint német nyelvterületről került, kb. 150 éve. A fürtjei általában kisebb és közepes méretűek, szerkezetük tömör, alakjuk hengeres. A bogyók kicsik, gömbölyűek, sárga színűek, vékony héjúak, érzékeny a lisztharmatra, de általában biztonsággal terem. Későn érő fajta, nagyjából október elején szüretelik.
 
Rizling: olasz, vagy rajnai?
Olaszrizling Október 2015 (Fotó: Graselly Balázs)
 
A szőlő és a belőle készült bor közepesen intenzív, mind illatban mind ízben, nagyon jó savgyűjtő, képes visszatükrözni a termőtáj egyedi karakterét, például ásványosságát. Kóstolva a keserű mandula általában domináns ízjegy benne, mellette még virágok, főleg a rezeda érhető tetten. A bor karakterét, és a benne rejlő potenciált erősen befolyásolja savainak mennyisége és minősége, mely erősen évjárat, termőhely és szüreti időpont függő. Amolyan jolly-joker fajta, hiszen szinte bármilyen bor készítésére alkalmas, kezdve az egyszerű fröccsnek is való könnyű, reduktív változattól, egészen a nagyon sok maradékcukrot tartalmazó kései szüretelésű édes borokig, sőt a „badacsonyi aszúig”.
 
Hogy a skála mely végén található borával találkozunk, az erősen függ a termőhelytől és a borkészítési módtól. Az országban szinte minden borvidéken megtalálható (kivéve Tokaj), képes nagy mennyiségben is egy átlagosan jó minőségű bort adni. Legszebb példányai a vulkanikus termőtalajokról kerülnek ki, különösen a Balaton északi partjáról. Itt egyre több borász kísérletezik magasabb minőségű dűlőszelektált, hordós érlelésű tételeket készíteni belőle, például Csopakról vagy Badacsonyból, de Somlón is nagyon jól érzi magát.
 
A teljesség igénye nélkül ajánlom a Jásdi, Figula, Szent Donát, Borbély, Laposa, Málik, Szászi, Fekete Béla és a Kolonics pince tételeit. Hazánkon kívül még Ausztriában elterjedt, ott welschriesling néven, valamint a horvátoknál grasevina néven. De megtalálható a Felvidéken és Erdélyben is. 
Rajnai rizling 
 
A rizling eredetét az osztrák Wachau borászai mondják a magukénak, mert a borvidék Ritzling nevű hegyét már megemlítik 13. századi írások is. De az elzásziak is magukénak vallják, míg a legvalószínűbb az, hogy a Rajna vidékéről származik, ahogy a neve is mutatja. Kétségtelenül ma is ezekről a borvidékekről kerülnek ki a fajta legszebbjei, melyek nemzetközi presztízse és elismertsége valóban irigylésre méltó.
 
Szőlője érzékeny az éghajlatra, a hűvösebb részeken érzi jobban magát, viszont annál kevésbé igényes a talaj szempontjából. Nem véletlen, hogy legszebb példányai a folyóvölgyek (Mosel, Rajna, Duna) nagyon meredek, gyakran 30%-os teraszos művelésű hegyoldalairól kerülnek ki. Nagyon fontos, hogy az érés során ne legyenek hosszabb forró időszakok, mert ilyenkor eltompulnak a savai és a gyümölcsösség, amelyek pedig karakterének fő meghatározói. A termőhelytől függően (talaj és mikroklíma, dűlő) a rizlingből nagyon eltérő karakterű borok készülnek.
 
Rizling: olasz, vagy rajnai?
Olaszrizling Október 2015 (Fotó: Graselly Balázs)
 
Az említett országokban a szüret időpontja leginkább október közepe vagy november eleje, az édes bornak szánt szőlőt pedig akár még később szedik. Melegebb vidékeken a rizling gyakran túl gyorsan beérik, és ilyenkor a bor savai tompulnak, nem tudja a legjobb formáját hozni. Ez nálunk is előfordul vele, bár egyre több szép rajnait találni itthon is, főleg a Balaton északi részén, pl. Villa Tolnay-nál, a Villa Sandahl-nál, Szeremleynél, Borbélyéknál, vagy akár a móri borvidéken is.
 
A fürtjei tömöttek, bogyói kicsik és viszonylag könnyen rothadnak, de a fagyot jól tűri. Bora zöldessárga, időnként szalmasárgába vált, az érett boroknál aranysárgába. Illata sokrétűen gyümölcsös és virágos, őszibarack, alma, rózsa, sárgabarack, az érettebb tételekben időnként petrolos jegyek alakulnak ki. Kóstolva a savak, a test és az általában közepes alkohol tökéletes harmóniája jellemzi, rendkívül elegáns.
 
Aromái, virágosak vagy mézesek, különböző minerális jegyeket mutatnak. Reduktívan vagy nagy fahordókban is készülhetnek borai. Azon kevés szőlőfajták egyike, amelyből bármely édességi kategóriában, a csontszáraztól az édes desszertborig, születnek nemzetközi szinten is csúcsborok. Eltarthatóság, potenciál szempontjából kiemelkedik a fajta, hisz akár évtizedekig is képes a palackban fejlődni. Hatalmas élményt jelent egy-egy ilyen tétel kóstolása. 
 
Javaslom, hogy mindenki használja ki az októbert és kóstoljon minél több olaszrizlinget és rajnai rizlinget is, és próbálja ki maga is a két fajtában rejlő értékeket, és keresse az eltérő karaktereket bennük. Egyikkel sem fog rosszul járni!