Szent Orbán napja nem ígért sok jót a szőlőnek

A legutolsó fagyosszenthez, Orbán napjához - május 25. - számtalan hiedelem és népi jövendölés kapcsolódik. A szőlősgazdák az Orbán-napi időjárásból évszázadok óta merész következtetéseket vonnak le. Ezeket sokan ma már megmosolyogják, ám a szép népi hagyomány azért tovább él.

A középkori hagyomány szerint Orbán, népiesen Urbán (†230) pápa rendelte el, hogy a miseáldozat kelyhét és tányérkáját (patena) aranyból vagy ezüstből készítsék. Ezért kehellyel, később szőlőfürttel a kezében szokták ábrázolni. Valószínűleg ezért választották a szőlőművesek, kádárok, kocsmárosok patrónusuknak.

A magyarországi szőlőhegyeken számos helyen találkozhatunk Szent Orbán szobrával, sok templomot, kápolnát is szenteltek tiszteletére. A hagyomány szerint ha Orbán megvédi a termést a fagytól, akkor borral vendégelik meg a szentet, ha viszont fagykáruk van a gazdáknak, akkor megvesszőzik a szobrát.

"Ha Orbán nevet, a szőlő sír", vagy "savanyú lesz a bor, ha Orbán napja esős, édes, ha tiszta az idő." Ezek a "kívánalmak" jelzik, hogy ilyenkor, május végén a szőlőnek elsősorban sok napfényre van szüksége. Az ilyentájt virágzó szőlőben nagy kárt tehet a kései fagy.

Nem kifejezetten a szőlőhöz kötődnek, mégis érdekes népi jövendölés: "amilyen Orbán napja, olyan lesz az ősz." Ahogy a februári Vince napot, évszázadok óta felhasználják ezt a napot a termésbecslésre is: "ha Orbán napja szép, úgy bő lesz az esztendő".

A hagyomány tehát nem sok jót ígér, hiszen idén az időjárás nem volt kegyes a szőlőhöz Orbán napján. Viharral, jégesővel, heves záporokkal köszöntött be Orbán. Még szerencse, hogy nem fagyott. Ám néha-néhol a Nap is kisütött! Némi remény...