Sörre bor, borra sör? Most épp ezt a mondást kezdte ki a tudomány

Borászportál
2019. február 23., 08:00


A német Witten/Herdecke Egyetem és az angol University of Cambridge kutatói nem nyugodtak. Íme a megcáfolhatatlannak látszó helyes válasz erre az emberiséget régóta foglalkoztató kérdésre.
Sörre bor, borra sör? Most épp ezt a mondást kezdte ki a tudomány
Hogy a „sörre bor mindenkor, borra sör meggyötör” nem csak egy frappáns szólás, hanem valószínűleg népi megfigyelésen alapul, arra bizonyíték, hogy a versikének rengeteg nyelvben megtalálható a megfelelője ugyanezzel a tartalommal. Vagyis ha betartjuk a sör-bor sorrendet, nagy  baj nem érhet minket, ellenkező esetben viszont...
 

Legalábbis így hitte eddig az emberiség, ám most két ország két egyetémen kutatói utánajártak, mi is igaz ebből az egészből. A német Witten/Herdecke Egyetem és az angol University of Cambridge szakemberei a minap publikálták a Journal of Clinical Nutrition szaklapban közös kutatásuk 8 oldalas eredményét, amit a sciencedaily.com aztán közérthető formában összefoglalt.
 
A kísérlet során kilencven 19 és 40 év közötti önkéntest három csoportra osztottak. Az első csoport először megivott bő 1 liter sört, majd erre 4 nagy pohár bort. A második csoport ugyanezt a mennyiséget itta, csak fordított sorrendben, a harmadik csoport tagjai csak sört vagy csak bort ittak.

A kísérletet egy héttel később megismételték, mégpedig oly módon, hogy aki az első héten előbb ivott sört, annak most először bort kellett innia, illetve a harmadik csoportban, aki előző alkalommal csak sört kapott, az most csak bort. Emiatt össze tudták hasonlítani az egyes egyének reakcióit (is).

A kísérlet közben rendszeres időközönként kérdezték a résztvevőket a hogylétük felől, akiknek a nap végén egy tizes skálán azt is meg kellett becsülniük, mennyire vannak italos állapotban. Mielőtt aludni tértek, meg kellett még inniuk egy adag jéghideg vizet (a mennyiséget a kutatók a testtömeg függvényében mindenkinél személyre szabták), alvás közben pedig orvosi felügyelet alatt voltak végig.

A következő napon a résztvevőket kifaggatták, mennyire érzik magukat másnaposnak az olyan tünetek alapján, mint szájszárazság, fáradtság, fejfájás, szédülés, hasfájás, szapora szívverés, étvágytalanság, hányinger.

És akkor jöjjön a lényeg: a szakemberek az elbeszélések alapján azt találták, hogy nincs különbség a három csoport másnaposságának mértéke között. Függetlenül attól, melyik csoportban voltak, a nők általában erősebb tünetekről számoltak be. „Fehérborral és világos sörrel elvégezve a kísérletet arra jutottunk, hogy a mondás, miszerint számít a sorrend, nem igazolható” – mondta a német oldalról Jöran Köchling. „Túl sok alkohol nagy valószínűséggel mindenképpen másnaposságot fog okozni. Az egyetlen, amiből a mértékére lehet következtetni, az az, hogy mennyire rúgunk be.”