100 év után újabb szőlőkatasztrófa – ezúttal Dél-Amerikában

Kovács Bálint
2011. április 01., 00:16


Az utóbbi hetekben egyre több aggódó nyilatkozatot lehetett hallani chilei és argentin borászoktól, újvilági borkereskedőktől. Április 1-re bizonyossá vált, hogy valami vészesen hasonló játszódik le náluk, mint a filoxéra szörnyű pusztítása, ami közel százhúsz éve tönkretette Európa szőlőit.
100 év után újabb szőlőkatasztrófa – ezúttal Dél-Amerikában
 
A filoxéravész anno teljesen átformálta Európa boros térképét, és csak több évtizednyi szívós, megfeszített munka árán sikerült helyrehozni az elszenvedett károkat. Dél-Amerikában természetesen nem a filoxéra a ludas. Többek között pont annak köszönhetik mostani sikereiket, hogy a XX. század elején rengeteg óvilági szőlész és borász érkezett az Újvilágba, ahol, miután hazájukban a járvány miatt mindenüket elvesztették, tudásukkal és technológiai hátterükkel hatalmas szőlőbirodalmat hoztak létre, egy, a filoxérától tökéletesen mentes földrészen.
Az itteni katasztrófa okozója egy, a növényvédelemben amúgy meglehetősen ismert vírustörzs, az arabisz mozaikvírus (Arabis mosaic virus, ArMV) egy mutálódott változata. Bár egyelőre még nem bizonyított száz százalékosan, szinte biztos, hogy az ültetvények a fertőzést az Andok olvadó havának öntözésre használt vizén át kapták meg. Ez Argentínában az összes ültetvény több mint felét, vagyis 280 ezer hektárt, Chilében pedig legalább a 85 százalékát, vagyis 380 ezer hektárt érint, köztük Mendoza, La Rioja, illetve Maule, Curicó, Colhagua és Casablanca Valley térségét is, vagyis a leghíresebb borok vannak a legnagyobb veszélyben.
Reinaldo Ruiz Vallés, a chilei Mezőgazdasági Minisztérium agrárágazatért felelős államtitkára amellett, hogy aggodalmát fejezte ki a történtek miatt, az ENSZ segítségét kérte. A CropLife International, vagyis a Növényvédelmi Világszövetség jelenleg 17 ország 238 laboratóriumán keresztül koordinálja azt az erőfeszítését, hogy hatékony megoldást találjanak a problémára. A világ boros szervezetei egyöntetűen együttérzésüket fejezték ki, és biztosították támogatásukról a két bajba jutott borhatalmat, noha az eset kapcsán felszínre kerültek régi, elfojtott indulatok az óvilági és újvilági borkészítés különböző szabályozása, és ebből fakadó eltérő piaci helyzete kapcsán. Thierry Mersault, a Francia Biodinamikus Borászatok Szövetségének szóvivője nyilatkozatában kiemelte, hogy az Európában alkalmazott öntözési tilalom ugyan sok esetben képez mesterséges piaci hátrányt az újvilági borokkal szemben, ahol ez a tilalom nincs érvényben, de „azt kell látnunk, hogy a Természet, mint mindig, most is megmutatta, hogy harmóniájába beavatkozni hosszú távon nem érdemes. A kialakult helyzet tanulsága, hogy ha az egészségesebb, természetesebb élet sajnálatos módon nem szempont a kormányok számára döntéshozatalkor, a várható gazdasági kockázat igenis legyen az.”
 
A mutálódott vírustörzs hatása azért is kiemelten veszélyes, mivel sem a fertőzött szőlőtőkén, sem a gyümölcsön nem hagy semmiféle látható nyomot. Hatását a már elkészült bor ízén keresztül fejti ki. Már a 2009-es évjárat kapcsán többször szóba került a dél-amerikai borokkal kapcsolatban többféle különös, eddig sosem tapasztalt ízhiba, amit kizárólag az innen származó borokban fedeztek fel a borértők. A TheWineBlog.net oldalon például tavaly nyár végén megjelent egy összefoglaló írás, ahol például az egyik kérdéses ízt „hamburgeríz” vagy „fast-food” ízként emlegetik a borszakírók, ugyanis „olyan, mint az olajban ázott burgonya, vagy húspogácsa íze… erősen emlékezetet a gyorsbüfékben nap mint nap, hosszú órákon át használt, elfáradt, megavasodott olaj szagára, amit átleng a szendvicsekhez használt lágysajt és uborka karaktere.” Összefoglalójuk szerint elsősorban rioja-i és colhagua valamint curicó-völgyi borokban fedezték fel, főleg azoknál, melyek a tengerszint feletti 800 méteres magasság felettről származnak, azon belül is a Syrah-kban és a Malbec-ekben hatott a legzavaróbban.
A mostanra bizonyítottan fertőzött szőlők borából készült hordóminták viszont, ha lehet, még furcsább képet mutatnak. A The Science of Wine bormagazin összefoglaló írásában a következő jellegzetes, főbb ízhibákat gyűjtötték össze:
Tornaöltöző-íz: jellegzetes áporodott kataktert ad a bornak, keveredve édeskés és citrusos illatszerekre emlékeztető jegyekkel.
Elvis-válogatás íz: furcsa, bakelitre emlékeztető ízjegy, főleg borszakértő hölgyek állították, hogy ugyanazt az ízt érzik, mint amikor Elvis Presley: The Best of 1965-1969 című albumát nyalogatják.
Diego karakter: kifejezetten kesernyés íz, főleg a szájpadláson és a torokban. Argentin sommelier-k szerint ők pontosan ezt az ízt érzeték, mikor a televízió az edzői kispadról felugráló, reklamáló Maradonát mutatta a dél-afrikai futball világbajnokságon, mikor csapatuk négy – nullás, megsemmisítő vereséget szenvedett a német válogatottól.
Konfitált kacsamell, mungóbabcsíraágyon, párolt polentával, portóis feketecseresznye öntettel íz: a név tökéletesen visszaadja a tapasztalt ízhibát, bár voltak, akik szerint inkább sült banános a karakter, nem polentás.
A világ borpiaca értelemszerűen tanácstalanul áll a jelenség előtt. A tőzsdére bejegyzett borászatok árfolyamai azonnali zuhanásba kezdtek. A szakmai szervezetek markáns, határozott nyilatkozatokkal próbálják enyhíteni a pánikhangulatot. Az Argentin Borászok Érdekképviseletének elnöke a következő kijelentést tette: „A Borászportál.hu ezúttal túl messzire ment. Ez a legízetlenebb és legostobább áprilisi tréfa, amivel eddig találkoztam. Maradonát népünk egyöntetűen imádja, a cikkben említett, világbajnoksággal kapcsolatos kesernyés íz soha nem is létezett. Különben is, akkor legyen nagy a szátok, ha a mi áruházláncainkban a ti kimondhatatlan nevű boraitok lesznek a saját márkás termékek. Ja, és természetesen semmiféle betegség, sem vírus, sem bármi egyéb nem garázdálkodik Dél-Amerikában, a 2010-es évjárat kifejezetten kiemelkedő minőséget hozott. És nektek?”