Egy hely, amely a virágzó falusi turizmus mintaképe

Fendrik Zsóka
2015. szeptember 27., 20:48


Egy hármas borvidéki határon találjuk Szentantalfát, ahol a falu lakóniak száma mindössze 500 fő, de az átlagéletkor mégis 26-27 év. A hely tele van élettel, vállalkozó szellemű emberekkel, akik szoros kapcsolatban vannak a természettel, mezőgazdasággal. A Dobosi család is közéjük tartozik, immáron háromszáz éve szőlőtermesztéssel foglalkoznak a Balatonfüred-Csopaki borvidéken. A Dobosi Pincészetnél jártunk.
Egy hely, amely a virágzó falusi turizmus mintaképe
Szentantalfa fő utcáján hamar megtaláljuk az óriási kaput, amelyről már messziről leolvasható, hogy az a Dobosi Pincészet portája. Szeptember közepe van, így javában zajlik a szüret a birtokon, de ilyenkor is van ereje és ideje a családnak a vendégekre. 

A birtok mérete jelenleg 25 hektár, amelyből 21 a termő, de nem volt ez mindig így. „A TSZ időszakban csak 800 öl lehetett a háztáji szőlőnek a mérete, így innen indultunk. Mielőtt elvettem a feleségemet az ő nevére is írattunk egy ugyanekkora területet, mert utána nem engedték volna. Majd a rendszerváltást követően apránként vásároltunk ültetvényeket. Ez a vállalkozásunk nem volt önfenntartó, így mellette egy lakatosüzemet is működtettünk” – meséli Dobosi Dániel, aki feleségével, Ilonkával a nulláról kezdte el építeni a borászatot. 
 
Egy hely, amely a virágzó falusi turizmus mintaképe
Dobosi Dániel

Először a helyi kocsmákban kezdték el értékesíteni a boraikat, de ott az egyre silányabb minőséget keresték, így egy másik vevőkört kellett keresni a Dobosi Pincészetnek, amelyhez elengedhetetlen volt a palackozott tételek forgalmazása is. Erre 1997-ben került sor. „Új vásárolókat kellett találnunk, akiknek volt pénze megvenni a palackos borokat. Itt jött édesanyám szerepe, aki ambiciózus, vendéglátó személy. A háznál borkóstolókat tartottunk, illetve minden borhoz kapcsolódó rendezvényen részt vettünk” – számol be Dobosi Győző, aki folytatja szüleinek munkáját Bálint öccsével együtt.

„Ha jó a termék, akkor elég, hogy eljusson az emberek szájába és megkóstolják” – teszi hozzá Dobosi Dániel mosolyogva, aki úgy véli, hogy nyitottnak kell lenni. „Az iskolában beidegződésekkel korlátozzák a gondolkodást. Pedig az embernek jó, ha van egy elképzelése, ami mellett kitart. A belső kép megvalósítására érdemes törekedni. Például amikor főzök, akkor van egy íz a számban, amit utána az ételben szeretnék visszaérezni. Így van ez a borkészítéssel is.”

A Dobosi Pincészet borain megtalálható a bio felirat, ami az elmúlt években nagy divat lett. De érdemes tudni, hogy Dobosi Dániel nem az a fajta ember, aki a trendek követője, hanem mindig előre gondolkodik. Bálint fia úgy mesél édesapjáról, hogy „az ő fejében állnak össze a fejlesztések. A mi 20-30 évünkkel nehéz ennyi bölcsességet összeszedni.” 
 
Egy hely, amely a virágzó falusi turizmus mintaképe
Vendégszoba a Dobosi Pincészetnél

A biobor kérdése kapcsán Győző gyorsan le is szögezte, hogy ők nem vallanak radikális nézeteket emellett, egyszerűen úgy gondolják, hogy ha lehet méreg nélkül művelni a szőlőt, akkor miért ne? Hiszen nem mindegy a környezet, amelyben dolgoznak az utódok. A Dobosi Pincészet fő szemlélete, hogy nem a betegségeket kell meggyógyítani, hanem megelőzni kell azokat a szőlőben. „Két fő kórokozó a lisztharmat és a peronoszpóra. Én a lábgombához szoktam hasonlítani őket, ugyanabba a gombacsaládba tartoznak és hasonlóak is. Akkor keletkezik, amikor a levelek bezárják a fürtöket, befülled a lombozat a reggeli harmatot követően, olyan lesz a fürtzóna, mint egy gőzkabin. Itt érzik magukat a legjobban, ennek köszönhetően megtámadják a bogyókat. A megoldás, hogy a lelevelezéssel nehezítjük meg a dolgukat, kinyitjuk a lombot” – osztja meg velünk Győző a tapasztalataikat.
 
Egy hely, amely a virágzó falusi turizmus mintaképe
A szűk körű Dobosi család a pincészetnél

Dobosi Dániel gyártó és felhasználó is egyben, ami az általa megálmodott kultivátort és vörösbor erjesztő tartályt illeti. A megtervezett, majd a lakatosüzemben legyártott gépeknek, eszközöknek nagy sikere van az országban. Körülbelül 10 magyar borász használja az erjesztő tartályt, amelynek a jobb hatékonyság és ütemezhető működés mellett a kisebb helyigény is az előnye. 

Három éve Győző és Bálint úgy döntöttek, hogy segítenek a szüleik által felépített több generációs vállalkozást továbbvinni, akkor nagy lendületet vett a borászat. Az addig is virágzó falusi vendéglátásuk kiegészült 6 vendégszobával. A bevételt borászati technológiára, illetve további fejlesztésekre fordítják. A 2014-es évjárat új címkével kerül forgalomba, mert a borok minősége már előbbre jár, mint az eddigi design. Az arany, fekete és fehér színkombináció, a szőlőlevél motívum jól illeszkedik a Dobosi Pincészet koncepciójába.

„Szerencsére sokan vagyunk a családban”- nevet Győző, „így hétfőtől szombatig nyitva vagyunk télen-nyáron”. Régen a Dobosi családi ház átalakult kóstolóteremmé, de az évek folyamán egyre több bővítést sikerült kivitelezni. Így most egy nagy kóstolóhelyiség, tartályos erjesztő, egy háromszintes raktár és a vendégszobák is helyet kaptak. Ilonka lendülete és lelkesedése visszacsalogatja a látogatókat. Büszkén mesélnek róla fiai, és senki nem távozhat üres gyomorral a birtokról, még az ott dolgozók sem.
 
Egy hely, amely a virágzó falusi turizmus mintaképe
A szüretet élvezi a család apraja is

Nemcsak üres szavak, amikor a közösségi értékről beszélnek Dobosiék. A hit és a család elsőbbséget élvez, de a borvidéki együttműködések sem itt vesznek el. Csak két példa, amelynek aktív tagjai a Dobosi család: minden pénteken megrendezésre kerül a Kóbor bortúra, illetve a most alakult Rizling Generáció.
 
A falusi turizmus virágzik Szentantalfán. A fiatalok rájöttek, hogy mindenki megtalálja a helyét a családi vállalkozásban. Szűk körben közel 150 főt számlálnak a Dobosi családban, akik között akad építő, kecsketenyésztő, lakatos, borász és még sorolhatnánk. A helyiek nem a boltba mennek szalámiért és tejért, hanem a szomszédba, éppen úgy ahogyan a turisták, a mikor felfedezik az itt rejlő értékeket.