A magyar bor jövőjéről értekeztek a Borjog és Bormarketing Konferencián

Borászportál
2018. március 01., 09:01


Neves hazai és külföldi szakemberek részvételével március 1-én zajlott a 6. Borjog és Bormarketing Konferencia. A rendezvénysorozat idei mottója: „bor, kultúra, üzlet”. A Borászportál ott járt az eseményen és helyszíni beszámolót készített az előadásokról.
A magyar bor jövőjéről értekeztek a Borjog és Bormarketing Konferencián
A két főszervező, a borászatban és kommunikációban is otthonosan mozgó Rókusfalvy Pál és a jogi, politikai közegből érkező dr. Prónay Bence 2013-ban azért hívta életre a konferenciát, hogy teret biztosítsanak az ágazatban dolgozóknak az eszmecserére, véleményformálásra és tájékozódásra.
 
A hazaiak mellett neves külföldi szakembereket is sikerült megnyerni a konferenciának. Kanadából érkezik John Szabó Master Sommelier, a Volcanic Wines könyv szerzője és eljön Dr. Ignacio Sanches Recarte, az európai borágazati vállalkozásokat képviselő szervezet (CEEV) főtitkára is.
 
A konferencia első részében idén is az ágazat jogi környezetének egyszerűsítése és az adminisztrációs terhek csökkentése kap figyelmet. A konferencia második részében a bormarketing kérdések kerülnek terítékre, az ágazati szereplők közösen vitatják meg a magyar bor lehetőségeit. A konferencia történetében első alkalommal képviselteti magát az előadók között a NAV is.
 
 
 
 
Helyszíni zözvetítésünk ezzel véget ért, köszönjük a figyelmet.
 
17:25 A kerekasztal és az egész konferencia zárásaként Rókusfalvy Pál elmondta, úgy érzi, a munka a HNT-MTÜ együttműködés létrejöttével megkezdődött. Szeretné, ha ebből jó dolgok születnének és folytatódna az előremozdulás a jó irányba.
 
Végezetül bejelentette, hogy az idei tanulságokat is levonva és a tapasztalatokat felhasználva több újdonsággal is készül a konferencia jövőre. Az utolsó szó jogán megköszönte a figyelmet és reményét fejezte ki, hogy 1 év múlva is találkozhat a szakmai képviselőivel.
 
16:30 Utolsó programpont a Bormarketing kerekasztal. Téma: Bormarketing hangsúlyok 2020-ig
 
Résztvevők:
  • Bukovics Martin (borszakíró)
  • Győrffy András (marketing szakember)
  • Hajdú Zoltán (HNT)
  • Krasznai Zsófia (nemzetközi borakadémikus, tanácsadó)
  • Kriston Orsolya (felelős szerkesztő, VinCE)
  • Romsics László (vezérigazgató, Csányi Pincészet)
 
A magyar bor jövőjéről értekeztek a Borjog és Bormarketing Konferencián
 
A nap folyamán megtartott szavazáson a "Mi legyen a magyar bor közösségi bormarketingjének fő iránya 2020-ig?" kérdésre a közönség válasza: bel- és külpiaci értékesítés egyenlő arányban.
 
Romsics László: én a belső piacra fókuszálnék előlször, itthon magyarázzuk el a fogyasztóknak, miért és milyen magyar bort igyunk, mellette építeném természetesen a külföldi piacot is. 
 
Kriston Orsolya: nem tudtam válaszolni, nagyon nehéz kérdés. Függ attól, mit akarunk eladni, milyen piacra. A termelők, akiknek a borait teszteljük, inkább külföldre nyitnának. De van egy nagy rész, akinek fontosabb a belföld. Ezek között különbséget kell tenni. Fontos itthon felhívni a figyelmet, hogy érdemes magyar bort, magasabb értékű bort fogyasztani, de van jelentős számú borászat, akinek a működéséhez a külföldi piac is fontos.
 
Krasznai Zsófi:a stabilitást belföld jelenti, a növekedést az export. Ebben segíthet a közösségi bormarketing.
 
Győrffy András: Magyarországon könnyebben tudnak kommunikálni. A magyar bor helyzete külföldön szomorú, eltűnt a magyar bor a külföldi boltok polcairól. 
 
Bukovics Martin: belpiaci értékesítésre helyezném a hangsúlyt. Vicces, hogy minden konferencián évek óta feljön a kérdés, hova adjunk el bort. El kéne már dönteni. A magyarok többsége magyar bort iszik, ez a legfontosabb piac, és közben valóban szorulunk ki külföldön, mert egyre több országban készítenek már bort, például már Thaiföldön is. Az hogy kiszorulunk azt jelenti, hogy még jobban a belföldre és a környező országokra kellene koncentrálni.
 
Hajdú Zoltán: a hazai piac fontosabbnak tűnik, de ez nem jelenti azt, hogy külföld teljesen érdektelen. A fenntartható bortermeléshez szükség van az exportra. 
 
4 kérdés érkezett a közönség soraiból a szavazási oldalra.
Demeter Zoltán tokaji borász is küldött be kérdést: Furmint, Tokaj, esetleg Vámosújfalu? Mi legyen az üzenet?
 
Romsics László: a nemzetközi példákat elnézve számomra egyértelműen Tokaj a válasz. Ha valaki külföldön jár, beszél szakemberekkel, a nagy kép a Tokaj, azt ismeri a világ. Egyszerű, rövid információkat kell eljuttatni, ez most Tokaj, mert világszinten unikális. Ha a világ jól megismerte Tokajt, akkor lehet gondolkodni. De még akkor se biztos, hogy furmint, lehet cuvée is, szerintem ebben még a borvidéken sincs konszenzus.
 
Győrffy András: a borvidék nagyon fontos, a világ a terroirokat hangsúlyozza ki. Nem biztos, hogy nem lehet akár tovább bontani településre, de Tokaj legyen a hangsúlyos.
 
Krasznai Zsófi: még Tokajt sem ismerik és kezelik helyén a világban, ez az első feladat, utána lehet településekben, dűlőkben gondolkodni. Tokaj az egész ország borágazata számára a zászlóshajó. 3-5 év múlva, ha lement egy sikeres bormarketing, lehet gondolkodni tovább. A furmintot is egyelőre Tokajjal azonosítják egyelőre. Rendkívül sokfélék a borvidékeink, fontos lenne ebből a szempontból is szegmentálni a célpiacokat. Más típusú kommunikáció kell az USA-ban, ott működött a furmintot a középpontban kampány. Ázsia viszont teljesen máshogy működik, nincs Kína, hanem van Sanghai, Hong Kong, Makao, mindenhova mást kell kommunikálni. 2020-ig a V4-ek a legfontosabbak, érdeklődnek a boraink iránt, közel vannak. Nyugat-Európa edukáltabb, ott lehet talán beszélni dűlőkről. USA-ban az "explore and learn" marketing tarol, erre kellene terelni a közösségi marketingünket is akár. A WSET Ázsiában növekszik legjobban, évente 38 százalékkal, leginkább az első két szintet választják, nem akarnak szakértők lenni, csak meg akarják tanulni kicsit a bort.
 
Bukovics Martin: 2000-ben született meg az Úrágya furmint, 2002-ben jött ki és még 2018-ban is a kérdés, hogy Tokaj vagy furmint. Hova lett az a rengeteg pénz, amit beleöltek, ha a mai napig nincs válasz? 
 
Győrffy András: nekünk magunknak kell eldönteni, merre akarunk mozdulni. A települések azért jelentek meg, mert nem elégedettek a teljes közösség, jelen esetben Tokaj marketingjével, megjelenésével.
 
Romsics László: Bordeaux ismert, Burgund ismert, Rioja ismert, akárcsak az újvilágban a nagyobb régiók. Egyszerű üzeneteket kell eljuttatni a külföldi fogyasztóhoz: jöjjenek el Magyarországra. Utána nem csak Tokajba kell elvinni, talán épp a sokszínűség az izgalmas, élményszerű, mindenhol érdekes történetekkel. Tokaj nem fog közvetlenül Villánynak segíteni, Tokaj miatt eljönnek az emberek Magyarországra és aztán ezen keresztül talán Villányba is eljutnak. 10-ből 8 külföldi nem tudná megmondani, hol van Tokaj Magyarországon belül. Tudják, hogy Tokaj jó, édes borairól híres és ennyi.
 
Romsics László: erős márka most a Villányi Franc, ez a legfontosabb közösségi bormarketing témában. Nem kell várni, nekünk kell kitalálni, mivel szólítjuk meg a hazai fogyasztókat. Figyelnünk kell az újak ízlését de az idősebbekét is ki kell elégíteni. 
 
Kriston Orsolya: minden borvidék keresi az arculatát. Nyáron beszéltünk dél-balatoni termelőkkel, ők most elindultak pezsgő irányba, közös feldolgozóval. Fontos kezdeményezések ezek, egyre jobban magukra találnak a borvidékek, fontos a közös márka. Az értékpiramis is segít kitalálni, mi az az üzenet, amit kommunikálni akarnak. Kérdés ezek hogyan tudnak egy nagyobb közösségi aktivitásba belecsatlakozni.
 
Hajdú Zoltán: 2020-ig két és fél évünk van. Van-e jelenleg a magyar bornak üzenete, amit el szeretnénk adni akár itthon, akár külföldön. Van-e több üzenetünk a szegmentált piacra, hazaiaknak, külföldnek, V4-nek, Kínának? Van-e egységes arculat, hosszútávú stratégia, ami 2020-nál is előrébb tekint? Van-e erre forrás? Hogy költsük el, mert ez is nagy felelősség. Jó, hogy a borvidékek keresik az arculatukat, de ebből rövidtávon nem lesz közös arculatépítés. A szakmaközi szervezet nem mondhatja meg, hogy mit kell csinálni, ő csak becsatornázza az üzeneteket, kívánságokat. A HNT-nek szakmai szűrője van, előtérbe helyezi az Országos Borversenyen jól szerepelt borokat. A napokban volt egy szakmai bemutató Varsóban. Kevesen tudják talá, de a lengyeleknek van érzelmi fogadókészségük a magyar termékek iránt, ráadásul hatalmas piac. A bor márpedig olyan termék, amihez lehet érzelmileg kötődni a dobozos tejjel ellentétben. A szomszédos országok azért jók, mert jóval kevesebb ráfordítással lehet magyar bort eladni.
 
Bukovics Martin: a lengyelekben élő barátság töretlen. Ettől még nem vágynak arra, hogy magyar bort igyanak. Voltam Varsóban több borboltban, beszélgettem kereskedőkkel, az aszút idős nénik veszik húsvét és karácsony előtt, a száraz furmintot csak akkor, ha le van akciózva. Üzenet lehetne: "újra itt vagyunk és most valami jóval".
 
Következő kérdés, ami a közönség soraiból érkezett, a HNT-MTÜ kapcsolatára kérdez rá. Hogy áll az együttműködés, kihez forduljon a borász?
 
Brazsil Dávid: röviden szeretnék válaszolni. A borász marketingtevékenysége a sajátja, nem közösségi marketingtevékenységet végez. A közösségi az egész ország szekerét tolja, de ehhez kell egy szűrés, hogy mi legyen az az országos ügy. Arculatváltás volt, emiatt az arculati ügy kicsit megtorpant. A bor.hu oldalhoz a HNT a maga szakmai részét már hozzátette.
 
Győrffy András: én azt gondolom, hogy a borász szakma rosszul áll a bormarketinghez, azt várják, az állam majd megoldja. Nekünk magunknak kéne összefogni. Ausztria 1986 óta évente jól kontrolláltan költ a bormarketingre, a tavalyi évben ez 2,5 milliárd forint volt, amit a termelők illetve az állam és a tartományok fele-fele arányban adnak össze.
 
Bukovics Martin: nagyszerű példa a hatékony bormarketingre a német termelők által létrehozott VDP. 180 tagja van jelenleg, a termelők egyszerűen a saját kezükbe vették marketing téren a sorsukat. Európaszerte kóstolókat rendeznek, hatalmas ismertségre tettek szert. Ez is azt mutatja, nem feltétlenül van szükség az államra.
 
Krasznai Zsófia: keveset beszéltünk eddig a B2B aspektusról, lehet, azt a kevés rendelkezésre álló pénzt erre kéne fordítani. A B2B ugyanis helyettünk átvállalja a marketing egy részét, hiszen a kereskedők el akarják adni azt a bort, amit megvettek a magyar termelőktől. Ráadásul a saját piacukat ők jobban ismerik. Jó kezdeményezés ezen a vonalon a HNT prágai és varsói szakmai bemutatója, ahol a helyi kereskedők ismerkedhettek a magyar borokkal. Erre érdemes nagyobb hangsúlyt fektetni.
 
Demeter Zoltán: A válasz az általam korábban feltett kérdésre egyértelműen Tokaj. Tokaj állítólag a legismertebb magyar szó a világban, ezt kell tolnunk. És mindenképpen olyan bort kell letennünk az asztalra, amitől eláll a külföld lélegzete, más esélyük nincsen.
 
 
 
16:00 Utolsó előadó John Szabó, Master Sommelier (Kanada) Témája: „Vulkán borok” Magyarországon.
 
John Szabó Torontóban született, édesapja 1956-ban vándorolt ki, régóta figyeli a magyar borokat. Egy ötlettel kell előállnia a magyar bornak, de mi legyen ez az egy üzenet? Magyarországnak rendkívüli lehetőség, az egyik utolsó felfedezetlen ország, ami rengeteg őshonos fajtával rendelkezik és ezek egyedülálló termőhelyen teremnek. Ezzel hódítani lehetne a világban.
 
A magyar bor jövőjéről értekeztek a Borjog és Bormarketing Konferencián
 
Példaként a szlovéneket, horvátokat, grúzokat hozza, akiknek már ez sikerült. "Most Magyarországon a sor." A világ vevő az új történetekre, pláne ha az 1000 éves múltra tekint vissza. Joh Szabó szerint a vulkanikus borokkal kellene magunkat jellemeznünk. Mindenkinek van már egy szőlődajtája, azt 1-1 borvidék már kisajátította, nekünk viszont itt a lehetőség a vulkanikus borokkal azonosítani magunkra. 
 
A termőhelyekhez kötődő borokra kell koncentrálni, szőlőfajtát ugyanis bárhol lehet telepíteni, furmint is megjelenhet máshol, a terroir viszont csak a miénk, nem vihető el innen.
 
A fogyasztó nyitott a komplexebb üzenetek befogadására, lehet ez a vulkanikus. Magyarország lehet az első, aki nem szőlőfajtára helyezi a hangsúlyt, hanem a termőhelyre. Rövidtávon persze egyszerűbb szőlőfajtát kommunikálni, hosszútávon viszont a termőhely lehet a nyerő, annak sokkal több aspektusa van, a borturizmust is fellendítheti, hiszen ide akarnak jönni, megnézni a tájat.
 
John Szabó röviden bemutatja a világ más tájain fellelhető vulkanikus borvidékeket, azért is, hogy lássuk, miből lehet inspirálódnia Magyarországnak. 
  • Kanári-szigetek: gyönyörű szőlőterületek Afrikához közel. Egyik szigetén Lanzarote-n 1936-ban még aktív volt a vulkán, vastag hamu keletkezett, homokágyban vannak a szőlők. Rájöttek arra az ottélők, hogy ha leásnak a hamuréteg alá és ott telepítik mélyen a szőlőt, akkor a száraz klímán a hamu sok nedvességet meg tud őrizni. Komoly bortermelő vidékké vált ezáltal a világnak a sziget. Van egy borfutó versenyük, néhány száz futó vett részt eredetileg, manapság 2000 ember szokott rajthoz állni, a szőlők között futnak, ez komoly marketingérték is.
  • Azori-szigetek, Portugália: nem annyira ismert, mint borvidék. Meglovagolták a vulkanikus borok témáját, egyedi a táj. Vulkáni sziklába vájt, magas sziklafalak által körbevet teraszokon termesztenek szőlőt, ezek nyújtanak védelmet a sós víz, a tenger felől érkező széllel szemben. Rajta van az UNESCO világörökkség listáján. Vékony a termőréteg, az első telepítők a szomszédos szigetekről hoztak át termőtalajt. Rengeteg kézimunkát igényel a szőlőmunka. 
  • Santorini, Görögország: az elmúlt 10-15 évben nagy sikertörténetet írtak, az USA-ban rengeteg bor talál innen gazdára. 16 méter vastag hamuréteg fedi az alapkövet, ezt teszi különlegessé a termőterületeket. Találtak ókori amfórákat, arra utalnak, hogy nagyon régmúltra tekint vissza a borászkodás. Változatos ásványok találhatók a talajban, rendkívül komplex, minerális borok születnek itt. Szőlőtőkékből kosarat fonnak, hogy a széltől védjék, vannak 3-400 éves tőkék is.
  • Pitigliano, Toszkána, Olaszország: bár Toszkána híres, Pitigliano nem annyira azon belül. Jó vulkanikus talajok állnak rendelkezésre, valószínüleg egyre többet fokgunk hallani róluk. A város maga is vulkáni kőzetre lett telepítve, csodálatos látványt nyújt, a kőzetbe fantasztikus pincéket vájtak. Itt van hőforrás is, termálvíz, ezt is készülnek kihasználni, ez is vonzerő lehet a régiónak.
  • Campagna, Nápoly: az első századot igyekeznek a szőlőművelésben visszaidézni, falak között termesztik a szőlőket. Ez nagy vonzerő, kiváló marketing lehetőség. (Amúgy bizonyítékok vannak, hogy Pompeii-ben nagyon intenzív boros élet volt "borbárokkal")
  • Avellino-hegység: régi szőlőtőkék, 150-200 évesek, próbálják karban taratni őket. Nagyon érdekes látványt nyújtanak a fára fölfuttatott többszázéves szőlőtőkék. 
  • Mount Etna, Szicília: 15 éve nem lehetett hallani róla, mint borvidékről, ma Dél-Olaszország legdrágább borai itt készülnek. Az Etna aktív, ez is vonzza a turistákat. A lávafolyam közvetlen közelében létesítik a szőlőtőkéket. Évezredes szőlőművelési módszereket alkalmaznak.
  • Wahsington állam: legjobb amerikai syrah-k a bazaltos talajról kerülnek ki.
  • Monte Rosso, Sonoma: legrégebbi cabernet szőlő Sonomában található 1880 körül telepítették.
  • Lake County, Kalifornia: komoly vulkanikus vidék, a Szent-András törésvonal közelében. Igyekeznek kihasználni az ebben rejlő lehetőségeket.
Végezetül John Szabó Magyarországra tér át. "Az itteni vulkanikus borvidékek a legkülönlegesebbek közé tartoznak." Plusz előny a sok gyógyvíz, a csodálatos látvány (Badacsonyt vetíti ki közben), a bazaltorgonák, a somlói "Kőkonyha". Külön foglalkozik Somlóval, azt mondja fantasztikus adottságai vannak. Végezetül Tokaj, ami az UNESCO világörökség része, tehát mint kultúrtáj is jelentős, a szőlőfajták, az aszúk, illetve a száraz borok, amiket a sommelier-k igazán keresnek világszerte.
 
Jó példák: szépségápolási cikkek a vulkáni hamu felhasználásával, Hévíz, Széchenyi fürdő. "Ha ezt egy csomagba mind össze tudjuk foglalni, akkor nagyon erős stratégiával tudunk kilépni, ami nem csak az exportot erősíti, hanem a helyben megtapasztalást, a turisták idecsalogatását."
 
"A szakma jelenleg nagyon érdeklődik a vulkanikus borok iránt, ez egy nagy potenciál, Önök döntik el, mennyire használják ki" - zárta mondandóját John Szabó.
 
 
 
15:30 Gál Zsombor, a Magyar Turisztikai Ügynökség részéről beszél borról, marketingről, turizmusról.

Az elmúlt év eredményeiről fog beszámolni. A struktúra felépítése mindig a legmunkaigényesebb, igazi munka csak ezután végezhető. Az első év erről szólt. Legelső lépések, mérföldkövek: HNT és MTÜ együttműködése minden területen, ami a magyar bor marketingjét érinti.
 
A magyar bormarketing alapjául létrehozták a magyar bor értékpiramisát, ami egy kommunikációs piramis. Következő lépés a keretrenszer kidolgozása után a magyar bor teljes kommunikációjának megteremtése.
 
A legnagyobb elmaradása a magyar bormarketingnek a borturizmus felmérése, borturisztikai és gasztroturisztikai szolgáltatások felmérése. Ez jelenleg is zajlik, a munkatársaik járják folyamatosan az országot.
 
A magyar bor az MTÜ-nél a turisztikai márka része, ezért a kommunikációban mindig megjelenik belföldön és külföldön egyaránt. 
 
"A magyar bor nem csak állami szinten lendült meg, hanem a régiós és borászösszefogások szintjén is" - mondja Gál Zsombor. 
 
Mik a célok?
  • Sokkal többet ér a magyar bor, mint amennyire ma értékelik, ezen mindenképpen változtatni kell, növelni kell a szerepét a mezőgazdaságon belül is.
  • A magyar bor a turizmus része, az országimázs része és szerves része a vidéki vendéglátásnak.
  • Magyar borfogyasztási kultúra emelésre szorul és igény is van rá. Fontos az edukáció, fontos, hogy a magyar ember ismerje a magyar borvidékeket, bortípusokat és a borászokat is.
Megoldások és eszközök:
  • Párbeszéd, együttműködés a borászat ágazattal
  • Egységes termőhelyi kommunikáció, ennek alapja az értékpiramis
  • Desztinációk infrastruktúrális fejlesztése, ez alapfeltétel
  • Magyar bor erősítése a nemzetközi kommunikációban
  • Külföldi bemutatók szervezése
2017-ben 6 állomásból álló roadshow-t tartott az MTÜ az országban. Most indul a konkrét munka, hogy az eredetvédelmet és az értékpiramits összekapcsolják és termék szinten tartalommal töltsék meg az értékpiramist. Gál Zsombor jó példaként hozza a Balaton Bort.
 
Nem bortípust, borfajtákat kommunikálnak, hanem termőtájat. A tokaji aszú kiemelt kommunikációt kap.
 
Egységes arculatnak és eszköztárnak kell készülnie. Ennek része például a fogyasztók edukálását szolgáló bor.hu oldal. Nem a magyar bor edukációja a lényeg, hanem magának a bornak az edukációja, ezen keresztül eljut a magyar fogyasztó a magyar borokhoz.
 
Hazai népszerűsítő kampányok, rendezvények, eszköztárak: MTÜ-nél folyó munka bemutatása, tudatosítani, hogy a magyar bor a turizmus szerves része.
 
Erősíteni kell a nemzetközi jelenlétet: Sanghai borvásáron, ProWein-on már új arculati elemekkel és koncepcióval jelentek meg a magyar borok 2017-ben. Idén az egyik legfontosabb megjelenés ismét a düsseldorfi ProWein lesz, ahol 30-nál is több magyar borász lesz jelen, Master of Wine-ok és maser sommelier-k  mutatják be a magyar borokat a közönségnek (többek között a következő előadó, John Szabó). Kiemelt témája lesz a magyar standnak a tokaji aszú.
 
Influencereket is folyamatosan utaztatnak be, hogy megmutassák nekik a borvidékeket, borokat. A hangsúly minden akcióban a borvidékeken van. A visszejelzések jók, állítja Gál Zsombor.
 
Gál Zsombor beszél még az idén Budapesten megrendezésre kerülő IWINETC borturisztikai konferencia jelentőségéről, ami hatalmas lehetőség, hogy Magyarország megmutassa magát az ide érkező turisztikai szakembereknek, operátoroknak.
 
"Elképzelhetetlen a mi munkánk a szakma nélkül, hogy együtt, egy irányba vigyük a magyar bor ügyét. Ezt szeretném megköszönni" - zárja Gál Zsombor a mondandóját
 
 
15:05 Dr. Ignacio Sánchez Recarte (CEEV főtitkár) ad elő Bor: termék és kultúra komoly fenyegetettségben címen.
 
A CEEV a Borászati Vállalkozások Európai Bizottsága, feladata a borok (csendes borok, aromatizált borok, habzóborok, likőrborok és más szőlőtermékek) termelők és borkereskedők európai képviselete. 
 
A dohányiparral ellentétben ők sok kis tagot képviselnek, ez teljesen más munkát igényel export, marketing és minden területen. Egyre kisebb a belső fogyasztás ezért piacot kell találni, hogy exportálhassák a megmaradó bort.
 
A tudomány felől jönnek a káros hatásokról szóló vizsgálati eredmények és ez hatással lehet az EU jogalkotással. A CEEV arra akarja felhívni a figyelmet, hogy nem a bor az elsődleges felelőse az alkoholizmusnak, természetesen fel kell hívni a figyelmet a felelős fogyasztásra (de nem általában a bor ellen kell harcolni) és hogy vannak pozitív élettani hatásai is. Új irányzat, hogy az alkohol rákkeltő hatását firtatják. Ez azt jelenti, hogy itt már nem is a felelős fogyasztásról van szó, hanem azt javasolják, hogy egyáltalán ne fogyasszunk alkoholt. "Igyekeznek a bort egy kalap alá venni a dohánnyal" - mondja Recarte.
 
A tudományos élet állásfoglalása után nyomás van a kormányzatokon. Vannak ötletek, hogy korlátozzák az alkoholhoz való hozzáférést, államilag szabályozzák az árat, hogy a fogyasztást visszaszorítsák. Szintén egy lehetőség lenne, amit az EU éppen vizsgál, hogy a címkén hívnák fel a figyelmet a veszélyekre (lásd dohánytermékek).
 
"Az anti-alkoholistáknak erős a jelenléte van a médiában" - állíja a főtitkár. Tele van az internet már a bor és a rák kialakulásának kapcsolatáról értekező cikkekkel. A minimum hatósági ár bevezetésén gondolkodnak Írországban, 7,5 euró alatt nem lehetne forgalomba hozni bort. Ezen kívül kötelező lenne a cíimke harmadán a káros hatásra felhívni a figyelmet. A CEEV küzd a tervezet ellen. 
 
Recarte sürgeti Magyarországot, hogy jelentős bortermelő országként hallassa hangját az ilyen ügyekben. A CEEV tagoknak fel kell hívni a figyelmet, hogy a bor a kultúra része, össze kell hangolniuk tevékenységüket, meg kell mutatni, hogy mennyi ember megléhetését jelenti a borkészítés, borturizmus.
 
 
 
14:25 A Borjog és Bormarketing konferencia történetében először képviselteti magát a Nemzeti Adó- és Vámhivatal. Dr. Zámbó Péter, dandártábornok, bűnügyi főigazgató-helyettes A Nemzeti Adó- és Vámhivatal bűnügyi stratégiája, valamint piactisztítás a borászati ágazatban címen tart előadást.
 
A világ megváltozott, mindenhol azonos változás történik - mondja Zámbó Péter. Ezeknek a hatóságoknál, bűnüldözésnél is végbe kell mennie, sokkal nagyobb nyitottságot igényel. "A borászok fegyelmezettek, a munkájukat hivatásuknak tekintik, szenvedélyesek." 
 
"Az EU-ban az adó ötöde csalárd láncolatokon kerül ki a költségvetésből. Amerikában az adócsalás az egyik legnagyobb csalás, az adócsalót a közösség kirekeszti." 
 
A NAV a bűnüldözésben a proaktivitásra épít, megpróbálják a jelent befolyásolni, hatással lenni rájuk. "A bűnelkövetőnek nem a 2-3 börtön fáj a legjobban, hanem az ellopot pénz visszacsatornázása a költségvetésbe, a közös célok felhasználására."
 
Új hozzáállás, hogy nyitnak kifelé, együttműködnek, hogy jobban megismerjék a gazdasági szektorok szereplőit, elvárásait, és az ő igényeik által dolgoznak.
 
A bűnözés az informatika térnyerésével rendkívül megváltozott. Erősítésre vár a ferderítés, évek helyett lehetőség szerint fél év alatt kell befejezni egy ügyet. 
 
Zámbó Péter szerint a robotika kiszoríthatja az embert a gyárakból, a bűnüldözésből viszont sosem fogja. A NAV 2014-ben 10 ezer bűnügyben tevékenykedett, de ezek nagy része csak adminisztratív részvétel volt, a felderítést, vagyonmegóvást nem segítette. Ekkor átdolgozták a protokollt, 2017-ben már csak 6000 ügyben tevékenykedtek. Magánszemély 200 ezer forintos adócsalását nem érdemes kriminalizálni, rengeteg adminisztrációval jár, apparátust igényel pedig kis horderejű ügy. Így jobban tudnak koncentrálni a komplex, szervezett bűnözésre.
 
"Egyre inkább előtérbe kerül az együttműködés, itt kapcsolódik be a HNT is a munkába."
 
Szektorspecifikus gondolatok következnek. 3 esetben jelezte az ágazat nemzetközi bűnszövetkezet jelenlétét. Fiktív megrendelés érkezett nagy tételben nagynevű angol kereskedők nevében. Vállalják a szállítás költségeit, de nem fizetnek előre, eltűnnének a borral. A brit kollégákkal felvette a NAV a kapcsolatot, ugyanez a bűnszervezet támadja a spanyolokat sonka megrendelésekkel és a németeket sajt megrendeléssel. "A borászok mindig többszöt ellenőrizzék le a megrendelést, a megrendelőt" - javasolja Zámbó Péter.
 
NAV ellenőrzési fókuszpontjai: szőlő eredete, fajta eredete, szőlő és must kiviel, szőlő minősége, lékihozatal, EU borimport, magyar bor eredete, bor ÁFA csalás. A hatékonyság növeléséhez bővítik az EKAER rendszert, bevezették az E-számlát stb.
 
 
 
14:00 Herczeg Ágnes, nemzetközi borakadémikus beszél a hard discount láncok világáról.
 
Hard diszkont a Lidl, Aldi, Penny és hasonló profilú üzletek. Herczeg Ágnes másfél éve a Lidl tanácsadója, azóta rengeteg borász keresi fel. A hard diszkont láncok megjelenésük óta hatalmas átalakuláson mentek keresztül.
 
Mi is az a hard diszkont? Olyan kisekereskedelmi áruházak, amelyek a tipikus piaci árnál alacsonyabb áron értékesítenek rendszeresen vásárolt árukat, és adott árkategóriában a lehető legmagasabban igyekeznek tartani a minőséget.
 
A diszkont láncok egyik előnye, hogy folyamatosan monitorozzák az igényeket, szezonális változásokra is reagálnak, gyorsan pörgetik ki a készletüket ezért le tudják szorítani a költségeiket. Limitált, fókuszált termékportfólióval dolgoznak, magas az aránya a saját márkás termékeknek.
 
A hard diszkont láncok piaci részesedése a Boston Consulting Group szerint 2000 és 2015 között dinamikusan nőtt főleg a nyugati világban. "Ma nem a nagy halak eszik meg a kis halakat, hanem a gyors halak a lassúakat." A hard diszkontok nagyon gyorsan tudnak választ adni a fogyasztói igényekre. Kelet-Európában a diszkontok rövidtávon 30 százalékos növekedéssel számolnak.
 
Herczeg Ágnes ezen a ponton utal a HNT által megrendelt és Szolnoki Gergely által bemutatott felmérésre, ami szerint 11 százalék már most is a diszkontban vásárol bort és ez tovább fog nőni. Azért is, mert a fiatalok nagy arányban választják a diszkontot a borvásárlásra és az ő jövedelmük növekedésével tovább nőhet az általuk generált forgalom. A magas jövedelműek is szívesen mennek diszkontba, míg régen a "szegény emberek boltja" volt. Ám úgy tűnik, felismerték, hogy jó az ár-érték arány. A diszkontban az átlagos borvásárlás értéke 1000 Ft körül van.
 
Egyre több nő tanul a borokról, közöttük is népszerűek a diszkontok.
 
A diszkontok borkínálata állandó és akciós tételekből áll. Az állandó viszonylag szűk spektrumot fed le, az akciós kínálatot mindig az alkalomhoz, szezonhoz igazítják (nyár - rozé, karácsony, húsvét). A hipermarketekkel ellentétben nem több száz tételből kell választania a fogyasztónak, az előzetes szűrést a bolt maga végzi el és állít össze egy átlátható kínálatot.
 
A borbeszerző szerepe nagyon összetett. Meg kell keresni azokat a termékeket, amiket a piac keres, akár állandó, akár akciós. Jelenleg még nincs nagy kereslet a bioborok iránt, ha ez növekszik, meg fognak jelenni a diszkontok polcain is. A borbeszerzőnek a világban lezajló trendeket is figyelnie kell. Országon belül, regionálisan is mások az igények, ezt is figyelembe kell venni az egyes boltok kínálatának kialakításánál. A borászok sokszor félnek, hogy ha bekerülnek a diszkontba, az árt az imidzsüknek. "Ez azonban inkább egy lehetőség, hogy a fogyasztó alacsony áron kipróbálja a borász borát, megszeresse és később magasabb áron is keresse."
 
A promóciók időzítése, kigondolása is komoly munka. Borcsomagokat is kínálnak pont azért, hogy ne csak az ismertet vegye le a fogyasztó a polcról, újakat is kipróbáljon. Ennek edukatív célja is van, ezt videókkal, egyéb információs anyagokkal is támogatják. Ma Európa 10 országának 5000 Lidl üzletében árulnak magyar bort. 2017-ben elindult a wineexpo programjuk, ekkor bárki ingyen beküldheti a borát, amit nemzetközi borszakértők kóstolnak meg. Ebből együttműködési, beszállítói kapcsolatok szoktak születni.
 
 
13:40 Az ebédszünet utáni első felszólaló Gál Péter, a Földművelésügyi Minisztérium eredetvédelemért felelős helyettes államtitkára. Témája: Együttműködés az egyszerűsítés jegyében.
 
A szőlő-bor ágazat komplexitását felismerve a kormány az ágazat önálló szakigazgatási rendszer megújítása mellett döntött. 2012-ben fogadta el az országgyűlés az új hegyközségi törvényt. Az EU-s kötelezettségeknek (kísérő okmányok, termelési jelentés stb.) eleget tettek, tudtak változtatni.
 
A 2017-os új jövedéki törvény bevezette a kisüzemi bortermelő státuszt. Lehetővé vált a pincekönyvnél jóval egyszerűbb kisüzemi bortermelői regiszter. A helyettes államtitkár mindenkit arra bátorít, aki belefér (1000 hektoliter alatt van és nem vásárol bort), az szinén álljon át a regiszterre. A kisüzemi bortermelői regiszterről készült gyakorlati példákat bemutató útmutató. DA regiszter direkt úgy lett megalkotva, hogy ne kelljen hozzá megbízni külsős jövedéki szakembert, a borász maga is kitöltheti.
 
Ezután a Borkísérő Okmány (BKO) számlával történő kiválthatóságának részleteiről beszél. 
 
Gál Péter ezután az eredetvédelmi rendszerre tér rá, ami állítása szerint szintén egyszerűsödött az utóbbi időben. A minisztérium átvilágítja a termékleírásokat és javaslatokat tesz a közösségeknek a módosításra. Ezért helyben fognak fórumokat tartani a borászoknak. Cél a földrajzi árujelzők tudatos pozicionálása, meg akarják hallgatni, a helyiek mit akarnak elérni vele. 
 
Elindítottak egy honlapot, az anyagokat a borvidékek észrevételei alapján jelenleg is frissítik (eredetvedelem.gov.hu). Rövid leírások szerepelnek több mint 70 földrajzi árujelzőről, köztük többségben a borokéról is, a legfontosabb tudnivalókkal, amit a termékleírásokról tudni érdemes.
 
"Sok egyszerűsítés történt eredetvédelem terén, még sok munka van, de ha tartjuk az irányt, akkor ez még jobbá válhat és sokkal több időt lehet adminisztráció helyett magával a borral foglalkozni."
 
 
12:35 Dr. Brazsil Dávid, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának főtitkárának Borinformatika, borpolitika, bormarketing 2015-2018 című előadásával folytatódik a konferencia.
 
Előadásában kitekint a világban lejátszódó folyamatokra, amik meghatározzák a magyar borágazat fejlődésének lehetőségeit, kereteit is.
 
Magyar borpolitika: a legfontosabb tényezője az európai agrárpolitika fejlődése. "Sodródunk az ágazati szabályozástól a horizontális szabályozás felé." Korábban a vidéki közösség határozta meg az európai szabályozás menetét, a borászati kódex a többi agrárágazattól teljesen elkülönülve szabályozta az ágazatot. 2013 az első alkalom az európai borpiaci szabályozás keretében, hogy már vidékfejlesztési forrásból támogatják a szőlőtelepítést. Ilyen korábban nem volt elképzelhető. 2018-ban újabb reformhoz értünk: az új fogyasztóvédelmi rendelet következtében. "Nem figyelünk rá kellőképpen. Amikor pénzről, termelési szabályokról volt szó, akkor nagyon odafigyeltünk, az új jelölési szabályokat annyira nem figyeljük." Az ágazat folyamatosan veszít saját önállóságából, a speciális szabályozásából, ami a hagyományait jellemzi.
 
Közös Agrárpolitika reformja: nem tudni, lesznek-e 2020 után speciális ágazati támogatások, új intézkedések. A 2021-es reform másik legnagyobb kérdése, hogyan mozdítjuk elő hazánkban az agrárdigitalizációt.
 
Hogy tekintünk a borra? A bor a HNT álláspontja szerint az egyetemes európai és magyar kultúra része. Brazsil Dávid mindenkit ösztönöz a Wine in moderation mozgalomhoz való csatlakozáshoz. "Ha nem lépünk fel együttesen, akkor hamarosan olyan információk kerülnek a borra az elgondolások szerint, hogy például mennyi fehérjét tartalmaznak. Ez teljesen érdektelen és felesleges." A bizottsági tanulmány előírja, hogy a figyasztót tájékoztatni kell, mit, mennyi energiát tartalmaz a bor. "Ez hatalmas kihívás lesz az ágazat számára."
 
Magyar borpolitikai célok 2021-ig: ágazati támogatásokat fenn kell tartani, folytatni kell az adminisztráció egyszerűítését, bürkokrációcsökkentés (ennek alapja a hegyközséi egyablakos ügyinzézés), élelmiszerjelölés terén ésszerű, ágazatspecifikus megoldások, szakmaköziség erősítése.
 
Követendő példa lehet Brazsil Dávid szerint a görög Gaia szerveződés, amihez 600 ezer görög mezőgazdasági egység csatlakozott. A közös digitalizálással a termelési költségeket 20-30 százalékkal csökkentették, precíziós termelésnek, nyilvántartásnak, termékkövetésnek hála. Fel kell mérnünk, mi hogyan tudjuk javítani a gépesítést, árukövetést stb. a digitalizációval. A digitalizáció lépésről-lépésre vezethető csak be, mert van egy idősebb generáció, aki nem felkészült erre, másrészt a mezőgazdaságban mindig is fontosak maradnak az emberi kapcsolatok. "A hegybírói rendszer a hegyközségi rendszer legnagyobb értéke, alapja." Köztestületi adatbázisan alapuló szőlő-bor információs rendszerre van szükség (online termelési kapcsolat, online adatkapcsolat a hatóságokkal).
 
Brazsil Dávid emlékeztet az MTÜ és HNT között tavaly a konferencián megkötött megállapodásra. Elkészült a magyar bor értékpiramisa, amit országos roadshow-n mutattak be. "A mag el lett vetve." Ennek első eredményei a Balaton bor, a balatoni hegybor. A HNT bormarketing aktivitása az Országos Borversenyen alapul, ezért a főtitkár minden borászt bátorít a versenyen való részvételre.
 
 
 
12:10 Prof. dr. Szolnoki Gergely, a Geisenheimi Egyetem kutatója beszél A magyar borpiac szerkezete és annak sajátosságai címen.
 
12 éve vizsgálja a német borpiacot, tavaly kapta meg a felkérést a HNT-től, hogy Tóth Gedeonnal együtt vizsgálja meg hasonló módszerrel a magyar borpiacot is. A vele készített interjúnkat az eredmények részletes ismertetésével itt lehet elolvasnni.
 
Szolnoki Gergely a tavalyi kutatás tanulságait ismerteti:
  • A magyarok ötöde fogyaszt hetente legalább egyszer bort, harmaduk egyáltalán nem fogyaszt bort. A bor elutasításának az aránya a legkisebb az alkoholos italok között. (Németországban 13 százalék fogyaszt hetente legalább egyszer bort, sokkal több sört isznak.)
  • Az elutasítók nagy része azért nem iszik bort, mert nem szereti az ízét vagy más alkoholt iszik. Ők mind átcsábíthatók, meg kell mutatni nekik, milyen változatos a borvilág.
  • Itthon a magyar borok aránya 94 százalék, 100-ból 94 magyar hazai bort iszik. A külföldiek között az olasz, francia, spanyol borok a legnépszerűbbek. A magasabb jövedelműek több külföldi bort ísznak.
  • Az édes és félédes borok aránya megközelíti az 50 százalékot. A férfiak és az intenzív fogyasztók jellemzően több száraz bort isznak, mint a nők, fiatalok és alkalmi fogyasztók.
  • A fogyasztás módja: a magyarok 60 százaléka issza tisztán, 40 százaléka fröccsben a bort. Ez meglepte a kutatókat is. Kólával mindössze 10 százalék, ezek túlnyomó része a fiatalok közül kerül ki. "A borfogyasztáshoz a fiatalok jelentős része a boroskólán keresztül jut el."
  • A magyarok érdeklődése a bor iránt nagyobb, mint a tudása. Ebben potenciál is rejlik, a borszakma, a HNT oktathatja a fogyasztókat és több információt adhat át.
  • Borvásárlás: 30% hipermarket, 20% kisebb élelmiszer bolt, 19% szupermarket, 11% diszkont, borszaküzlet 5%. (Németországban a vásárolt borok mennyiségének 50%-a a diszkontokban talál gazdát.) A fiatalok többet vásárolnak hipermarketben, a magasabb jövedelműek, rendszeres borfogyasztók a borszaküzletben.
  • Online borvásárlás: mindössze 1 százaléka a magyaroknak vásárolt eddig online bort. 13 százalék elképzelhetőnek tartja, hogy a közeljövőben online is fog bort vásárolni. Ez jó lehetőség már működő online borkereskedéseknek, borászatoknak, borszaküzleteknek.
  • Borturizmus: nyitott kérdésként tették fel, melyik régiót látogatnák meg a legszívesebben. A tradicionális régiók (Tokaj, Eger, Badacsony, Villány) végeztek az első helyen.
  • A bor imidzse: még mindig nagyon pozitív és érintetlen. A megkérdezettek szerint az 5 legfontosabb fogalomtársítás a borral kapcsolatban: érték, egészség, kultúra, hagyomány, emóció. A borfogyasztás és alkoholizmus kérdésével kapcsolatban a magyar fogyasztó elismeri, hogy a túlzott alkoholfogyasztás káros, azt vallják a mérsékelt borfogyasztás nem egyenlő az alkoholizmussal. Létezik borból egészséges mérték a megkérdezettek szerint.
  • 2016-ban 2,2 millió hektoliter bor fogyott Magyarországon, ez 315 milliárd forgalmat jelentett. A nagyobb költések a borászatoknál és a borkereskedésekben történnek.
  • A Magyarországon fogyasztott borok 63 százalékat a férfiak isszák. A nők viszont átlagosan több pénzt adnak ki borért (sokkal több bort ajándékoznak, mint a férfiak).
  • Legtöbbet borra a magyarok közül az 40 és 50 év közöttiek költenek. Ők elég sokat vásárolnak szaküzletben, nekik a legnagyobb a tudásuk.
 
 
11:45 Geönczeöl Attila, a Külhoni Magyar Borászok Egyesületének főtitkára beszél. Előadása címe: Bemutatkozik a Külhoni Magyar Borászok Egyesülete – Borjog és bormarketing a határon túl.
 
Azzal kezdi, hogy szerinte nem igen használjuk ki a külhöni magyarokban rejlő lehetőségeket, azt, hogy ők kiismerik magukat abban az országban (jogrend, nyelv, intézmények), ahol élnek. Bátorítja a magyar borászokat, hogy keressék fel az egyesületet, mert az az anyanyelvükön tud nekik segítséget nyújtani abban, hogy a környező országokba exportáljanak. Elmeséli, hogy a Trianon során elcsatolt területek jó részén teljesen átalakult a borvidéki struktúra. A megmaradt magyar borászok főleg kistermelők, ők képviselik a történelmi folytonosságot, a hagyományos szőlőfajtákkal foglalkoznak, míg a nagy szlovák, román borászatok inkább "újvilágiként" viselkednek, sokszor nyugat-európai borásszal az élen. 
 
Külhoni magyar borászok több problémával szembesülnek. Több nyelven kell a címkén mindent feltüntetni (magyar nyelven, mivel oda exportálnak illetve a saját országuk nevén az adminisztráció és az ottani fogyasztók miatt), kusta lehet az adminisztráció (az előbb említett furcsa borvidéki beosztások, hiányzó borvidéki szervezetek). A magyarországi szakemberek még kevésbé vannak tisztában a határon túli szabályozással, sok tévhit, téves információ jelenik meg a médiában is.
 
A Külhoni Magyar Borászok Egyesülete célja a "magyarlakta borvidékek szőlő- és borkutúrájának, a hozzá kapcsolódó közösségeknek a fejlesztése az évszázados hagyományok felkutatása és megőrzése". Az anyaországból sok pályázat célozza a külhoni magyar borászok segítését, ám ezek sokszor hemzsegnek a szakmai hibáktól. Az egyesület próbál szakmai útmutatást adni a pályázatokhoz, kommunikálja, hogy az egyes külhoni magyar borászközösségeknek mire van szükségük.
 
Az egyesület következő terve, hogy minden országban megalapítja a maga szervezetét, hogy megtalálják a magyar borászokat, fejlesszék a közösséget, részt vegyenek a szakmai munkában. A termelői adatbázisok létrehozása után tudásbázist akarnak kialakítani, borvidéki fejlesztéseket elindítani és a magyar kutatóintézetekkel együttműködésre lépni. Fontos az oktatás és egyéb kutatásfejlesztés is, közös projektek (határon túli gazdaságfejlesztési programok segítése), közös marketing (kóstolók szervezése, részvétel magyarországi eseményeken) felépítése.
 
"Az egész tevékenységsorozatot, tervezést mi közösen egyeztetve a magyar szervezetekkel akarjuk véghezvinni. Ennek szellemében írtunk alá január 20-án az Földművelésügyi Minisztériummal és Budafok önkormányzatával egy borszerződést. Tevékenységünk célja, hogy a nehéz helyzetben levő borvidékeket minden módon próbáljuk segíteni".
 
 
 
11:15 Stevie Kim, a Vinitaly International igazgatója érkezik a színpadra. Előadásának címe: A nemzetközi kommunikáció új útjai – „il vino italiano”, szórakoztatás, oktatás, bemutatás
 
"Egészségedre" - nyitja magyar nyelven az egyébként angol nyelvű előadását. Bormarketingről fog beszélni. Elmondja, nem szükséges jegyzetelni, a teljes előadása megtalálható Twitteren a @steviekim222 alatt. A VinItaly-ról beszél, ami e világ egyik legnagyobb borkiállítása. Tevékenységei közé tartozik a VinItaly International Olaszországon kívüli aktivitásának (konferencia, kiállítás) szervezése, koordinánálása. Fontos az általa vezetett csapat (amiben vannak oroszok, írek, kínaiak) sokszínűsége, mert így jobban megértik a világ piacait.
 
A magyar bor jövőjéről értekeztek a Borjog és Bormarketing Konferencián
 
VinItaly International Academy-nek áprilisban lesz Veronában kurzusa. Célja az olasz borok követeinek kinevelése, akik viszik az olasz bor hírét a világban. Magyar hölgy is van, aki már elvégezte a kurzust.
 
Beszél a WSET-ről, Kínában évente 16 ezer diák vesz részt a képzésben. 
 
Mesél arról, hogy miért hozta létre a 100 legjobb borászat részvételével az Opera Wine-t. "Mivel minden borászat magát akarja előtérbe helyezni, ez volt az egyetlen módja, hogy összehozzuk őket."
 
Létrehoztak szintén egy wine2wine rendezvényt, tavaly decemberben volt az első, ahol nem kóstoló volt, csak a szakma és az üzleti élet képviselőinek előadásairól és eszmecseréről szólt.
 
"A jövő médiája a hang" - mondja Stevie Kim és ennek kapcsán mesél arról, hogy létrehozták az Italian Wine Podcastot, ahol a tanulást segítő anyagokat sugároznak.
 
Veronai irodája mindig nyitva van a wine influencerek előtt, fontos, hogy megismerje, a mai fiatalabb generáció véleményformáloinak véleményét arról, kik lesznek a közeljövő borivói. 
 
Nagyon átalakul a borral kapcsolatos kommunikáció. A termelők régen mediátorokon keresztül érték el a közönséget, ma már nincs szükség a mediátorkra, közvetítőkre, a direkt kommunikáció kerül előtérbe termelő és fogyasztó között. Ma az online reklámra költött 1 dollárból 90 cent a google és facebook platformjain van elköltve. Most még viszonylag olcsó a facebookon hirdetni, ezt ki kell használni. 2020-ra az előrejelzések szerint 2020-ra a hirdetések 45 százaléka a facebookra és google-ra költözik. Fel kell készülni, minél előbb át kell állni a digitális hirdetésre, ki kell próbálni, hogy működnek az algoritmusok. Aki ezt nem csinálja, lemarad. "A social média olyan, mint a férjválasztás. Ki kell választani, kit akarunk megszólítani, ki és mi a célunk."
 
"A website önmagában kevés, folyamatosan frissíteni kell, neked kell kontrollálni a saját információidat, mert ha te nem teszed, megteszi más helyetted" - mondja Stevie Kim. Ma a VinItaly minden rendezvénye, eseménye, kurzusa, terméke az internet szinte összes kurrens csatornáján (instagram, youtube, facebook) jelen van.
 
"Ha Kínában áttörést akarsz elérni, a wechat-et kell intenzíven használnod" - zárta mondandóját a Vinitaly International igazgatója.
 
 
 
10:35 Dr. Viski József, a Miniszterelnökség agrár-vidékfejlesztésért felelős helyettes államtitkára következik. Előadásának címe: Milliárdok az ágazat szolgálatában.

A kormány elmúlt években véghez vitt agrárfejlesztési tevékenységeit ismerteti. A beruházási támogatások már a megvalósítás, elszámolás időszakába lépnek. A vidékfejlesztési programnál az agrárágazat versenyképessé tétele volt a cél. Nem tudni, mi lesz 2020 után, ezért most pörgetik a támogatásokat, fejlesztéseket, pályázatokat. 1367 milliárd forint kerettel hirdették meg a programokat. Lezárt pályázat 41 van 1018 milliárd forintos keretösszeggel. 212 milliárd forint lett eddig kifizetve. Eddig 233 ezer beérkezett kételem van, ebből 169 ezer lett támogatott.
 
A helyettes államtitkár áttér a borászati ágazat támogatásának ismertetésére. Agrár-környezetgazdálkodási programban 274 milliárd forint támogatási összeg lekötés történt. 33 ezer hektár a támogatott szőlőterület.  A támogatást nyert gazdálkodók 88%-a 300 hektár alatti területtel rendelkezik.
 
A legnagyobb érdeklődés a Borászat termékfejlesztésének és erőforráshaékonyságának támogatása iránt volt. Maximum 200 millió forintos támogatást lehetett elnyerni. A keretösszeget 20 milliárdról 40 milliárdra emelte a kormányt az ágazat szereplőinek kérésére. 700 jogosult kérelem érkezett be, a döntések 80-90 százalékban már megszülettek. 532 nyertes pályázat van eddig, 33,3 milliárd forint az eddigi megítélt támogatás. Támogatott projektek: versenyképesség javítása, az energiafelhasználás hatékonyságának fokozása. Plusz támogatásra nincs mód, viszont rugalmasan kezelik a pályázat megvalósításával kapcsolatos változásbejegyzési vagyis módosító kérvényeket (ha változik a műszaki tartalom, projekttartalom stb.).
 
Jégesőkár megelőzés elhárító rendszer épül ki az országban, erre 1,8 milliárd forint áll rendelkezésre.
 
Új pályázati felhívások is megjelentek az utóbbi hetekben (itt és itt lehet olvasni róluk). Szőlőültetvény-telepítésre is lehet támogatást adni, 650 hektár új borszőlőt lehet évente Magyarországon ültetni. 3 évre tervezik elnyújtani a programot, 4 milliárd forint keretösszeggel. Egyéni kérvénynél 75 millió forint az igényelhető felső határ.
 
Az elődás végén összefoglalójában dr. Viski József elmondja, próbálnak minden döntést minél gyorsabban meghozni, mivel ez nagyjából lement, a jövőben beérkező pályázatok esetén a folyamatok még gyorsabban fognak lezajlani.
 
"Remélem, hogy az odaítélt összegek maradéktalanul ki lesznek fizetve. Remélem, 1-2 év múlva már a kifizetett eredményekről tudunk beszámolni és értékelni tudjuk a vidékfejlesztési program sikerét és ennek fényében tudjuk tervezni a következő időszak támogatásait."
 
 
 
10:05 Első előadó dr. Zacher Gábor, osztályvezető főorvos. Előadásának címe: "Borkultúra a toxikológus szemével".
 
A borfogyasztás "sötét oldaláról" tud beszélni. A napi munkája során megkérdőjelezi, létezik-e egyáltalán a borkultúra. Toxikológusként és gyakorló apaként azt mondja, "ne legyen harmadik". A harmadikat követi a negyedik, ötödik, hatodik... 
 
Ha betartjuk a szabályt, hogy ne legyen harmadik, akkor ne legyen baj. Ő a fiának is ezt mondta, amikor első alkalommal elengedte az éjszakába. Fontos, hogy ismerjük a korlátainkat. Ha meg tudunk maradni ezen belül, akkor működik a történet.
 
A magyar bor jövőjéről értekeztek a Borjog és Bormarketing Konferencián
 
A pozitív oldaláról megközelítve a kérdést elmondja, a bornak jótékony hatása is van. Dr. Joseph Vercauteren találta meg a polifenolokat, köztük a legfontosabbat, a rezveratrolt a borban. Okosabbak nem leszünk tőle, de kardioprotektív, lassíthatja az öregedést. Ezért érdemes ezzel az anyaggal találkozni, de mindig be kell tartani a szabályokat.
 
A franciák épp olyan koleszterin gazdagon étkeznek, mint mi, de mivel náluk más szinten mozog a borkultúra, elsősorban a vörösbor fogyasztása, ezért a szív- és érrendszeri megbetegedések aránya jóval alacsonyabb náluk.
 
3-3,5 decilier naponta egy férfi részére abszolút kardioprotektív. 
 
Megjelentek a borterápiás szállodák, borterápiás készítmények, vagyis a világban a kereskedelem is rárepült az egészségügyi vetületre - mondja Zacher.
 
Az érem másik oldala a napi valóság. "Az alkoholnál jobb feszültségoldó szer nem létezik." A betegei a megkönnyebbülést, ellazulást várják az alkoholtól. Aztán jön a reggel, felpüffedt arc, véreres szem, illetve az orvosi vizsgálatok rossz eredményei. Az ázsiaiak 40 százalékában hiányzik az alkohollebontó enzim, elkezd felhalmozódni az acetaldehyde.
 
Az alkoholból befolyó jövedékiadó háromszorosát költjük az alkoholisták, alkoholfüggők gyógykezelésére. Évente 14 liter 96%-os alkoholnak megfelelő mennyiséget fogyaszt egy átlag magyar. Alkoholfogyaszásban vezetünk Európában.
 
Nagyon nagy probléma, hogy alkoholos állapotban sokan autóba ülnek. Semmit nem érnek a csodaturmixok, amik az alkohollebontó-képesség megnövekedését, gyorsítását hírdetik. Ilyenek nem léteznek, Zacher Gáborék maguk is végeztek kísérleteket.
 
Az alkoholizmusról keveset beszélünk, pedig 800 ezer alkoholbeteg van hazánkban és 2,5 millió nagyivó. A média sokkal többet foglalkozik, jobban eladható téma a 20 ezer kábítószeres. "Alkoholizmus van, de alkoholizmusellenes stratégia a rendszerváltás óta egy sem született."
 
Alkohol krónikus hatásai: májat tönkreteszi (nagyobbodás, zsugor, cirózis), kórosan felszaporodott hasvíz, szívizom-elfajulás, alkoholos szívbetegség (ez vezető ok az alkoholos halálozási arányokban), idegrendszeri elfajulás.
 
Mit lehet tenni? - teszi fel a kérdést Zacher Gábor. A kérdés szerinte családi szinten dől el, a népegészségügyi programoknak kevés hatása van. Családon belüli példaképekre van szükség, mi magunk adjunk értékrendet a gyereknek. A genetikára nem szabad fogni az alkoholizmust, bár felelősek a gének is, ez azonban nem eleve elrendelt. A szociális minták sokkal fontosabbak, mint prédikálni a gyereknek.
 
A világ rengeteget változott, de mi is ugyanolyan fiatalok voltunk, mint a maiak. Sok új kihívás van ma, de a keretrendszer, értékrend megadása továbbra is fontos. Ebbe belefér, hogy apuka lemegy a 16 éves fiával a kocsmába meccset nézni, de utána ne kelljen a gyereknek a vállán hazavinni a részeg apukát. Igyanak meg két fröccsöt, szurkoljanak. Ez sokkal többet ér, mint egy prédikáció az alkohol veszélyeiről. Nekünk magunknak kell értéket teremteni és átadni. 
 
Legyen jövőképünk. Az elrettentés nem jó stratégia, ez látszik a cigarettás dobozok fényképeinek hasztalanságán. Svédországban egyetlen mondat miatt 30 százalékkal csökkent a dohányzás: "A cigitől büdös leszel." Sokkal hatékonyabb, mint azt mondani, 20 év múlva tüdőrákunk vagy májzsugorunk lesz. 
 
Merjünk a émáról kommunikálni, a hallgatás nagyon rossz stratégia. 
 
 
10:00 Rókusfalvy Pál, a konferencia társszervezője ismerteti a nap programját. Előtte elmondja, miért hozták létre 2013-ban a konferenciát Prónay Bencével. Az adminisztráció egyszerűsítése, a szinergia megteremtése kezdetektől cél volt. Úgy érzi, a konferencia hozzájárult egy kicsit az új jövedéki törvény megszületéséhez.
 
A bormarketing terén legnagyobb eredménynek ő is az MTÜ és HNT közötti együttműködés létrejöttét említi.
 
Egy szavazást indít azzal kapcsolatban, hogy miről legyen szó a délutáni kerekasztal beszélgetésen. A Borászportál alább percről-percre élőben tudósít az eseményről. Kövesd velünk élőben a konferencia előadásait! A szavazás elindítása után pát perccel a bel- és külpiaci értékesítés téma vezet.
 
"A történetben a legfontosabb az etanol nevű alkotóelem." A gyors felszívódása közismert, és tapasztaljuk, hogy jól átmegy a vér-agy gáton. A szervezetben két lépés alatt ecetsav keletkezik az alkoholból. 
 
 
9:30 Kezdetét vette a konferencia. Rókusfalvy Pál konferálja fel Dr. Seszták Miklóst.
 
Dr. Seszták Miklós a színpadon. Azzal kezdi, hogy egy éve részt vett a Borászok Borásza rendezvényen. Fejlesztési miniszerként ő felügyeli a turizmust és a borturizmust. A magyar bor nemzeti kincs, nemzeti önudatunk része - mondja. Országimázs szempontból is meghatározó bor. A borkultúra, borfogyasztás felértékelődése számos lehetőséget teremt a magyar borászok számára.
 
A magyar bor jövőjéről értekeztek a Borjog és Bormarketing Konferencián
 
Farkas Dávid, a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) szálláshelyekért és vendéglátásért felelős vezérigazgató-helyettese következik. Szerinte az együttműködés erősítésében fontos pillér a konferencia. A 2017-es volt a legjobb turisztikai év, majdnem 12 millió vendég érkezett a szálláshelyekre, ez 30 millió vendégéjszakát jelent. Emlékeztet, hogy a tavalyi konferencián köttetett meg az együttműködés a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa és az MTÜ között. Ezzel a közösségi bormarketing alapjait teremtették meg. Sorolja az eddigi közös tevékenységeket: kóstolók, workshopok.
 
Elmondja, Budapest rendezi meg idén a Nemzetközi Borturizmus Konferenciát (IWINETC). 250 nemzetközi delegált lesz jelen több helyszínen.
 
Légli Ottó, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának (HNT) elnöke lép a színpadra. Elmondja, a magyar bor egyelőre nem tudott a világpiacon meghatározó szerepre szert tenni, ráadásul a külföldi borok itthon is egyre komolyabb konkurenciát jelentenek. Mi lehet a megoldás? - teszi fel a kérdést. Reméli, a konferencián születnek inspiráló gondolatok, amik segítik az ágaza szereplőit a munkában. Szerinte a szervezettségben van tartalék. Sok minden történt az elmúlt két évben a hegyközségi rendszerben, fontos alapja lehet a fejlődésnek a borászok önkormányzata.
 
Országos szinten a HNT-nek tiszta viszonyokat, egyértelmű szabályokat kell teremteni. Vannak lemaradások az informatikai rendszerben, az adatbázisok kiépítésében, de a szervezettség alapja lehet a megújulásnak.
 
Fontos a gondolkodásmód is szerinte, adott termelői körnek milyen képe van a borvidékről, a borok minőségéről, kulturális beágyazottságról. Lényeges, hogy gondolkodunk a lehetőségeinkről.
 
Beszédét azzal zárja: "Legyünk büszkék a magyar borra, akkor előbb-utóbb a környezetünk is az lesz."
 
  
 
9:00 Fél óra múlva kezdődik a 6. Borjog és Bormarketing Konferencia. Az eseményt Dr. Seszták Miklós, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium minisztere nyitja meg. Köszöntőt fog mondani Farkas Dávid, a Magyar Turisztikai Ügynökség szálláshelyekért és vendéglátásért felelős vezérigazgató-helyettese és Légli Ottó, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának elnöke.
 
 

Tavaly már az 5. Borjog és Bormarketing Konferenciát tartották szintén a Boscolo New York Palace hotelben. Pár pontban érdemes összefoglalni a legfontosabb tudnivalókat a 2017-es eseményről:
 
  • Jacques Stanislas Nadolski, az Európai Bizottság francia tanácsadója a várható uniós borreformokról beszélt. Elmondta, 2019. július 1-től számos olyan lépést terveznek, ami egyszerűsíti a szőlőterületek nyilvántartását, kiiktatják a papíralapú dokumentumokat és az EU-n belül számlázási rendszer is teljesen elektronikus lesz
  • Kis Miklós Zsolt, a Miniszterelnökség agrár-vidékfejlesztésért felelős államtitkára bejelentette, hogy megszületett a megállapodás az állam és a szőlő-bor ágazatot képviselő Hegyközségek Nemzeti Tanácsa között. Az együttműködési megállapodás aláírására is itt került sor: a szerződést Magyar Turisztikai Ügynökség (állam) részéről dr. Guller Zoltán vezérigazgató, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa részéről pedig Légli Ottó elnök látta el kézjegyével. 
  • Gál Péter, a Földművelésügyi Minisztérium eredetvédelemért felelős helyettes államtitkára arról beszélt, hogy a hegyközségekkel, borvidékekkel közösen el fogják végezni a termékleírások felülvizsgálatát.
  • Dr. Török András, a Magyar Turisztikai Ügynökség igazgatója a fogyasztóknak szóló bor.hu újbóli beindításáról számolt be, illetve bemutatta a magyar bor értékpiramisát.​ (Az MTÜ és a Borkollégium sikeres közös kampányáról itt olvashatsz.)