Az Etyek–Budai borvidék a Dunántúli-középhegység északkeleti területein, a Gerecse-hegység déli részétől a Velencei- és a Budai-hegységig húzódik. Az elnevezés kissé félrevezető, a körzetnek ugyanis nincs kapcsolata a 600 éves múltra visszatekintő, Szentendrétől Tétényig a Duna partvonalán elterülő szőlőterületekhez, amit Buda-környéki borvidékként definiáltak. A jelenlegi borvidék közigazgatásilag három megyéhez (Komárom-Esztergom, Pest és Fejér) tartozik.
Az Etyek-Budai borvidék statisztikái meglepő adatokat tárnak elénk. A teljes szőlőkataszteri terület 5600 hektár körül alakul, amiből majd’ 4 ezer hektár első osztályú besorolást kapott. Ebből a jelenlegi termőhely 1600 hektár körül mozog, aminek 80-85 %-án fehérszőlő terem.
fotó: Borkollégium, Bortankönyv 1.
Minek borstílusoknak kedvez az Etyek-Budai borvidék klímája?
Klímája a magyarországi átlaghoz képest hűvösebb, az évi középhőmérséklet 9-10 fok körül van. Ez az egyik közös pont Champagne borvidékével, ami miatt a magyar pezsgőgyártás Budafokon, régi nevén Promontorban találta meg a bölcsőjét.
A pezsgő készítéséhez korai szürettel elérhető, magas savtartalommal bíró alapanyagra van szükség, amihez a hűvös klíma nélkülözhetetlen.
Szintén kedvező Budafokon a relatív magas és állandó páratartalmú és hőmérsékletű, a borok tárolására alkalmas hegyoldali vájatok sora, ami napjainkra egy 45 km-es pincerendszert ölel fel. A gazdaságossághoz hozzájárulnak a jó szállítási lehetőségek, a közút, a vasút, a dunai hajóút és a főváros közelsége meghatározó.
Az intenzív légmozgás ugyancsak hűti a nyári melegben felhevült szőlőnövényt, ezzel biztosítva a hosszabb tenyészidőszakot, a biztonsággal felépülő savstruktúrát, kiemelkedő termelési biztonság mellett. A széljárás csökkenti a fagykárokat és a gombás betegségek elterjedését. A lisztharmat és a szőlőperonoszpóra számára kedvezőtlen levegős, hűvös mikroklíma miatt alacsony a vegyszerhasználat, ami idő- és pénzmegtakarítást is jelent. A borvidékhez tartozó Váli-völgy hazánk legszelesebb bortermő vidékeinek egyike.
A borvidéken elsősorban fehérbor készül. Legnagyobb területen chardonnay-t és Irsai Olivért találunk, de jelentős fajta az olaszrizling, a szürkebarát, a sauvignon blanc és a rajnai rizling. Kékszőlőből, a „sámpájni” minta nyomán, a pinot noir a jellemző.
A borvidék piaci stratégiája a mészkő alaptalajnak köszönhetően nem a hordós, karakteres borok irányába mutat, helyette a Nyugat-Európában és Amerikában jellemző elegáns, nem túl testes, száraz, reduktív borok divatjához illeszkedik.
Az Etyek-Budai borvidék talaja
A talaj mésztartalmú barna erdőtalaj, amely mészkő alapon alakult ki. A borvidéken belül a körzetek mészkő összetétele földtörténeti szempontból más és más időszakban keletkezett, de a mészkő gazdag kalciumtartalma mindenütt jelen van, ami a borok stabil savháztartásának egyik fontos pillére. A budai körzetben a triász dolomit és dachsteini mészkövei a legidősebb kőzetek. A szűk értelemben vett etyeki körzet legidősebb, és egyben legfontosabb képződménye a középső miocén szarmata földtörténeti kor laza pórusos mészkő képződménye. Ez az a mészkő, amiben a korábban említett híres etyeki pincesor található. A mészkő alaptalajra pleisztocén lösz, homokos–agyagos, helyenként futóhomok települ. Ezzel ellentétben a Velencei-hegység egésze mélységi magmás eredetű, karbon időszaki kristályos gránitkőzetből áll.
A dachsteni mészkő egy nagyságrendileg 210 millió éves karbonátos kőzet. Színe világosszürke, a rétegvastagság általában 400 és 1000 méter között mozog. A tengerparttól távoli tengeri platón, sekély tengerekben, lagúnákban ülepedett le, így számottevő homok- és anyagtartalma nincs. A cementgyártás egyik legkedveltebb alapanyaga, ezért nem egy mészkő hegységünket erre a célra indított bányászati telepek foglalják el.
Az Etyek–Budai borvidék mai formájában az újabb borvidékek közé tartozik, de már a középkorban elismert borok készültek itt, a kései Árpád-házi királyok alatt virágkorát élte a szőlőtermesztés. A szőlő és a bor a budai és az óbudai polgárok megélhetésének fontos forrása lett. A kadarkára épülő vörösborkultúrát a török hódoltság elől menekülő szerbek honosították meg. Az egyik legmagasabb áron eladható hazai bor akkoriban a Szentendre környékén termett kadarka aszúbor volt. A törökök kiűzése után német szőlőmunkások telepedtek le a mai Budafok területén, ahol a szőlőket még Savoyai Jenő hadvezér telepíttette. A filoxéra, az iparosodás és a városiasodás jelentősen meggyérítette a borvidék szőlőültetvényeit. Kiemelkedő teljesítménye az iparosodás korában mindenképpen Törley József nevéhez fűződik.
Ferenc József osztrák császár is a Törley-t itta
Törley a grazi Kereskedelmi Akadémia elvégzése után Teofil Roederer reimsi pezsgőgyárában helyezkedett el mint francia-német nyelvű kereskedelmi levelező. Roederer a champagne-i szokást követve nyerspezsgőt vásárolt bortermelőktől, majd készre kezelve, saját neve alatt hozta forgalomba. Törley József egyik alapbor-beszerzői körútján jutott el Budafokra és ismerte fel annak kiváló adottságait. A „Törley József és Társa” céget 1882. augusztus 1-jén jegyezték be a budapesti cégbíróságon. Törley célja a francia pezsgő akkori hazai egyeduralmának letörése volt, mivel ebben az időben a felső tízezer csak a francia pezsgőt fogadta el, ugyanakkor Párizsban Törley-féle pezsgőt ittak.
Az egykori kereskedelmi levelező gyárát a legmodernebb gépekkel szerelte fel. Magyarországon elsőként vezette be a fagyasztásos seprőtelenítést. Az üzemben vagonemelők, gőzgépek, villanymotorok, felvonók működtek. Az európai pezsgőgyárak között a legkorszerűbbek közé tartozott. Törley az elsők között volt, aki felismerte a reklám jelentőségét, és élt is ezzel az eszközzel. Híressé váltak a gyár művészi kivitelezésű plakátjai, de kihasználták a kor jellegzetes hirdetőfelületét, a számolócédulákat is.
Törley portékája népszerűsítésére szinte mindent felhasznált: a levélpapírok és számlák fejléce is a gyárat és termékeit hirdette, a pezsgőt szállító teherautók pedig Magyarországon először hordoztak reklámot, nem kis feltűnést keltve ezzel. Ipari és közgazdasági területen végzett munkássága elismeréséül az 1896. évi millenniumi ünnepségek keretében Ferenc József osztrák császár és magyar királytól magyar nemesi címet kapott. A haladó szellemű iparos elsőként vásárolt Magyarországon teherautókat az áruszállításhoz, alapító tagja és alelnöke volt a Királyi Magyar Automobil Clubnak. A korai halála után is sikeres gyárat 1949-ben államosították, a Magyar Állami Pincegazdaság egy új pezsgőgyárat hozott létre 1955-ben, a mai Hungaria üzem elődjét. A rendszerváltást követően a hazai pezsgőgyártást sem kerülte el a privatizáció, a wiesbadeni székhelyű Henkell & Söhnlein Sektkellerei AG. 1992-ben vásárolta meg a Törley-pincészet részvényeit.
Add el a borod 10 perc alatt!
A Hungarian Wine Summit szakmai napján jártunk
Pörgesd meg a rozé-kereket!
Képzeletbeli menüsor nagyon is valóságos borokkal
A kelet-közép-európai régió boraival versenyezve kell megtalálnunk a magyar borok helyét a világban
Az Év Sommelier-je 2023 – Megvan, ki képviselheti Magyarországot az Európa Bajnokságon
Terroir: sokan sokfélét értenek alatta - Mit takar a fogalom valójában?