Bor- és pálinka csomagolóanyag-üzembe pumpál pénzt az állam

Tőkebefektetés - A bor és pálinka csomagolóanyagokat előállító, szegedi székhelyű Eno-Pack Kft.-ben szerzett 49,9 millió forintos befektetéssel kisebbségi tulajdont, a Széchenyi Tőkebefektetési Alap - közölte a társaság. Az Eno-Pack üvegeket, dugókat, címkéket és díszcsomagolást szállít a magyar bortermelőknek és pálinkaházaknak.

A vállalkozás mindeddig külföldi beszállítókra volt utalva, azonban a saját kapacitásokra építve hamarosan a hazai piac méretéhez illeszkedő, kisebb szériában, rugalmasabban szolgálhatja ki a megrendelőit.

Az Eno-Pack termékeit Magyarország valamennyi bortermelő vidékén, közel 300 borászat, és számos pálinkaház használja. A külföldi beszállítók jellemzően nagyobb, több tízezres minimális megrendelési mennyiségben gondolkodnak, a magyar borászok igénye pedig csak 5-10 ezer darabos termékszéria szállítása, legyen szó boros- vagy pálinkáspalackok, dugók, címkék, díszdobozok elkészítéséről.

A Széchenyi Tőkebefektetési Alaptól (SZTA) érkező 49,9 millió forintos forrás hozzásegíti a társaságot, hogy – pályázati forrásokra és önerejére is támaszkodva – saját nyomdát hozzon létre Szegeden. A speciális nyomdagép megvásárlása mellett az alkalmazotti létszám bővítése és az alapanyagok megvásárlása is a fejlesztési projekt része – áll a közleményben.

A Széchenyi Tőkealap-kezelő Zrt. a magyar állam 100 százalékos tulajdonában álló gazdasági társaság, amelynek tulajdonosi jogait a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség gyakorolja. Az alapkezelő feladata a Regionális Operatív Programok keretéből felállított Széchenyi Tőkebefektetési Alap 14 milliárd forintos forrásának eljuttatása a magyar KKV-szektor felé.

Gyanús az egész…

A kétezres évek elején is voltak ilyen próbálkozások, amik a tapasztalat alapján csak azért nem vezettek a verseny komolyabb torzulásához, mert az állami beavatkozás jóformán teljesen hatástalannak bizonyult – írja az Index. Az MTA tanulmánya szerint nagyon sok érv szól amellett, hogy nem kéne beleszólnia az államnak a vállalkozások szintjén a döntéshozatalba, sikeresebb lehet a közvetett, piaci szereplőkön keresztüli támogatás.

A fenti közlemény nem tér ki arra, hogy a magyar államnak milyen jogai lesznek kisebbségi tulajdonosként. A kétfős társaság saját tőkéje tavaly 29 millió forint volt, 187 millió forintos árbevételükből 5 milliós eredményt értek el.

Ellenérvek

Ha az állam lép fel kockázati tőkésként, akkor az MTA szerint túl sok kockázat gyűlik össze, a hasznok pedig nem bizonyítottak. Hosszasan lehetne sorolni a veszélyeket ezért csak néhányat mutatunk be:

- Ha az állami "befektetési szervezetek a magánbefektetők versenytársaiként lépnek fel a piacon, elnyomva és lassabb fejlődésre kárhoztatva a kockázatitőke-ágazat magánforrásokkal dolgozó szereplőit. Ha az állam a piacinál puhább követelmények mellett vállalkozik befektetésre, a magánfinanszírozók orra elől olyan projekteket halászhat el, amelyeket a magánszféra amúgy is finanszírozott volna, tehát a magánszférának végül csak a rosszabb projektek maradnak."

- "A második érv az állam közvetlen részvétele ellen, hogy az állami befektetések és támogatások nyújtása mindig magában hordozza a visszaélés lehetőségét", a személyesen preferált vállalati körökhöz lehet így jóval könnyebben nagy mennyiségű pénzt juttatni. Különösen, ha nincsenek átlátható, ellenőrizhető kritériumok.

- "A harmadik érv az állami közvetlen részvétel ellen az állami tisztviselők alkalmasságának kérdésessége a befektetések kiválasztására", hiszen a bérük nem függ jelentősen a munkájuk sikerességétől, illetve az állami vállalatok rendszerint jóval költségesebben és lassabban végzik el azt, amit a magánszektorbeli társaik.

- "További ellenérv, hogy a közvetlen állami befektetés érzékeny a politikai vagy más érdekcsoportok által kifejtett nyomásra" és választási ciklusokra is, hiszen a kockázati tőkebefektések jellemző időtávja 4 évnél sokkal hosszabb.

forrás: Index