Óriási a baj a szőlőkben - Mi lesz így a bio borászatokkal?

Már több mint egy évtizede jelen van hazánkban a szőlő aranyszínű sárgaság betegsége. Bár eddig a hatósági intézkedések és a termelők tudatos fellépése révén sikerült mérsékelni a terjedését, a klímaváltozás hatására az amerikai szőlőkabóca – a kórokozó fő terjesztője – egyre nagyobb teret nyer Magyarországon. Több borvidékről érkeznek aggasztó hírek, nemrég például a Somlói borvidék növényvédelmi zárlat alá került. Cikkünkben bemutatjuk a betegséget, a védekezés lehetőségeit, valamint két ökológiai gazdálkodást folytató borászat képviselőit is megkérdeztük tapasztalataikról és módszereikről: ők hogyan próbálják megfékezni ezt az Európa-szerte rettegett szőlőbetegséget.

Csak ellenőrzött szaporítóanyag

A szőlő aranyszínű sárgaság betegséget egy fitoplazma okozza, ez a szőlő egyik legveszélyesebb kórokozója Európa számos országában. A fitoplazmák külön csoportot alkotnak a kórokozók között, nem baktériumok, ellenük antibakteriális szerekkel nem lehet védekezni. A fitoplazmák az ember egészségére nem jelentenek veszélyt, csak a növényeket károsítják. A fertőzött növény háncsrészében élnek, önállóan és mechanikai úton nem képesek tovább terjedni, és az ültetvényekbe elsősorban ellenőrizetlen fertőzött szaporítóanyaggal kerülhetnek. Ezért is fontos az egészséges és ellenőrzött szaporító anyagok használata.

A tovább terjedésében emellett az amerikai szőlőkabóca játszik közre. Ez egy észak-amerikai invazív kabóca faj, amely kizárólag a szőlőféléken él. 1958-ban Franciaországban találták meg először. Feltételezések szerint a filoxéra miatt importált amerikai gyökérdugványokkal hurcolták be az Európai Unió területére. Magyarországon 2006-ban találták meg a Somogy vármegyei Csurgó településen. A fitoplazma a rovar szívogató táplálkozása során kerül át a fertőzött növényekről a közeli egészséges szőlő növényekre. Ez a rovar a leghatékonyabb vektora a fitoplazma szőlőről szőlőre történő átvitelének.

Így lett a honos, évszázadok óta velünk élő, eredetileg vad növényeken élő fitoplazmából a szőlő legveszedelmesebb betegsége.

Magát a szőlőbetegséget Magyarországon először 2013 augusztusában jelentették be Zala vármegyében, és az azóta eltelt 12 év alatt 13 vármegyében és 15 borvidéken igazolták a jelenlétét. A helyzet továbbra is Zalában a legsúlyosabb, illetve a Balaton térségében, de a többi területen is megtalálható szórványosan. 2019 előtt a fertőzés csak a dunántúli vármegyéket érintette, de 2019-től a Duna-Tisza közére is átterjedt, viszont az ország északi részén lévő történelmi borvidékek, tehát a tokaji, egri, mátrai, illetve bükki területek mentesek a kórokozótól.

“A szőlő aranyszínű sárgaság betegséget okozó fitoplazma egy ún. zárlati károsító, vagyis ellene kötelező védekezni, illetve bejelentési kötelezettsége is van a szőlőtermelőnek, hogyha a területén a jellegzetes tüneteket találja. Ez az egész Európai Unióban így van” - emeli ki Szűcs Csaba, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) Növényvédelmi Igazgatóságának vezetője. A fitoplazma ellen nincs védekezési lehetőség, csak a vektor ellen. Ha egy-egy tőke fertőzötté válik, amit a Nébih által elvégzett laboratóriumi vizsgálatokkal lehet száz százalékosan igazolni, akkor a szőlőtőkéket meg kell semmisíteni. “A vektor elleni védekezés komplex módon sikeres, meg kell semmisíteni a tél során levágott nyesedékeket, amelyekben a kabóca lerakja a tojásait, és fontos az is, hogy a növényvédőszeres kezelést időben végezzük el” - mondja Szűcs Csaba.

Szűcs Csaba,

a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih)

Növényvédelmi Igazgatóságának vezetője

A betegség jellegzetes tünetei:

Tavasztól a szőlőtőke fejlődése visszamarad.
A hajtásokon a levelek enyhe sodródást mutatnak, majd a vegetáció vége felé fokozatosan kialakul a betegségre jellemző levél fonákja felé történő besodródás.
A levelek a fehér bogyós fajtáknál sárgulnak, a kék bogyói fajtájuknál vörösödnek.
A levelek érdes tapintásúak, fémes színűek lesznek, a vegetáció vége felé a teljes levél elszárad.
Ezek az elhalt, megkeményedett levelek ősszel később hullanak le, mint az egészséges levelek.
A virágzat elszárad, kevesebb fürt képződik.
A bogyók zsugorodnak, megbarnulnak, rossz ízűek lesznek.

“A sárga színcsapdák kihelyezésével pontosan időzíthető a vektorok elleni védekezés, de a vármegyei kormányhivatalok növényvédelmi felügyelői, valamint a növényorvosi kamara tagjai is tudnak ebben segíteni. A Nébih működtet egy károsító monitoring oldalt, ahol a vármegyei kormányhivatalok növényvédelmi felügyelői már májustól elkezdik a szőlőterületeknek a szemlézését, ez is segíti a védekezés időzítését.”

Szűcs Csaba elmondta, hogy a szőlő védelmét az amerikai szőlőkabóca elleni, időben elvégzett kezelésekkel lehet biztosítani. Ez kötelező minden, a hatóság által körülhatárolt területként kijelölt szőlőültetvényen, valamint az ország összes szőlő szaporítóanyag-termő területén. A védekezés erősen javasolt az összes egyéb szőlőtermő területen is. A terjedését továbbá a gazdanövények - pl. az erdei szalag, illetve a bálványfa - irtásával lehet visszaszorítani, valamint az elhanyagolt szőlőültetvényekre való odafigyeléssel.

Ha valaki folyamatosan védekezik a területén, akkor nagy valószínűséggel alacsony szinten tudja tartani a szőlőkabóca jelenlétét, de ha a környező szomszédos - akár elhanyagolt - területeken ezek előfordulnak, akkor ezek fertőzési gócpontokká válhatnak.

A Nébih június végén kiadott egy közleményt, amely többek között a felhasználható növényvédő szereket is tartalmazza. Valamennyi növényvédőszer felsorolásra került, és jelölték azokat a készítményeket is, amelyek organikusan művelt területeken is felhasználhatóak.

“Ezeknek a készítményeknek a száma korlátozott. A bio területeken, törzstisztítással, a megfelelő metszéssel és a fertőzött tőkék időben történő eltávolításával, az integrált növényvédelemmel közvetetten tudunk védekezni mind a fitoplazma, mind az amerikai szőlőkabóca ellen" - javasolja a szakértő.

Fitoplazma tünete fehér szőlőfajtán; fotó: Tüh Annamária

A rendelkezésre álló készítmények köre is bővült, a Nébih idén két szükséghelyzeti engedélyt adott ki a NeemAzal-TS és a Pyregard készítményekre, annak érdekében, hogy több készítmény álljon az ökotermesztők rendelkezésére a szőlő aranyszínű sárgaság betegség elleni védekezésben.

Mi a helyzet más országokban?

Olaszországban 1973-ban, Spanyolországban 1996-ban, Portugáliában 2007-ben észlelték elsőnek a betegséget. A közép-európai térségen belül Szerbiában 2002-ben, Szlovéniában 2005-ben, Ausztriában és Horvátországban 2009-ben azonosították a kórokozót.

Mára a velünk szomszédos Szlovénia összes szőlőtermő területe fertőzött.

Szlovéniában már ún. visszaszorító intézkedéseket alkalmaznak, már nem a károsító teljes felszámolása a cél, hanem a terjedésének a megakadályozása. “A visszaszorító intézkedések során egy pufferzónát alakítanak ki, amelyen belül igyekeznek lokalizálni a károsítót, így megakadályozva a terjedést. Magyarországon felszámolási intézkedések vannak érvényben. Tehát ha egy területen igazoltan felbukkan a betegség, akkor az illetékes hatóság növényegészségügyi zárlatot rendel el” - magyarázza a szakértő. A különbség az, hogy míg náluk azt próbálják megakadályozni, hogy egy területről ne jusson ki a kabóca, Magyarország továbbra is a károsító felszámolására törekszik.

Igazolt fertőzöttség esetén szigorú hatósági intézkedéseket vezetnek be. Egy kilométeres sugarú körben intenzív felderítési munka folyik, amit mind a növényvédelmi felügyelő, mind pedig a szőlőtulajdonosnak vagy szőlősgazdának el kell végeznie. A fertőzött szőlőtőkéket jelölni kell. A vektor ellen kötelező védekezést rendelnek el, valamint az 1 kilométeres sugarú kör fölött 3 kilométeres sugarú körben úgynevezett védő, vagy pufferzónát alakítanak ki. Ez az 1 kilométeres sugarú kör egy kb. 300 hektáros terület, a 4 kilométeres sugarú kör pedig egy kb. 5000 hektáros terület, ahol szintén a felderítést el kell végezni, illetve ezekre a területekre is növényegészségügyi, zárlati intézkedéseket rendelnek el. 30%-os fertőzöttségi szint felett az illetékes vármegyei kormányhivatal a szőlő ültetvény megsemmisítését rendeli el. Fontos, hogy a hatósági intézkedések nem érintik a bor készítését és annak forgalmazását.

Szűcs Csaba elmondta, hogy

sajnos volt már olyan Magyarországon, hogy egy teljes ültetvényt fel kellett számolni.

“Több borvidéken került erre sor, ahol már nemcsak egy-egy tőke, egy-egy szőlőültetvény érintett, hanem szinte az egész borvidék. Ott már voltak olyan területek, ahol a fertőzöttség a 30 százalékot elérte”. A növényvédelmi felügyelők jelenleg folyamatosan kint vannak a szőlőterületeken, és zajlik a mintavételezés, hiszen az augusztus és a szeptember ebből a szempontból egy kiemelt időszak.

Vörös fajtáknál a levélerek által élesen határolt

részleges vörösödés; fotó: Tüh Annamária

Szűcs Csaba azt is elmondta, hogy a Nébih felvette a kapcsolatot a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarával, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsával és a Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamarával, ill. szóróanyagot biztosított számukra, hogy ők is tudják ezeket terjeszteni. A Nébih aloldalán több közlemény is megtalálható a betegségég tüneteiről, a bejelentési kötelezettségről, az alkalmazható növényvédőszerekről.

“Végső soron az emberi tevékenység okozta ezt is”

A Gyukli Pincészet Balatonfüreden gazdálkodik, kicsit több mint 5 hektáron. Biodinamikus szellemben művelik a területet, közel 20 éve a természettel összhangban, vegyszer-, és műtrágya mentesen készítik a boraikat. Mint ahogy az ország szinte már minden pontján, náluk is megjelent az amerikai lepkekabóca. Gyukli Krisztián borász szerint azonban nem a növényvédőszerek ész nélküli kiszórása a megoldás ellenük. “Sokan azt gondolják, hogy a permetezés mindenre megoldást jelent, pedig ez közép- és hosszútávon is csak megsokszorozza a problémákat. Ha elkezdünk a természettel összhangban működni, akkor hosszútávon kialakul egy olyan ökológiai sokszínűség, amely fenntartható nagyobb emberi beavatkozás nélkül is. A tapasztalat az, hogy amint az ember beteszi a lábát egy területre, és elkezd szántani, permetezni, felborul a természet egyensúlya és hiányállapotok lépnek fel. Nyilván az amerikai lepkekabóca nem elsősorban ezeknek az emberi tevékenység okozta hiányállapotoknak a megjelenésére vezethető vissza, hanem a klímánk megváltozására, de végső soron mégiscsak az emberi tevékenység okozta ezt is. Az amerikai lepkekabóca nem az első és nem is az utolsó, aki a jövőben problémát fog okozni a szőlőben.”

fotó: Gyukli Pince

A borász azt is elmondta, hogy az organikus szőlőművelésben azáltal, hogy hagyják felszaporodni még a kártevő fajokat is, néhány év után kialakul egy olyan természetes egyensúly a talajban és talaj feletti részekben is - a szőlő levélzetén, vessző állományában, a kéregben, a törzsben -, amely során minden olyan növény-, és állatpopuláció, amely korábban nemkívánatos volt ott, el tud szaporodni. Ezért pl. az amerikai lepkekabócának is megvan a természetes ellensége, aki mind az imágókat, mind a tojásait vagy magát a kifejlett egyedet is elpusztítja vagy megeszi. Egy ilyen ökológiai ültetvény önmagát regenerálja, és egyetlen olyan kártevő sem tud olyan mértékben felszaporodni, hogy magát a tőkét vagy a szőlőtermést megkárosítsa.

“Folyamatosan monitorozzuk a kabócát, sárga ragacslapokat helyezünk ki, amelyekből következtetünk a kártevők jelenlétének mértékére. Naponta kint vagyunk az ültetvényekben, vizsgáljuk a talajokat, a levelet, a bogyót, a termésmennyiséget, a vesszőállományt. Azt figyeljük, hogy a szőlő mit akar nekünk üzenni, hogy jól érzi-e magát, vagy esetleg szüksége van valamire. Ha mi erre azonnal tudunk reagálni, akkor működik az ember és a szőlő közötti kommunikáció. Szerencsére olyan mértékben nem találtam még kabócát az ültetvényeinkben, hogy arra nekem fel kéne emelnem a fejemet, mert amíg ilyen kis példányszámban jelen van, addig nincsen gond, nem kell különösebben védekeznem ellene” - mondja Gyukli Krisztián, majd hozzáteszi:

Amennyiben mégis valami - akár egy elhanyagolt szomszéd ültetvény - miatt olyan mértékben terjedne át a szőlőkabóca hozzánk, ami már veszélyeztetné az ültetvényt, akkor nekünk is be kellene avatkoznunk, de ekkor sem a vegyszerezést választanánk.

A borász elmondása szerint a biodinamikus gyakorlat számos más módszert kínál a védekezésre. Az egyik alapelv, hogy minden egyes állatfaj, legyen az kórokozó, ízeltlábú, bogár, rovar, madár, hüllő, ha megérzi a saját egyedének égett szagát, azonnal fejvesztve menekül, és új territóriumot keres magának. Éppen ezért a biodinamikus gyakorlatban nem ritka az, hogy hamvasztással próbálnak távol tartani különböző kártevőket. Ez azt jelenti, hogy néhány begyűjtött példányt el kell égetni, és a hamut közvetlenül vagy vízzel keverve ki kell juttatni az ültetvény talajára és a levélzetre: a kártevő el fog menekülni onnan. Gyukli Krisztián szerint a támogatásokkal csak még inkább felerősödnek a problémák, ezek ugyanis újra az egyensúlyokat borítják fel: valakinek osztunk pénzt, valakinek nem, ez társadalmilag és a mezőgazdaságban is egyenlőtlenséghez vezet, polarizál, ellentéteket szül. “Ideje lenne tanulni a hibáinkból”.

Kabócahelyzet a Somló hegyen

A szőlőültetvényeket fenyegető kártevő elérte a Somlót is. Júliusban a NÉBIH hivatalosan is megerősítette a kabóca jelenlétét, és a helyzet olyannyira súlyos, hogy a teljes borvidék növény-egészségügyi zárlat alá került. Ez számos kötelezettséggel jár, amiről részletesen itt lehet olvasni.

fotó: Somló Apátsági Pince

“A gazdák körében általános a félelem és az aggodalom. Többen attól tartanak, hogy a következő 5–10 évben akár a teljes borvidék is pusztulásnak indulhat. Jelenleg egy hektár szőlőterület értéke a Somlón 30–40 millió forint, így egy 600 hektáros borvidék több milliárd forintnyi ingatlanértéket is elveszíthet, ha nem sikerül hatékonyan fellépni a terjedés ellen” - mondja Balogh Zoltán, a Somlói Apátsági Pince gazdája. Szerinte a védekezéssel kapcsolatban sok a félreértés és a szélsőséges reakció. Egyesek tagadják a probléma létezését, mások már egy egyszerű, aszály okozta levélpöndörödést is a kabóca jelenlétének tulajdonítanak, és emiatt idő előtt kivágják a tőkéket.

Bár a Somlói Apátsági Pince organikus szőlőművelést folytat, Balogh Zoltán szerint el kell fogadni, hogy a kabóca populációjának ritkítása az egyetlen hatékony módszer a betegség megfékezésére. “A bio művelésben is engedélyezték ugyan bizonyos rovarölő szerek használatát, de sok biogazda számára elfogadhatatlan ezek alkalmazása, még akkor is, ha ezek elvileg „bio-kompatibilisek”. Akinek értékválasztás alapú növényvédelmi koncepciója van, az nehezen tud megbarátkozni a gondolattal, hogy rovarokat kell pusztítania, ez egy óriási ellentmondás, ráadásul a hatóanyag ezekben a szerekben gyakran ugyanaz, mint a többiben, csak a vivőanyag tér el.” Elmondása szerint van olyan borászat a Somló hegyen, aki emiatt már visszaadta a bio certifikációját.

A kijuttatás időpontjának megválasztásával lehet valamelyest csökkenteni a természeti károkat. “Nappali permetezés esetén a nem célzott rovarokban is nagy kárt tehetünk, míg éjszakai kijuttatással ez csökkenthető. Ennek ellenére az éjszakai permetezésre nehéz munkaerőt találni, sokszor kényszerből permeteznek a gazdák napközben” - véli a borász.

fotó: Somlói Apátsági Pince

A kabóca kordában tartása háromlépcsős védekezéssel lehetséges, amely egy korai lemosó permetezésből, egy célzott, a feromoncsapdák által jelzett kabóca-jelenlét idején történő kezelésből, majd egy ismétlő kijuttatásból áll. Ezzel a módszerrel a betegség alacsony, kezelhető szinten tartható. A teljes eltűnése azonban nem reális cél – a borász szerint ahogy a lisztharmat vagy a peronoszpóra, úgy ez a betegség is velünk marad. A cél tehát az egyensúly fenntartása lehet. “Személy szerint ez fájdalmas számomra, hiszen az élővilág a termőhely szerves része, és ha ebbe belenyúlunk, azzal biztosan módosítjuk a termőhelyi jelleget is”.

“A megoldási javaslatok között van egy olyan terv is, hogy drónos vagy helikopteres permetezést végzünk a teljes Somlón. Ez elsőre drasztikusnak tűnhet, de van benne ráció. Ezt lehetne éjszaka is végezni, amikor sokkal kevesebb kárt okozunk vele. Ha egyénileg permetezünk, és valaki ezt elhanyagolja, akkor az egész közösség erőfeszítése kárba veszhet, gócpont alakulhat ki. Így is sokan neki álltak ész nélkül permetezni, ha közösségileg, a megfelelő dózisban tennénk ezt, talán hatékonyabb lenne az egész. Úgy tudjuk, hogy egyelőre ez nem engedélyezett, de a lényeg, hogy igyekszünk megtalálni a legjobb megoldást azért, hogy megőrizzük borvidékünket, a Somlót.”