Sánta Zoltán: ez nem verseny, hanem közös cél

Borászportál
2017. március 07., 19:34


Új szakmai vezetőt állítottak a Winelovers Bortesztek élére. Sánta Zoltán szerint nem csoda, hogy néha szinte ismeretlen borász vagy egy üzemszerű nagy borászat viszi el a pálmát.
Sánta Zoltán: ez nem verseny, hanem közös cél
Mit szóltál, amikor felkértek az új Borteszt szakmai vezetésére?
 
Bár mostanában nincs időm nagyon unatkozni, örömmel fogadtam. Korábban részt vettem néhány teszten és a körülményeket nem mindig találtam megnyugtatónak. Van tapasztalatom ilyen típusú kóstolók megszervezésében és lebonyolításában.

Mit remélsz a kezdeményezéstől? 
 
Úgy gondolom, hogy egy átgondoltan összeállított kompetens, gyakorlott tesztelő csapat elengedhetetlen az ilyen monstre kóstolókhoz. Rá kell szánni az időt, felkészült helyszínt kell választani. Ha a termelők érzik majd, hogy megfelelő kezekbe kerülnek a palackok, nagyobb lesz a kedv tételeket nevezni egy-egy Winelovers rendezvény előtt. És ez a legfontosabb.

Más borversenyekhez képest miben más ez? 
 
Én a Winelovers tesztet nem nevezném versenynek.
Mi nem osztunk plecsniket, palackra ragasztható sztikkereket. Nem vásárolunk meg a tételekből több száz palackot. Az eredmény mégis nagyon fontos, több szempontból is.
A bíráló csapatban vannak kereskedők sommelier-k is, tehát ha egy-egy tétel megtetszik majd nekik, minden bizonnyal viszontláthatjuk azokat a tételeket éttermeikben. De talán még ennél is fontosabbnak tartom azt, hogy a jobb borok bekerülhetnek a Borkollégium különböző szintű tanfolyamaira, kóstolóira, mesterkurzusaira. Olyankor a résztvevők közel negyedórán keresztül csak arról az adott borról hallanak, s elnyeri tetszésüket, minden bizonnyal előbb-utóbb ellátogatnak a pincészetekbe, leveszik a borokat az üzletek polcairól. S ez nem kevés! Több száz hallgató fordul meg nálunk néhány hónap alatt. 

Sánta Zoltán: ez nem verseny, hanem közös cél
 
Melyik tételt vinnéd a Borkollégiumba oktató szándékkal?
 
Még nem hirdettük ki a végeredményt hivatalosan, így megtartom a nyertesek inkognitóját is. A furmint egyelőre nehéz műfaj, és még mindig találkozni néhány hibás tétellel is. Sajnos, nem csak a dugó lehet a hibás! Azt hiszem, hogy a kóstolt tételek 10-15%-ából simán hazavinnék egy-egy kartonnal is akár, és ezek az iskolában is nagyon megfelelnének oktatási céljainknak is. Attól meg szomorú leszek, ha egy általam sokra tartott, jónevű termelő bora elvérzik a versengésben.
 
Mit gondolsz a végeredményről? 
 
A végeredményben mindig vannak meglepetések. A versenyek, borkiválasztások sajátos algoritmus szerint működnek: a jól menő közepes méretű pincészetek sokszor távol maradnak. Nekik nemigen vannak eladási gondjaik, ha ügyesen pozicionálják termékeiket. Így a versenyeken többször jelennek meg a “nagyok” és piciny, családi borászatok. Mindkettő reménykedik.
 
Nem csoda tehát, hogy néha szinte ismeretlen borász vagy egy üzemszerű nagy borászat viszi el a pálmát. Rendjén is van ez így.


Mennyire volt egybehangzó a zsűri véleménye?
 
Nehéz kérdés. Hét ember között mindig van, akinek eltér a véleménye a többiekétől. Ha 10 pontnál nagyobb a különbség, akkor az alsó és a felső pontszámot kizárjuk az összesítésénél. De most többször csak néhány tized döntött, s bár talán öt tizedesig számolt a gép, voltak abszolút holtversenyek is!
 

Milyen versenyeken tevékenykedsz mostanában?
 
Az idén is megrendeztük a Magyar Tudományos Akadémia Bora 2017-es borkiválasztást, immáron nyolcadik alkalommal, ennek a kezdetek óta év vagyok a tanácsadója, míg éppen a napokban zajlott le az Országház Bora 2017 borkiválasztás, amit a Házelnök először írt ki. Itt gyakorlatilag csak magyar szőlőfajták, bortípusok versengtek. Itt is én segítettem a versenyt. Évekkel ezelőtt egyszer rám bízták a Semmelweis Egyetem versenyét is.

Hogyan látod a verseny tételeit, milyen minőségűek voltak?
 
Néhány szép tétel mindkét kategóriában akadt. A változatosság gyönyörködtet! - tartja a mondás. A fogyasztónak elég nehéz eligazodnia, s ez még a zsűrinek sem volt egyszerű! Milyen bor is az etalon-furmint, van-e ilyen? Lehet-e ilyen? Nagy kérdés! Örülök azonban, hogy egyre több jó hordóval, és kevesebb alkoholos borral találkoztunk.
Már várom az áprilist, amikor kékfrankosok és bikavérek kerülnek a bírák poharaiba.