Azt hittük, jól ismerjük a Winelovers River Nightot

Egyetlen este alatt bejárni Badacsonyt, Villányt, Pannonhalmát, Etyeket, sőt még Olaszországba is átruccanni? A Winelovers River Nighton mindez úgy sikerülhetett, hogy közben Budapest ikonikus panorámája vett körül. Az Európa hajó fedélzetén idén is az izgalmas borok, inspiráló történetek és a tökéletes nyári este hangulata találkozott.

Az Európa hajó idén is gyorsan megtelt borrajongókkal. A hatalmas, két szinten kialakított kóstolótérben jobbnál jobb tételek sorakoztak, a fedélzeteken pedig folyamatosan változott a panoráma: ahogy haladt előre az este, Budapest fényei egyre hangsúlyosabb szerepet kaptak.

A borászatok nemcsak a boraikra, hanem a megjelenésükre is nagy hangsúlyt fektettek. Több pincészet megújult arculattal érkezett, miközben sokan megtartották azokat a klasszikus címkéket és palackokat is, amelyek már régóta a márkájuk védjegyének számítanak.

Hamar világossá vált, hogy ezen az estén teljesen felesleges ragaszkodni egy előre megírt kóstolási tervhez. Egy-egy borász története vagy egy spontán ajánlás könnyen felülírta az elképzeléseinket, mi pedig csak sodródtunk egyik standtól a másikig.

Mi a Koch Borászat Chardonnay Brut pezsgőjével indítottunk, és nem bántuk meg. Egy ilyen eseményen különösen fontos az első benyomás, és ez a tradicionális, palackos erjesztésű pezsgő pontosan azt a friss, elegáns irányt hozta, amire egy dunai nyárestén vágyik az ember. Apró, kifinomult buborékai mellett inkább a gyümölcsösebb, közvetlenebb oldalát mutatta: citrusos és sárga gyümölcsös jegyek jelentek meg benne, amelyek könnyen szerethetővé tették, miközben megmaradt az elegancia és a pezsgőkre jellemző finom tartás is.

Külön érdekesség, hogy a Koch Borászat számára a pezsgőkészítés mára önálló, jól felismerhető iránnyá vált. A borotai birtokon a teljes folyamat az alapbor elkészítésétől kezdve a palackos érlelésen és kézi rázáson át egészen a degorzsálásig és címkézésig házon belül történik. Ez a háttér pedig valahogy még közelebb hozza a bort a kóstolóhoz: nem egyszerűen egy pohár pezsgőt fogyasztunk, hanem egy teljes birtokgondolkodás, egy tudatosan felépített filozófia eredményét.

A buborékos kezdés után természetes volt, hogy az este következő állomása Badacsony felé vezetett, ahol a Pátzay Borbirtok egészen más, mégis hasonlóan friss oldalát mutatta meg a balatoni borvilágnak. A badacsonyi régió borai mindig különleges helyet foglalnak el a magyar borok között: egyszerre hordozzák magukban a vulkanikus termőhely karakterét, a Balaton közelségének frissességét és azt a sajátos eleganciát, amely miatt a környék pincészetei sok borrajongó számára évről évre új felfedezéseket tartogatnak.

Kevesebben tudják, hogy a Pátzay Borbirtok nemcsak saját márkás borokkal van jelen, hanem éttermek és szállodák számára is készít egyedi tételeket. Ennek jó példája a Twentysix étteremmel való együttműködés, amelynek során megszületett a „26 hónap Chardonnay Battonage” nevű bor. Bár ezt az egyedi tételt ezen az estén nem volt lehetőségünk megkóstolni, már önmagában érdekes betekintést adott abba a szemléletbe, amely szerint a pincészet nem egyszerűen borokat készít, hanem különböző gasztronómiai élményekhez is igyekszik megtalálni a megfelelő stílust.

A pincészet modern és fenntartható szemléletét jól érzékeltette a Pinot Noir Rosé. Halvány rózsaszín árnyalata, málnás-epres gyümölcsössége és finom virágos jegyei tökéletesen illettek a nyárestéhez. Friss, lendületes és könnyen iható volt, ugyanakkor annyi eleganciát és mélységet is tartogatott, hogy érdemes volt egy kicsit tovább elidőzni felette. A fedélzeten kóstolva ráadásul a balatoni hangulatot idéző bor mellé Budapest esti panorámája adta a díszletet.

A könnyed nyári vonal azonban itt még korántsem ért véget. A Kancellár Birtok ezúttal egy másik arcát is megmutatta: Cserszegi Fűszeresük illatos, virágos aromáival és élénk savaival tökéletesen illett a River Night hangulatához. Üde és friss, mégis kifejező tétel volt, amelyből otthonra is szívesen vittünk volna.

Ezután Villány felé vettük az irányt, és a Streit-Zagonyi Pincészet standjánál kötöttünk ki. A villányi borokról sokaknak elsőként a nagytestű, komoly vörösborok jutnak eszébe: hosszú érlelésű, testes tételek, amelyek inkább az őszi-téli estékhez kapcsolódnak. Az este egyik kellemes meglepetése azonban éppen az volt, hogy mennyire sokoldalú tud lenni ez a borvidék.

A Streit-Zagonyi Pincészetnél is jól látszott, hogy Villány képes a frissebb, játékosabb oldalát is megmutatni. Nálunk a pincészet Merlot-ja lett az egyik legemlékezetesebb kedvenc. Szépen rácáfolt arra a sokszor hallott elképzelésre, hogy vörösbort nyáron nem lehet inni. Dehogynem – ha a bor megfelelő egyensúlyt mutat, nem nehézkes, hanem szinte hívogatja a következő kortyot.

Ahogy besötétedett, a hajó hangulata is átalakult: a borok mellé a város fényei és a Duna esti látványa is egyre inkább az élmény részévé vált. A vörösborok után jólesett visszatérni a pezsgők világába, ahol az Etyeki Kúria nemcsak egy kiváló Blanc de Noirs-val, hanem az este egyik leglátványosabb történetével is készült.

Harmincadik születésnapjuk alkalmából új tradicionális pezsgőiket egy légi sabrage-dzsal mutatták be: Besenyei Péter műrepülő-világbajnok egy repülőgép szárnyára rögzített karddal nyitotta ki a pezsgőt. A látványos premier jól tükrözte a pincészet szemléletét: hagyománytisztelet modern köntösben. Ugyanezt a harmóniát hozta a Blanc de Noirs is, amely a piros bogyós gyümölcsök frissességét elegánsan ötvözte a briósos-kekszes érlelési jegyekkel és a krémes textúrával. Hosszú lecsengése és finoman sós jegyei miatt nem egy gyors koccintásra készült, hanem olyan pezsgő volt, amelynél szívesen időzött az ember.

Következő állomásunk Pannonhalma volt, ahol az este egyik legtanulságosabb és legizgalmasabb kóstolási élménye várt ránk.

A Pannonhalmi borvidék az elmúlt években egyre erősebben jelenik meg nemcsak boraival, hanem közösségi és tematikus kezdeményezéseivel is. A River Nighton ezúttal egy rajnai rizlingre épülő közösségi standdal mutatkozott be, amely jól érzékeltette, milyen sokféle arcot tud mutatni ez a fajta a hazai termőhelyeken.

Ezek közül számunkra leginkább a Cseri Pincészet I. Primus Rajnai Rizlingje maradt emlékezetes. Már az első pillanatban érdekes karaktert mutatott: a Mosel boraira emlékeztető petrolos jegyek elsőre talán szokatlannak tűnhetnek magyar bor esetében, azonban ebben a formában kifejezetten izgalmasan működtek.

A finom maradékcukor lekerekítette a kortyot, a lendületes savak pedig végig egyensúlyban tartották. Nem azonnal akarja levenni a kóstolót a lábáról – inkább fokozatosan mutatja meg az értékeit.

Ezután a Veszprémi Érseki Pincészet felé vettük az irányt, amely a Balaton északi partjának karakterét hozta el a fedélzetre.

A pincészet történetéhez egy érdekesség is kapcsolódik: a borospince felújítása során nemcsak régi hordók és történelmi kőfalak kerültek elő, hanem a veszprémi érseki pince mélyén több mint száz aranyérmét is találtak elrejtve. A feltételezések szerint a különleges értékű kincset a második világháború viharos időszakában rejthették el.

Bár ezen az estén természetesen nem klasszikus értelemben vett kincseket mutattak be a kiállítók, a Sauvignon Blanc boruk mégis hasonlóan értékes felfedezésnek bizonyult. A bor egyik legizgalmasabb sajátossága az egzotikus aromavilága volt: buja mangós, ananászos jegyek jelentek meg benne, szinte újvilági hangulatot idézve. Arányos, magabiztos bor, jó példa arra, hogy egy balatoni bor mennyire lendületes, kifejező és karakteres tud lenni.

Az estét végül a Gluck Birtok 2023-as Pinot Noir-jával zártuk le.

Az etyeki borvidék új generációs pincészetei közé tartozó birtok a prémium minőségre és a nemzetközi szemléletre építi márkáját, ebben a borban pedig pontosan találkozott a két világ: a pinot noir fajtára jellemző elegancia és a hűvös etyeki termőhely frissessége.

Nehéz lett volna méltóbb lezárást találni az estének, hiszen ez a bor szinte mindent magában hordozott, amiért a River Nightot évről évre szeretjük.

A felfedezés örömét, a különböző borvidékek közötti barangolást, a spontán beszélgetéseket, a váratlan kedvenceket és azt az érzést, hogy a bor tényleg több egyszerű italnál: útvonal, történet és emlék egyszerre. Mert ezen az estén úgy jutottunk el Borotáról Badacsonyba, Villányba, Etyekre, Pannonhalmára, sőt még Olaszországba is, hogy közben egyetlen pillanatra sem hagytuk el a Duna közepén ringatózó hajót.