Tudtad? Egyszer Magyarországon is volt teljes alkoholtilalom

Geri Ádám
2018. augusztus 22., 17:05


A mai napig van érvényben Magyarországon szesztilalom, úgy, ahogy az elmúlt 100 évben többször is. Az 1919-es például szigorúbb volt, mint az amerikai, az 1978-ban bevezetett pedig vicceknek lett kedvelt forrása.
Tudtad? Egyszer Magyarországon is volt teljes alkoholtilalom
Címlapfotó: blikkruzs.blikk.hu
 
Eredeti, 1988-as vetítése időpontjában még valószínűleg tudatos népnevelésnek szánták, ma már nosztalgiával keveredő finom fricskaként is értelmezhetjük a Szomszédok sorozat 25. részének egyik párbeszédét Vágási Feri és Lenke néni között. A jelenet szerint Feri és felesége, Jutka vendégeket várnak estére. Feri a vacsorához reggel, munka előtt akar bevásárolni, ám az egész sorozat legnépszerűbb kellékét, a konyakot nem veheti meg, mert alkoholt 9 óra előtt nem lehet vásárolni. A történet ezzel együtt happy enddel zárul: Lenke néni felajánlja, hogy majd ő a tilalom lejárta után megveszi az italt és átviszi Feriéknek.

A jelenet 3:47-től látható. Forrás: videa.hu 
 
Az 1978. január 1-jén hatályba lépett belkereskedelmi miniszteri rendelet, aminek Feri áldozatául esik, nem az egyetlen korlátozó rendelkezés volt Magyarországon. Az első hazai alkoholtilalomig majd’ száz évet, egészen pontosan 1919-ig kell visszamenni az időben. Már ezzel lepipálja a világ valaha volt leghíresebb, az USA-ban bevezetett szesztilalmát, ami az összes államban csak 1920-ban lépett érvénybe. Ráadásul míg az amerikai „csak” a 0,5 százaléknál magasabb alkoholtartalmú ital gyártását, kereskedelmét és fogyasztását tiltotta, a magyar zéró toleranciát hirdetett.
 
Hála Al Caponénak és Hollywoodnak, arról rengeteget lehet tudni, hogyan csempészték külföldről az USA-ba a tiltott mannát. Nem kevésbé izgalmas azonban, hogy a helyi termelők és a lakosság hogyan próbálta kijátszani a törvényt. Az orvosok például receptre (hivatalosan a rák, az emésztési zavar valamint a depresszió kezelésére) írhattak fel whiskey-t. Mindössze három dollárba (mai árfolyamon 40) került a „diagnózis”, amely feljogosította a „beteget”, hogy tíznaponta egy-egy pintet (valamivel több, mint fél liter) kapjon. Ily módon becslések szerint mintegy négymillió liter szeszhez jutott a lakosság, az orvosok pedig 40 millió dollár extra bevételhez. Ennél is frappánsabb csalafintaság volt a kaliforniai termelők által előállított szőlősűritmény, amit házilag fermentálhattak utólag a fogyasztók. Az előállítás mikéntjét a csomagoláson fel is tüntették, persze szigorúan mint figyelmeztetést. „A szőlőkockát semmiképpen se hagyjuk vízzel felöntve 21 napnál tovább kint a melegen, mert megerjed” – szólt az intelem.
 
A világraszóló dicsőség a Tanácsköztársaság vezetőinek nevéhez fűződik. Az 1919. március 21-én megalakított Magyarországi Tanácsköztársaság Forradalmi Kormányzótanácsának második(!) intézkedése az alkoholtilalom bevezetése volt. A három nappal később kihirdetett „Tilos szeszes italokat árulni és fogyasztani” című rendelet első paragrafusa szerint  „Mindennemű szeszesital kimérése, forgalomba hozatala és fogyasztása tilos”. Hozzá igen súlyos szankciókat is kilátásba helyeztek. Akit forgalmazáson, árusításon kaptak, annak üzletét elkobozhatták és további 50 ezer koronára büntethették (egy pincér átlagos fizetése akkor 1300 korona volt). A fogyasztásért 10 ezer koronáig terjedő pénzbüntetés és egy évig terjedő fogházbüntetés járt. Ezzel párhuzamosan intenzív alkoholellenes kampányok indultak. Ezek egyrészt ideológiai indíttatásúak voltak (az alkoholt az „úri világ” csökevényének beállítva), másrészt egészségügyi oldalról közelítették meg a témát (orvosokból és egyletekből létrejött egy Alkoholellenes Tanács is).
 

Bár az intézkedések a hivatalos verzió szerint természetesen hatalmas sikert arattak (állítólag csökkent a bűnelkövetések száma), áprilisra a kormány belátta, hogy tarthatatatlan a helyzet. Első lépésben gazdasági okokra hivatkozva mengengedték a bor exportját, később orvosi javallatra szabad volt fogyasztani 150 gramm tokajit illetve konyakot, végül július 23-án részlegesen feloldották az általános szesztilalmat. Ez sem segített azonban már a Tanácsköztársaságon, amely 9 nappal később megbukott. (Aki többet szeretne erről az időszakról megtudni, az olvassa el mult-kor.hu részletes cikkét.)
 
Tudtad? Egyszer Magyarországon is volt teljes alkoholtilalom
Öntik a szeszt a lefolyóba az USA-ban. Fotó: slate.com
 
A bevezetőben említett, 1978-ban életbe lépő szesztilalom már jóval tovább húzta, cserébe sokkal lazább, úgynevezett „reggeli szesztilalom” volt. Munkanapokon volt tilos vendéglátó üzletekben reggel 9 óráig szeszes italt értékesíteni, a dolgozni igyekvők munkaképességét megóvandó. Ezt 1986-ban kiterjesztették az élelmiszerboltokra is. Az intézkedést a korszak nagy humoristája, Hofi Géza sem kímélte Szabhatjuk című előadásában:
...akinek annyi vegyespálinkája nincs otthon, hogy másnap reggel a gyárig elég legyen, az száradjon ki! 
Több történet is kering arról az interneten, hogyan ügyeskedtek a korán munkába indulók: „...volt a becsületkocsma az öltözőben. A házipálinka akkurátusan ki volt töltögetve Diana sósborszeszes üvegekbe. Reggel az öltözőben az érkezők elvettek egy üveget (fiatalabbak kedvéért, ezek 0,5 dl-esek voltak), betették a pénzt a mellette levő dobozba. Soha nem volt hiány, és senki nem ivott többet egy felesnél. Nagyon vigyáztak a boltra, nehogy valaki megszüntethesse (a főnökség az esetleges részegség miatt, vagy az, aki a pálinkát hozta az esetleges hiány miatt).” A reggeli szesztilalmat végül 1989 tavaszán szüntették meg, többek között éppen azért, mert könnyen kijátszható volt.
 
A 20. században bevett gyakorlat volt itthon, hogy a választások napjára szesztilalmat rendeltek el, vagyis nem nyithattak ki az alkoholt árusító helyek. Ezt persze a vendéglősök nem vették jó néven. A Délmagyarország 1934. december 9-i számának „Bonyodalom a választási szesztilalom körül” című írása arról számol be, hogy a szegedi vendéglősök érdekvédelmi csoportja „küldöttséget vezetett dr. Tóth Béla polgármesterhelyetteshez és kérte, hogy a szesztilalmat függesszék fel”, mondván, az érintettek „vasárnap keresik meg egész heti rezsijüket”. 1982-ben, az egypártrendszer idején a választási tilalomról szintén született egy rövid vicc, amely így hangzott: „Mi a szesztilalom oka a választás napján? Alkoholos mámorban talán két pártot látnának az emberek, aztán nem tudnák, hogy melyikre szavazzanak.”
 
Magyarországon jelenleg is van korlátozás szeszesital-fogyasztással kapcsolatban (és itt ez alatt nem a 18 éves korhatár értendő). Debrecenben például az éjszaka nyitva tartó üzletek nem árusíthatnak alkoholt este 10 és reggel 6 között. Ehhez hasonlóan Budapest egyes kerületeiben is tilos az árusítás este 11-től reggel 6-ig.