Szekszárd: peronoszpóra és lisztharmat rezisztens fajtákkal kísérleteznek

Borászportál - MTI
2012. március 19., 15:50


Növényvédelem - A várakozások szerint még járványok idején sem kell védekezni peronoszpóra és lisztharmat ellen azoknál a szőlőfajtáknál, amelyekkel Szekszárdon kísérleteznek egy hároméves, európai uniós program keretében. A projekt az Európai Regionális Fejlesztési Alap 94 millió forintos támogatásával 2012-ben indul.
Szekszárd: peronoszpóra és lisztharmat rezisztens fajtákkal kísérleteznek
 
Két kék és két fehér, a kórokozóknak ellenálló szőlőfajta szőlészeti-borászati értékeit vizsgálják egyenként fél hektáron, a területen vegyszer- és műtrágyamentes gazdálkodással termesztik majd az új fajtákat, amelyekből biobor is készül – mondta az MTI-nek Mészáros Pál, a 80 hektáron gazdálkodó kft. tulajdonosa az MTI-nek elmondta. A várakozások szerint e fajtáknál még járványok idején sem kell védekezni peronoszpóra és lisztharmat ellen; a területen vegyszer- és műtrágyamentes gazdálkodással termesztik majd az új fajtákat, amelyekből biobor is készül. Ez a Magyarországon ismert bioboroktól abban különbözik, hogy a szőlőművelésnél réz- és kéntartalmú készítményeket sem használnak fel - mondta a borász.
 
A kísérletet a Pécsi Tudományegyetem Szőlészeti és Borászati Intézete (SZBI) végzi. Kozma Pál, az intézet Szőlőnemesítési és Génmegőrzési Tanszékének vezetője elmondta: az intézet rezisztencianemesítési programjában arra törekednek, hogy az immunitás szintű és tartós rezisztenciákat kombinálják a versenyképes minőséggel.
Az eddig elismert, a peronoszpórának és lisztharmatnak ellenálló fajták járványok idején kémiai növényvédelmet igényelnek. Az ellenálló képességért felelős, különböző eredetű gének halmozásával megelőzhető, hogy a kórokozók újabb, agresszívebb változata áttörje az új fajták ellenálló képességét. A nemesítéshez szubtrópusi és kelet-ázsiai szőlőfajt, valamint az európai szőlő egy közép-ázsiai fajtáját használják fel.
Az intézet kutatásai világviszonylatban is élen járnak; az SZBI munkatársai fedezték fel a Kismis vatkana nevű, üzbég szőlőfajta ellenálló képességét a lisztharmattal szemben, tisztázták öröklődését, és elsőként használták fel a nemesítésben. Az új fajták, amelyek a lisztharmat, a peronoszpóra mellett a szürkerothadással szemben is ellenállóak, illatban gazdag, finom savösszetételű, a hagyományos minőségi borszőlőfajtákra jellemző jegyeket mutatnak – mondta Kozma Pál. A Pinot noir keresztezéséből származó kék szőlők esetében az ellenálló képesség mellett az volt a cél, hogy fűszeres, zamatban gazdag vörösborszőlőt állítsanak elő.
Winelovers borok az olvasás mellé