Sokan meglepődnek, hogy nem mindegyik bor vegán: „de hát a szőlő növény, akkor hogy lehet ez?" – teszik fel a kérdést. A bor készítése során a borászok gyakran alkalmaznak úgynevezett derítést, amelynek célja, hogy a bor tisztává, áttetszővé váljon. Ehhez hagyományosan állati eredetű anyagokat használnak, például tojásfehérjét, halhólyagból készült kollagént, tejfehérjét, zselatint. Ezek nem maradnak benne a borban, de az előállítás során felhasználják őket. Mit jelent tehát a vegán bor? Vegán egy bor, ha állati eredetű derítőanyagok helyett ásványi vagy növényi alternatívákkal (pl. bentonit agyag, borsófehérje) derítenek. A vegán jelölés csak erre vonatkozik, nem mond semmit a szőlő termesztéséről vagy a vegyszerek használatáról.
Egy bor lehet vegán, de az nem jelenti feltétlenül azt, hogy bio vagy organikus is egyúttal.

 

Biobor – a természetkímélő szőlőtermesztés
A bio (ökológiai) bor elsősorban a szőlő termesztésének módjára vonatkozik. Mitől bio egy bor? A szőlőt műtrágyák, szintetikus növényvédő szerek és gyomirtók nélkül termesztik, csak természetes eredetű anyagok (pl. réz, kén) használhatók, szigorúan szabályozott mennyiségben. Az egész folyamatot független tanúsító szervezet ellenőrzi. A borászatban is korlátozott az adalékanyagok és a kén használata. A biobor nem automatikusan vegán, lehet biobor, amelyet állati eredetű anyaggal derítettek.

Az organikus bor gyakorlatilag a bio szinonimája.
Az organikus kifejezés elsősorban az angolszász országokban használatos, és alapelveiben megegyezik a biobor fogalmával: mindkettő az ökológiai gazdálkodás szabályait követi. Az elnevezés régiónként eltér: az Európai Unióban a „bio” vagy „ökológiai” a hivatalos megjelölés, míg az angol nyelvterületeken az „organikus” (organic) terjedt el. Az Egyesült Államokban ugyanakkor az „organic wine” szigorúbb kategória, mint az EU-s biobor, mivel nem engedélyezi a hozzáadott kén használatát.
 
 

A gyógynövények vizes kivonatai fontos szerepet töltenek be például a kártevők elleni védekezésben

Biodinamikus bor – egy lépéssel tovább
 A biodinamikus borászat a biogazdálkodásnál is szigorúbb és összetettebb szemléletet képvisel: az egyik legtermészetközelibb, holisztikus irányzat. A birtokot élő, önfenntartó rendszerként kezeli, figyelembe veszi a természet ritmusát, működését. Speciális, természetes készítményeket használnak (pl. humusz-, kvarc- és komposztoltó preparátumok, gyógynövények vizes kivonatai), leginkább kézi erővel, minimális beavatkozással dolgoznak. A legismertebb biodinamikus minősítés a Demeter.

Magyarországon az 1600 regisztrált borászatból csupán pár állít elő biodinamikus borokat. Legelsőként a tokaj-hegyaljai Pendits Családi Borbirtok kezdett biodinamikus szőlőtermesztésbe. Itthon tanúsítvánnyal rendelkezik még a hegymagasi Bencze Családi Birtok, a Szóló Tállyán, a dél-balatoni Kristinus Borbirtok, a sümegi Egly Kézműves Borászat, Bajon a Turay Családi Pincészet, a Tomcsányi Családi Birtok Somlószőlősön, illetve a felvidéki Kövesd Borászat és a szintén felvidéki Organic.
 
„A biodinamikus gazdálkodás, szőlőművelés célja, hogy ne kerüljön semmi környezetre és emberre káros hatóanyag a szőlőbe, borba, illetve a művelés és borkészítés során a környezetünkbe se. Amellett, hogy kíméletes, még gyógyító, helyreállító módszer is.” –  kezdi Éless Tímea, a tállyai Szóló birtok tulajdonosa, borásza.

 

„A biodinamikus munkának a lényege a Rudolf Steiner által száz évvel ezelőtt megadott módszerek követése. A tápanyag visszajuttatása a talajba nagyon fontos eleme a biodinamikus gazdálkodásnak. A tanúsításhoz elengedhetetlen a preparátumhasználat; humuszpreparátumokat, illetve a komposztoltó preparátumokat használunk, amikkel a komposztunkat vagy a kérődző állat érett trágyáját beoltjuk, és azzal trágyázzuk a területet. Kizárólag csak nagyon indokolt esetben, ökogazdaságokban is használható, nem felszívódó kontakt növényvédő szerekkel kezeljük a szőlőt.  A vetési naptár használat nem kötelező, csupán javasolt, de azzal sokkal hatékonyabb a munka. ”

 

A premarátumok használata alapvető a biodinamikus művelésnél
 
A biodinamikus átálláshoz már biogazdaságként kell működni, ezt követően legalább két év átállás után kaphatja meg a birtok a biodinamikus tanúsítványt. Vagy egy teljesen új gazdálkodó is kérheti új területen a tanúsítást, ám ebben az esetben hosszabb idő, amíg megkaphatja a Demeter-minősítést. A tanúsítás megtartásához évente ismétlik az ellenőrzést, év közben pedig szúrópróba-szerűen levélmintát vehet a hatóság, amit bevizsgálnak, hogy van-e esetleg meg nem engedett szermaradvány. Ha van, szankciót szabnak ki és elveszik a tanúsítást.

 

Éless Tíme, a tállyai Demeter-minősítésű Szóló tulajdonosa és borásza
 
„Az elő-előfordulhat egy-egy szőlőültetvény esetében, hogy szomszéd területről átsodródik a permetszer, de mi például védősávot ültetünk a parcelláink mellé, hogy ilyen ne fordulhasson elő.”
 
Többféle biodinamikus tanúsítás létezik a világon, ezek közül a Demeter nemzetközi tanúsítás volt a legelső. Mivel nem minden országnak van még saját tanúsító licence – például Magyarországnak sincs külön Demeter-tanúsító jogosultsága –, ezért a tanúsítási feladatokat és ellenőrzést a Bio Garancia és a Biokontroll Hungária végzi, de magát a tanúsítást Németországból kapják a borászatok a Nemzetközi Demeter Szövetségtől (BFDI), amennyiben megfelelnek az előírásoknak.
 
Lehet-e egy biodinamikus bor vegán?
A biodinamikus termesztési és szemléleti kérdés, a vegán borászati technológiai kérdés.
Az egyik nem zárja ki, de nem is jelenti automatikusan a másikat. A biodinamikus bor nem mindig vegán.

 

„A szőlőtermesztés lehet konvencionális, organikus, biodinamikus. A biodinamikus bor nem feltétlenül natúrbor. Natúrbor-tanúsítvány nem létezik, de van egy agrárminisztériumi szabályozás, amely előírja, hogy milyen esetekben lehet egy bort natúrnak nevezni, pl. nem megengedett a szűrés, derítés, bizonyos borászati technológiai beavatkozások.”  

Nem minden bio- vagy biodinamikus bor natúr, de minden natúr bor bio vagy biodinamikus. 
Azaz, ha egy bor nincs derítve, akkor a borkészítés során nem került bele állati eredetű anyag, így a címkén szerepelhet, hogy vegán.

 

„A másik fontos feltétele a natúr bornak, hogy maximum negyven milligramm lehet literenként az összesen hozzáadott kén. A jogszabály megenged minimális ként, de az elkötelezett natúrborászok nem nagyon használják. A Szólóban mi már 2020 óta egyáltalán nem használjuk a száraz borainkhoz, de készítünk tokaji édes borkülönlegességeket is, amelyekhez a palackstabilitás érdekében adunk minimális mennyiségben ként.

 

 
És hogy van-e kereslet a natúr borokra? Éless Tímea úgy látja, hogy azok az emberek, akik nagyon tudatosak, kevesebb alkoholt fogyasztanak, de ők azok, akik inkább keresik a bio-, vegyszermentes vagy natúr bort.
 
„Az alkoholfogyasztás csökken, de én úgy gondolom, inkább a tömegtermékek fognak eltűnni, és egyre inkább a minőség felé fog elmozdulni a borpiac. Én azt vallom, hogy a mindennapi borivás helyett egy héten egyszer a család vagy a baráti társaság nyisson ki egy palack bor, de akkor az legyen olyan minőségű, amit érdemes meginni. A borászat fenntartása érdekében mi nem feltétlenül a mennyiséget akarjuk növelni, hanem inkább több lábon akarunk állni. Én bízom benne, hogy mindig lesz egy olyan réteg, akiknek igenis számít és fontos a minőség, és az, hogy a szőlőtermesztés és a borkészítés a környezettel összhangban történik.”