Pannonhalma – Borvidék az Isten tenyerén 1. rész

Novák Barna
2019. november 22., 06:09


Újraéledő borvidékeink nyomában címmel idén szeptemberben tanulmányút-sorozatot indított a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ). A második kirándulás a Pannonhalmi borvidéken volt.
Pannonhalma – Borvidék az Isten tenyerén 1. rész
Az MTÜ idén ősszel indított kezdeményezésének célja, hogy a borújságírók és a turisztikai szakírók egynapos kirándulások keretében megismerjék, majd népszerűsítsék hazánk kevésbé ismert borvidékeit, bemutatva nemcsak azok pincészeteit, hanem a hozzá kapcsolódó kulturális nevezetességeket és programlehetőségeket is. A második út (Neszmély után) Pannonhalmára vezetett, ahol egyetlen nap alatt annyi élményt gyűjtöttünk, hogy bármikor boldogan visszatérnénk, hogy további napokat töltsünk el. Alábbi írásunkban abban próbálunk segítséget adni, hová érdemes menni és mit érdemes kóstolni.
 

 
A Pannonhalmi borvidék Magyarország különleges kis szigete. Ékessége, fő vonzereje maga a bencés Pannonhalmi Főapátság, amelyet évente százezren látogatnak meg. Melyik másik borvidék büszkélkedhet önmagában ekkora vonzerővel? Méltóságteljes épülete, amely a borvidék számos pontjáról látható, mint egy ékes korona terül el Szent Márton-hegyén.
 
A Pannonhalmi borrégió közelgő, legfontosabb boros és kulturális rendezvényei:
 
Rendezvények:
November
23.: Szent Márton borrend ünnepi közgyűlése
 
December:
1-23.: Pannonhalmi Advent
7.: Városi Karácsony
27.: Szent János napi boráldás
 
Január
17-19: Vince-napi pincejárás
 
„Pannonhalma mintegy királyi széken lebeg az alatta ellapult sík felett, hosszan elnyúlt szőlők végében” – írta róla Kazinczy Ferenc is, amikor 1831-ben itt járt. Isteni áldás védelmezi ezt a vidéket, amelyet az is érezhet, aki nem is tud róla.
 
Odafelé úton Ercsey Dániel, túránk idegenvezetője ismertette a borvidék történetét, majd megérkezés után először a legfiatalabb borászatot, a Herold Pincét látogattuk meg. Ezután felmentünk az aznap ködbe burkolózó apátsághoz, ahol megismerkedtünk nemcsak a bazilikával, a kerengővel és a világ leggazdagabb bencés könyvtárával,
hanem picit a szerzetesek életével is.
Az Apátság pincészetét és remek borait Illés Tamás mutatta meg nekünk. Ebédelni a Viator étteremben voltunk, ahol finom fogások mellett folytattuk a borvidék további pincéinek megismerését. Ebben maguk a borászok segítettek nekünk: Pécsinger János, Tar István és Cseri Barnabás pincészeteik legjobb nedűit mutatták be, első kézből ismerhettük meg a borvidék múltját és jelenét, adottságait és lehetőségeit, közösségi összefogásuk kézzelfogható bizonyítékait. Napunk zárásaként a közeli Nyúlra is ellátogattunk, ahol Hangyál Balázsnak, a borvidék egyik vezéralakjának pincéjében további ismereteket kaptunk, merre is tovább, Pannonhalma.
 
Pannonhalma – Borvidék az Isten tenyerén 1. rész

A pannonhalmi borvidék rövid története
 
Ha úgy vesszük, a Pannonhalmi borvidék története valóban rövid: csak 1990 óta működik önálló borvidékként. De ha úgy vesszük, hogy a jelenleg 650 hektáron működő borvidék mennyire összekapcsolódik a Főapátság és borászatának történetével, akkor viszont a legrégebbiek közé tartozik.
 
Géza fejedelem 996-ban hívta be a bencéseket, és a Szent István által 1002-ben íródott alapító levélben már említik a szőlőtermesztést. Igaz, akkor még a Balaton déli részén, Somogyban voltak az ültetvények, Koppány vezér elkobzott területein. Az 1234-es birtokösszeírásában viszont már egyértelműen az apátságot körülvevő Sokorói-dombokat említi az akkori főapát.
 
A szőlőtermesztés és a borászat a török megjelenésig szépen fejlődött, kialakult egy polgári réteg, akik az ültetvények tulajdonosaiként virágzó területté varázsolták a környéket. A török hódítás ezt a fejlődést megtörte, és bár a szőlőművelés nem szűnt meg teljesen, az 200 évig folyamatosan pusztult. A török kiűzése után tért csak magához a vidék. Szeder Fábián (1784-1859) bencés szerzetes nevét kell megemlítenünk, aki teljes lelkesedéssel ásta bele magát a szőlészet-borászatba: saját fajtagyűjtemény állított össze, elsőként kezdte vizsgálni, milyen szőlőfajtákkal érdemes foglalkozni a Sokorói-dombokon. Szorgalmas és áldozatos tevékenységéről, amit a főapát is támogatott, naplót is vezetett, ami szerencsére fennmaradt.
 
Pannonhalma – Borvidék az Isten tenyerén 1. rész

 
1887-ben azonban itt is megjelent a filoxéra, a szőlők nagy része kipusztult. Az apátság azonban a rekonstrukcióban is élen járt, nemcsak oltványtelepeket hoztak létre, hanem az akkori főapát, Vaszary Kolos utasítására a papok a miséken pontos felvilágosítást adtak a védekezés lehetséges formáiról (szénkénegezés, amerikai oltványok használata stb.).
 
1900 elejére már előrehaladt a rekonstrukció. Ekkor még az apátság területeihez tartozott a mai Neszmélyi borvidék egyharmada. Készítettek fehér-, vörös- és édes borokat is, utóbbira jó példa az első termékleírásukban is szereplő
Bársonyos gyöngye aszú,
amire nagyon büszkék voltak! (Bársonyos ma Neszmélyhez tartozik). Ekkor alakították ki első komolyabb marketing tevékenységüket is: az apátság borait Chateau Pannonhalma néven kezdték palackozni, és Budapesten is nyitottak boltot, a mai Ferenc körúton! Az 1930-as évekre bejutottak a holland és belga piacra is, ahol annyira népszerűek lettek, hogy ár-érték arányuk miatt már-már Burgundiával vetekedtek.
 
A fellendülés a második világháború végéig tartott. Utána az apátság elveszítette szőlőterületeinek jelentős részét, 1947-ben pedig a maradékot is elkobozta a kommunista hatalom. Bár a helyi TSZ területek újra elérték az ezer hektárt, a minőséget sikerült teljesen szétverni. Az újjászületés az Apátsági Pincészet újjáépítésével kezdődött 2001-ben. A pincészet újjászületésével egyidejűleg keltek életre a családi pincészetek is.
 
Pannonhalma – Borvidék az Isten tenyerén 1. rész
 
A Pannonhalmi borvidék földrajzi adottságai
 
A borvidék tulajdonképpen Győr szőlőskertje (az új szlogen is így hirdeti), a Sokorói-dombságon terül el, Győr városától délre, szinte belesimulva a Kisalföldbe. Mára a közel 4000 hektár potenciális szőlőterületből kb. 650 hektár van betelepítve. A dombság egy északnyugat-délkelet irányú háromágú vasvillához hasonlít, amelyben a három nyúlvány oldalában találhatók a szőlők. Legmagasabb pontja a 317 méter magas Szent Pál-hegy. Éghajlat szempontjából a hűvösebb borvidékeink közé tartozik, ahol az évi középhőmérséklet 10 Celsius fok alatt van, a csapadék pedig évi 550 mm körül. Talaja jellemzően márga és agyag, amit barna erdőtalaj borít. A legjobb területeken mészkő és kristályos kőzetek is előfordulnak. Az itt termett borok kifejezetten északi típusú boroknak tekinthetők, erényük a szép savtartalom, ez adja a gerincüket. Alapvetően a fehér fajták a jellemzőek, azon belül is a rajnai rizling, az olaszrizling és a fűszeres tramini.
 
Herold pincészet – a legfiatalabb résztvevő
 
Először a borvidék legfiatalabb borászatánál, a Herold Pincénél jártunk. Herold Ádám birtoktulajdonos 2009-ben vásárolta meg és újította fel a 800 éves apátsági dézsmapincét, ami gyalog sincs messze Pannonhalma központjától. Ádámot a nagyszülői örökség tisztelete és a pannonhalmi hagyományok ápolása késztette arra, hogy az egykori apátsági szőlőterületek egy részét is visszavásárolja és 12 hektár szőlővel újratelepítse: 10 hektáron fehérszőlő (Irsai Olivér, sauvignon blanc, olaszrizling, rajnai, chardonnay és fűszeres tramini), 2 hektáron kékszőlő terem (cabernet franc, kékfrankos és merlot). Első szüretük 2015-ben, első boruk debütálása pedig 2016-ban volt. A kezdeti 6-8000 palackszám mára évi 20-22 ezerre emelkedett! A pincében kilenc féle pannonhalmi bort kóstoltunk.
 
 
A sort a ropogós savú Irsai Olivér 2019-es borral kezdtük. Ez az újbor a pannonhalmi Szent Márton-napi mulatságokon mutatkozott be. „Első benyomás nincs kétszer” – állítja a címke, és valóban jó kezdés volt. A remek fekvésű Széldomb dűlőről kóstoltuk a tavalyi sárga muskotályt, ami 2019-ben Győr város bora lett! Kóstolás közben megtudtuk, hogy a Herold Pincének van egyedül sárga muskotálya Pannonhalmán, telepítését Hangyál Balázs borász és egykori hegybíró ajánlotta, akitől ők is rengeteg ötletet és ösztönzést kaptak. Ádám nagyon hisz a fűszeres tramini fajtaborban is: 2018-as Széldomb-dűlő tételük nagyon jó ivású, parfümös, benne fehérvirágok illata párosul finom gyümölcsökkel. Izgalmas volt a 2017-es Liebling (kedvenc) névre hallgató hordós olaszrizlingje is, szép, hosszú lecsengéssel. A kóstolóhoz finom reggeli is járt, helyi sajtokkal és felvágottakkal.
 
Pannonhalma – Borvidék az Isten tenyerén 1. rész

 
A Herold Pince labirintusában elkalandozva kissé megkésve érkeztünk a következő megállónkhoz, a Főapátsághoz. „Késtünk, de tudnak várni, hiszen már ezer éve ott vannak”, mondta valaki viccesen. A ködbe öltözött apátságot Paveszka Zita mutatta be kívül-belül. A cikk folytatásában természetesen be is térünk!