Gere Kopar: amikor egy palack bor alakot ölt

Fendrik Zsóka
2016. április 15., 20:56


Az ember életében vannak olyan meghatározó élmények, amelyeket utána sokáig emleget. Minden bizonnyal ezek közé tartozik a csütörtöki Gere Attila Kopar vetikális kóstoló, nem csak a borok kiválósága, hanem készítői személyisége és a villányi környezet miatt is.
Gere Kopar: amikor egy palack bor alakot ölt
A 2012-es Gere Kopar magnum palackban
Gere Attila Pincészete az egyik legismertebb borászat Magyarországon, és külföldi útjaim során is azt tapasztaltam, hogy az elsők között emlegetik őket a borszakmában, ha hazánkra terelődik a szó. 1991-ben kezdte el felépíteni a családi birtokot, amelynek irányítása alá most 75 hektár szőlőterület tartozik. A pincészet egyik csúcsbora és zászlóshajója a Kopar, amelynek 2012-es évjárat bemutatója adott apropót a látogatásra. A kóstolón Gere Attila és lánya, Andrea kalauzolta végig csapatunkat, ahol nemcsak száraz, analitikai adatok kerültek említésre, hanem sztorikat, évjáratokat és egy borász mindennapi problémáit, dilemmáit és fejlődését is megismerhettük. 

A Kopar születésének története

Gere Attila villányi kollégáival, Bock Józseffel, Tiffán Edével és Gere Tamással többször is felkerekedett egy-egy külföldi tanulmányútra, még a kilencvenes években. Látogatásaik során a bordeaux-i blend nagyon megfogta Gere Attilát, és elhatározta, ha lesz lehetősége ő is szeretné összeállítani a saját házasítását. Persze ez nagyon egyszerűen hangzik, de ekkor még a villányi szőlőművelés meg sem közelítette a nemzetközi szintet, nem beszélve a minőségi borkészítési tapasztalatokról. „Nem megy máról holnapra, hogy a 12 fürt helyett csak 5-6 fürtöt hagyjak a tőkéken. Nálunk nem ez volt a bevett gyakorlat. Nem akartam elhinni, hogy akkor jobb lesz a bor, ha korlátozom a terhelést” – meséli a kezdeteket Gere Attila.

Végül egy verseny miatt készítette el az 1997-es Kopar küvét (akkor még Kopár), amely szerencsére épp egy kiemelkedő évjárat terméséből állt össze. Ez a bor pedig megnyerte a pályázatot, és azóta a pincészet ikonborává nőtte ki magát. Neve egy márka, arra utal, hogy egy karakteres, markáns tétel van a palackban. Az elnevezés ugyan megegyezik Villány híres dűlőjével, de a bor nem kizárólag erről a területről származik. Ezért is, 2006 óta nem használják az ékezetet a címkén.

Misszió szerep

„Talán nagy szavaknak tűnnek ezek, de a korosztályomnak egyfajta misszió szerepe volt. Tisztább illatú, ízű borokat kezdtünk el készíteni, és erre rácsodálkoztak a fogyasztók. Ez hasonló ahhoz, mint amikor én idekerültem Villányba, és apósom megmutatta a saját borát. Rácsodálkoztam, hogy „Jé, ilyen is lehet a bor”. Rájöttem, hogy ezt is lehet inni a sör mellett” – mesélte mosolyogva Gere Attila.

„A kilencvenes években tett kinti látogatásaink során láttam az emberek magabiztosságát, de mi még ekkor túlterhelt tőkékről éretlen borokat készítettünk. Logikusnak tűnt, ha változtatunk a hozamokon, akkor nálunk is lesznek olyan koncentráltak a borok, mint a franciáknál, hiszen nem igaz, hogy rosszabbak vagyunk. A tudásunk hiányzott, és az emberek igényszintjét kellett felkergetni, hiszen nem ismerték ezeket a borokat. Aztán már a fogyasztók provokálták, és várták el tőlünk a minőséget, majd mi borászok hajszoltuk egymást. Nem maradhattunk le a másiktól” – magyarázta a borász a változások okát. 
 
Gere Kopar: amikor egy palack bor alakot ölt
Gere Attila

A házasítás művészete

A Kopar egy klasszikus bordeaux-i házasítás, tehát cabernet franc, cabernet sauvignon és merlot szőlőfajták alkotják. Az alapanyagokat külön szüretelik, erjesztik és érlelik, majd a 16 hónapos hordós érlelést követően kerülnek házasításra a kiválasztott tételek. 

„Általában másfél, két hónapig is elhúzódik, mire összeállítjuk a Kopart. Minden hordót külön megkóstolunk, eldöntjük, hogy belekerülhet-e a küvébe, majd a fajták arányaival is játszunk” – részletezi Gere Andi a házasítás menetét. Ennek egy szeletét mi is megtapasztalhattunk, ugyanis a 2015-ös Kopar hordómintákból is kóstolhattunk néhányat. 

Az én személyes tetszésemet a 2015-ös merlot nyerte el, amely már illatában és ízében is jól összeállít, kerek képet adott. Édes szeder, vanília, bársonyos tanninok jellemezték. Belopta magát a szívekbe éppen úgy, mint a cabernet franc. Ez utóbbi fűszerességet, a kökény és fekete bogyós gyümölcsök aromáit hordozta magában. Végül a cabernet sauvignont kóstoltuk, amely mindig a muszkulárisabb fajták között szerepel. A kávé és a toastos jegyek meghatározták az illatát, ízében kicsit döcögősebb az előző kettőnél, még nagyon fiatal, de érett alapanyag. 

A 2015-ös évjárat borai egyértelműen előrehaladott, jó állapotban vannak. Hiába minták kerültek a poharakba, mégis sokat elárultak a jövőről. Kíváncsian várjuk 3-4 év múlva a forgalomban, hiszen a 16 hónapos hordós érlelést követően még másfél-két évet a pincében töltenek a palackok.
 
Gere Kopar: amikor egy palack bor alakot ölt

1997-2012 vertikális sor

A hordóminták kóstolását követte a Kopar vertikális sor, amelyben hat különböző évjárat szerepelt. Plusz érdekesség, hogy magnum palackokat tesztelhettünk, ami azért volt különleges, mert a nagyobb bormennyiség más módon érik, mint 0,75 liternyi. Gere Attila egyszerűen csak így fejezte ki: finomabb.

1997-es évjárattal kezdünk, ami az első volt a Kopar történetében is. Itt már egyértelműen a lekvárosság, a kávés aromák érvényesültek. Ezt követte a 2002-es tétel, amely a délután egyik legjobbja volt. Még mindig élt a bor, a tercier aromák mellett a gyümölcsök is ott voltak, némi pirított tökmaggal kiegészítve. Kóstoláskor gyönyörűen belesimult a szájba. A 2004-es Kopar egy koncentrált, masszív alapanyagból készült. Az évjárat meglepetése, a bor igazolja, hogy a rossznak titulált évben is lehet minőséget készíteni.

A Kopar stílusában 2006-tól átalakult, ez főleg annak köszönhető, hogy onnantől a franc és a merlot dominált a házasításban. Érezhető volt, hogy a gyümölcsök jobban előtörtek a pohárból. A 2006-os egy édeskés tónusú, érett bor. Szellőztetve a tömjén elegáns illata ragadott magával. Szerkezete kifogástalan, selymes, elegáns. Ez volt a másik kedvenc a sorban. 

2007 és 2012 között sok párhuzamot lehet vonni. Gere Attila most a 2007 mellett tette le a voksát a sorban, véleménye szerint még mozgékony, eleven a bor. Illatban a fekete bogyós gyümölcsök, cédrus és feketebors határozottan jelen volt, a tanninok feszesebbek, de jó minőségűek. 2012-ben a száraz, meleg nyár viselte meg a szőlőket, és nyomta rá a bélyegét a borokra. Ez a magas koncentrációban, beltartalomban mutatkozott meg. Az étcsokoládé, feketebors, vanília és hordófűszerek jelentkeztek illatban. Hosszú lecsengésű, nagy potenciállal bíró bor a 2012-es évjárat.
 
Gere Kopar: amikor egy palack bor alakot ölt
Kilátás a Gere Pincészet teraszáról

Milyen változáson ment keresztül a Kopar?

A vertikális sor kóstolása közben is érezhető volt egy hosszú fejlődés, stílusváltás, amelyet Gere Attiláék tudatosan, tapasztalataikra építve vittek véghez. Kezdetekben a cabernet sauvignon dominált a Koparban, majd 2006-tól megfordult a trend, és az addig háttérbe szoruló franc került előtérbe. Ez utóbbi fajta a Villányi borvidék egyik sikertörténete lehet, gondoljunk csak a nemrég tető alá hozott Villányi Franc-ra.

A hordóhasználat is sokat változott az elmúlt évek alatt. Az első évjáratokban csak első töltésű, 225 literes barrique-ban érlelődtek a borok, de ez lassan finomodott. A későbbiekben már másod töltésű hordók is szerepet kaptak. Ma már 60 százalékban 300 literes első és másod töltésű, 40 százalékban 2000-2500 literes nagy hordókat használnak a Kopar készítéséhez. 

Gere Attila törekvése, hogy elkészítse nagy bordeaux-i házasítását, megvalósult. Túlzás nélkül, az emberek imádják a Kopart, a címkéje a borszeretők emlékezetébe vésődött. Ha eddig távolinak is tűnt, hiszen mégis egy csúcsborról beszélünk, akkor most annál közelebbinek érzem. Ha betekintést nyer az ember a Gere mindennapokba, akkor életre kel az addigi mozdulatlan kép. Eddig csupán egy bort láttam a vinotékák polcain, de most már embereket, élményeket is látok mögötte.