Klímaváltozás: a borászat harmadik világháborúja

Borászportál
2016. március 20., 21:56


Egyes borrégiók profitálnak belőle, mások pedig szenvednek a forróságtól és a szárazságtól. A klímaváltozást némely borvidéken a harmadik világháborúként, máshol pedig a „nagy bónuszként” emlegetik.
Klímaváltozás: a borászat harmadik világháborúja
Fotó: Lynfarmer.com
Egy 2012-es tanulmány szerint a szakértők 2050-re drasztikus változásokat jövendölnek a borágazatban. Az előrejelzések szerint a vezető, és igen népszerű bornagyhatalmak - többek között Bordoux, Rioja, Stellenbosch, Napa-völgye és még sokan mások -, nem lesznek képesek ugyanolyan magas hozamokat produkálni egy-egy szüret során, mint az elmúlt 20 évben. A kiszámíthatatlan időjárás, a forró nyarak és a mérhetetlen szárazság miatt a szőlőültetvények nem jutnak elegendő csapadékhoz, ami katasztrofális következményekkel sújthatja a fejlődésüket. A vízhiány, a hirtelen hőmérsékletváltozások mind-mind befolyással lehetnek a bor beltartalmi gazdagságára, a savak és cukor egyensúlyára.
 
Sokan úgy jósolják, hogy a fehér borok testesebbek, a vörös borok pedig sokkal gyümölcsösebbek lesznek. Azok a borrégiók, akik már érintettek az éghajlatváltozás kezdeti hatásaiban, egy olyan folyamat részeseivé váltak, ami sajnos visszafordíthatatlan. Szükséges, hogy a gazdák teret adjanak az új, innovatív megoldásoknak és technológiáknak vagy akár új stratégiára alapozzák a régiójuk szőlő -és borgazdálkodását. 
 
Klímaváltozás: a borászat harmadik világháborúja
 
A térképen látható piros foltok jelölik a legforróbb és leginkább szárazságban szenvedő régiókat. Viszont a piros foltok mellett, a kék területek, azokat a vidékeket jelentik, amelyekben hűvösebb éghajlatuknál fogva, nagy potenciál rejlik. Amint azt láthatjuk, a klímaváltozás az európai területeket érinti a legnagyobb mértékben: szőlőtermesztés határai észak felé tolódnak, ezzel együtt a klímaváltozás átírja a világ bortérképét. 
 
2050-re 86 százalékos csökkenés várható a termelésben, a Toszkán és a Rhone-vidékhez tartozó régiókban. A szakértők átlagban 19 és 73 százalék között becslik az egyes régiók termelésének visszaesését – írja a Winefolly.com.
 
És ott van Bordeaux is, amely szintén érintett: korai szüret, magasabb cukor- és alkoholtartalom vár az ottani borászokra is. Nagy kérdés, hogy képes lesz-e Bordoux alkalmazkodni a klímaváltozáshoz úgy, hogy emellett megtartsa identitását. Nincsenek könnyű helyzetben, hiszen a fogyasztók olyan bort várnak Bordeauxtól, ami nem túl gazdag alkoholban, viszont ezt egyre nehezebb garantálni. 
Nagy Bónusz a briteknek
 
A klímaváltozásból egyértelműen Nagy-Britannia borászai húzhatják a legnagyobb hasznot. Úgy tűnik, a hőmérséklet emelkedése felvirágoztatja a brit borágazatot, tudniillik, Nagy-Britanniában az átlagnál gyorsabban növekszik a hőmérséklet. Ez a briteknek akár ötszörös terjeszkedési lehetőséget is jelenthet. Lehetséges, hogy a jövőben a legjobb pezsgők majd nem Franciaországból, hanem Nagy-Britanniából kerülnek ki?
 
Elképzelhető, hogy Toszkána mai problémái, az elkövetkezednő 10-20 évben Magyarországot is utolérik, és Villányban, illetve Szekszárdon is hasonló problémákkal küzdhetnek majd. A borászok jelenleg még csak kissé érzik az éghajlatváltozás hatásait, viszont nem árt felkészülni a a változásokra. Ha a szárazság itthon is égető problémává válik, érdemes lesz sokkal ellenálóbb fajtákat telepíteni és korszerű öntözési rendszereket kialakítani. Az iparág fenntarthatóságának kulcsa, az alkalmazkodásban rejlik, ami azt jelenti, hogy a változásokhoz mérten kell új stratégiákat kialakítani. 
Winelovers borok az olvasás mellé