De nézzük először az előzményeket: a portugál egyetem a fakéreg mérete miatt – amely mostanában sok esetben vékonyabb – állította azt, hogy a parafák minősége a globális felmelegedés hatására visszaesett a közelmúltban. Ezt cáfolja hosszasan egy másik cikk, amely szerint a minőség attól is függ, hogy milyen gyakran választják le ezeknek a fáknak a kérgét, illetve milyen eljárással teszik azt.

 

A paratölgyek Délnyugat-Európában és Északnyugat-Afrikában teremnek, ezeknek a kérgéből készítik a borok lezárására szánt, jól ismert dugókat. A portugál kutatók szerint egyre több fának egyre vékonyabb a kérge, amiből rosszabb minőségű dugót lehet előállítani, ennek okát pedig a felmelegedésben látták, és abban, ahogyan a fa szerintük kémiailag reagál a klímaváltozásra.

A kéreg ugyanis védekezésre szolgál, a vastagabb kérgű fák esetében pedig úgynevezett „hősokkfehérjék” segítik a növényt a jobb alkalmazkodáshoz és a szélsőségesebb, egyre melegebb időjárási körülményekhez. A vékonyabb kérgű fák kevesebbet tartalmaznak ebből az anyagból, ellenben több bennük a fenolos vegyület, ezek a fák tehát így védekeznek az egyre gyakoribb szárazság ellen. Dugót ellenben a tanulmány szerint pedig csak minimum 27 milliméteres kéregből lehet készíteni, azonban egyre kevesebb fa kérge éri el ezt a vastagságot. 

 

De a 100percentcork.org úgy véli, a tanulmány szerzői téves következtetésre jutottak, mert nem helyes az a megállapítás, miszerint a minőség összefügg a kéreg vastagságával. A cikk írója szerint a 27 milliméternél vékonyabb parafa is lehet ugyanolyan jó minőségű, hiszen a betakarított parafák 85%-a vékonyabb, és ezt a kérget ugyanúgy használják padlógyártásra vagy egyéb eszközök gyártására is.

 

 

A kutatásban szintén tévesen említik meg azt, hogy egyre jobban elterjedtek a vékony kérgű, alacsonyabb minőségű fák. Ez nem igaz, hiszen ez függ attól is, hogyan nőnek a fák, és hogyan szüretelik a kérgüket - írják. A kéreg vastagsága függ attól is, melyik részen hántják le a héjat, hiszen a törzs alsó részén értelemszerűen vastagabb a héj, mint az ágakon.

 

Ha egy évjárat szignifikánsan gyengébb (gyengébbek a növekedési feltélelek), akkor a parafa betakarítással egyszerűen várni kell még egy évet. Portugáliában általában kilencévente tudják a kérget lefejteni. Spanyolország és Szardínia szárazabb területein ez akár tíz-tizenegy év is lehet.

 

 

A parafák több mint 200 évig élnek, és akár 35 esztendő telhet el egy fa életéből, hogy a kérgét le lehessen hántani. A cáfolat szerint a fák nem változnak, ahogyan a genetikájuk sem, és a minőségük sem. Ha a változások az időjárásból fakadnak, akkor a parafákat hosszabb időközönként kell betakarítani. 

 

 

A honlap szerint a lentikuláris csatornákról (ezek a szellőzőlyukacskák biztosítják a fa lélegzését) folytatott eszmefuttatás szintén helytelen a tanulmányban és a szerzők tévesen feltételezik azt, hogy ezek a csatornák függőlegesen futnak fentről lefelé, mert valójában oldalirányban helyezkednek el. A portugálok azt állították, hogy az apró lukak túl sok oxigént engednek be a palackba, az pedig a bor minőségét is befolyásolhatja, de ez nem így van: a kis járatok nem könnyítik meg az oxigén mozgását és nincs hatással a bor minőségére.

 

A World Wildlife Alapítvány szerint a parafavidékek világszerte az egyik legjobb példái a kiegyensúlyozott természetvédelemnek és fejlődésnek. Olyan ökológiai folyamatokban is kulcsszerepet játszanak, mint a víztárazás vagy a termőföldvédelem. A parafák jobban fel vannak készülve a hőmérséklet növekedésére, mint a legtöbb más növény, és a Szahara sivatag peremén nőnek, gátat szabva a vidékre veszélyes elsivatagosodásnak.