Az év legnagyobb sikerének minősítette Gráf József agrárminiszter a borpiaci reformról szóló brüsszeli megállapodást. Hozzátette: Magyarország számára egyértelműen kedvező, hogy az unió a tagállamok támogatási kereteit nem úgynevezett történelmi bázis alapján, hanem – fele-fele arányban – a meglévő szőlőterület és a tényleges termelés figyelembevételével állapítja meg. Így a hazai borágazat az idei 14,4 millió helyett 2009-től (a reform életbelépési évétől) 16,8 millió, 2015-re 29,1 millió euró EU-forráshoz juthat (és e brüsszeli kifizetéseket az úgynevezett kivágási támogatások tovább növelhetik). Az agrárminiszter kedvezőnek értékelte, hogy a boroknál továbbra is 2 százalékos alkoholtartalom-növelést lehet majd elérni cukrozással, bár alapesetben Brüsszel csak 1,5 százalékos javítást enged meg, míg a plusz 0,5 százalékos lehetőséghez csak kedvezőtlen időjárási viszonyok esetén járul hozzá. Az új borrendelet részét képezi egy kétoldalú magyar–szlovák megállapodás is, amelyben a szomszédos ország elismeri, hogy a tokaji borreform során előírt lajstromozásnál és termékleírásnál a magyar borkészítési eljárások és technológiák lesznek mérvadók – hangoztatta Gráf József.

Az uniós megállapodás szerint a tagállamoknak lehetőségük lesz arra, hogy a rendelkezésükre álló „nemzeti borítékokból” bormarketinget folytassanak Európán kívüli országokban, illetve támogassák a borgazdaságok korszerűsítését. A borkassza bizonyos részét az unió átcsoportosítja vidékfejlesztési célokra, de ezeket is a bortermő területeken kell elkölteni. A szőlőtelepítési jogok a javasoltnál lassabban, 2015-ig szűnnek meg, és a tagállamoknak lehetőségük van ezt a határidőt 2018-ig kitolni. A felesleges bor krízislepárlására a 2012/13-as szezon végéig lesz lehetőség, ám egyre kevesebb pénz jut erre a területre.

A borágazatban is bevezetik az egységes termelői támogatást, a termelésből kiszálló gazdáknak pedig a következő három évben – évről évre kevesebb – kompenzációt fizetnek. A 175 ezer hektáros kivágási előirányzatot a megállapodás nem osztja le a tagállamok között, mindöszsze azokat a küszöböket közli (8–15 százalék), amelyek elérése után a kormányok vagy az EU leállíthatja az adott államban a kivágást.