Borbírálat élesben, Londontól Budapestig

Kielmayer Kristian
2014. április 23., 12:08


Borbírálat - Szinte a VinItaly-val egyidőben kezdődött meg Londonban az International Wine Challenge (IWC), ahová a világ számos országából érkeznek borok és bírák egyaránt, hogy a mintákat bírálják. A bírálat első napján a szervezők több mint 14.000 borról beszéltek, amely nemzetközi mércével az egyik legnagyobb borversenyé emeli az IWC-t. Kulisszatitkok jönnek!
Borbírálat élesben, Londontól Budapestig
 
Az utóbbi években a Lords Cricket pálya mellett lévő pavilonban került sor a borbírálatra, idén a helyszín azonban változott, és egy másik nagy cricket pálya mellett kapott helyet (KIA Oval). Ebédszünetben az angol bírák próbálták elmagyarázni a sport szabályait és sajátosságait, de a Londonban leélt négy év nem volt elég számomra, hogy megértsem ezt a sportot, így bíztattam őket, ne fáradjanak tovább ezzel, majd csak szóljanak, ha éljenezni kell.

Komolyra fordítva a szót és visszakanyarodva a bírálathoz, az IWC-n mivel nagyon nagy számú mintát kóstolnak meg az emberek, nem akarják a véletlenre bízni az eredményt, így ugyanazt a tételt többször,akár újra és újra, más bizottság is megkóstolja és elemezi.

Hogyan is néz ez ki a gyakorlatban? Egy bírálóbizottság megkap az első héten egy sorozatot, mondjuk brazil pezsgőket, ott annyit kell eldönteni az egyéneknek, hogy ezt a bort éremmel (bronz, ezüst, arany most még mindegy) továbbküldik a következő hétre, ajánlatot (commended) kap, vagy éppen kizárják. Az utóbbi két esetben, ajánlott és kizárt boroknál, a borok újra meg lesznek kóstolva minimum két zsűritag által (fő zsűritaggal), és ha ott egyetértés születik, akkor vagy kiesik, vagy továbbjut a bor a következő hétre.
Borbírálat élesben, Londontól Budapestig
A szerző az idei IWC bírák társaságában (Forrás: Kate Sweet twitter)
Amennyiben nem születik egyhangú döntés, akkor újra kell kóstolniuk a bort egy másik bizottsággal. Az egyes asztalok a legritkább esetben adnak a boroknak egyértelmű pontszámot, hanem inkább egyértelmű kategóriákat keresnek. A második héten mindez például úgy nézne ki, hogy amikor már konkrétan érmeket kell megnevezni, akkor mondjuk, ha mindenki magas ezüstre tette, érdemes megnézni a bort, hogy esetleg arany kategóriába is kerülhet-e, hiszen próbálunk pozitívan bírálni és a jót látni a borokban.

A borok vakkóstolás alapján kerülnek bírálatra, mindössze a következő információk állnak róluk rendelkezésre: szőlőfajta/szőlőfajták, borvidék, alkohol, maradékcukor. A borvidék (vagy szőlőfajta) azért fontos, hogy a borvidék (fajta) jellemzőinek ismeretében történjen a bírálat. Nagyon leegyszerűsítve a dolgot, egy egyszerű champagne ne kapjon azért érmet, mert champagne, hanem relációban kell látni a borvidékkel is, a helyi adottságokkal. Szerintem a minőségi kritériumok között a "tipikusság" is ott van, mennyire tipikus az adott bor a fajtára vagy a vidékre is.
 
Nézzünk most meg egy hasonló borbírálatot Magyarországon, méghozzá a legnagyobb hazai borbírálatot, a Nemzeti Borkiválóságok Program keretein belül megrendezett Országkóstolót. Itt azonban nem egy hagyományos borversenyről van szó, hiszen itt nem pontokról vagy érmékről beszélünk, hanem sokkal inkább egy körkép adása a cél azokról a borokról, amelyek ma kereskedelmi forgalomban kaphatók, és amelyeket a borászok és/vagy kereskedők úgy döntenek, hogy beküldenek erre a bírálatra.

A program egy igényes kiadványon keresztül kommunikálja az értékeket a borfogyasztók és a szakma számára, bel- és külföldön egyaránt. A fehérboroknál több mint 600 minta érkezett be a tavalyi év során, a vörösboroknál és rozéknál pedig majdnem 500 mintát kóstolt meg az idei évben az Országos Borszakértő Bizottság (OBB). A borokat két fordulóban bírálták és választották ki. Az első héten valamennyi bort megkóstolták az egyes bizottságok és pusztán annyit döntöttek el, hogy a borok továbbmennek a következő hétre vagy kiesnek. Amennyiben kiesésre ítéltek egy bort, akkor a kérdéses tételt a végén valamennyi bizottság újra megkóstolta és közösen döntöttek sorsáról. A második héten, amikor már a csillagok megnevezése is napirendre került, az egyes bizottságoknak el kellett dönteniük, hogy 3, 4 vagy 5 csillagos az adott bor. Egy hagyományos borbírálat pontozásos rendszerében talán ezt bronz- ezüst-aranyként lehetne lefordítani, de mindezt persze rendkívül szigorú bírálat mellett.
Borbírálat élesben, Londontól Budapestig
Bírálatra váró borok az Országkóstolón
A 3 csillagos borminősítést a következőképpen lehetett elnyerni: az egyes biztosságok döntöttek róla, és amennyiben az adott bizottság úgy ítélte meg többségi szavazattal, hogy ez a bor tiszta, korrekt, a minőségi elvárásoknak eleget tesz és nemzetközi viszonylatban is “jó” kategóriájú bornak felel meg, akkor elnyerhette a fent említett 3 csillagos értékelést. Azon borok esetében, melyeknél nem volt elsőre egyértelmű, hogy 3 vagy 4 csillagos értéket értek el, vagy akár az 5 csillag irányába mozdultak, további bírálásra kerültek. A nap végén tehát minden potenciálisan 4 vagy 5 csillagos bort az összes bizottság közösen újra megkóstolt és szavazatával bírált. Ha nem volt egyhangú szavazati eredmény, akkor a borok újra megkóstolásra kerültek mindaddig, amíg nem született egyértelmű döntés.

A többszörös megkóstolás során a borokat a lehető legalaposabban szemügyre vettük, így a legkisebb hibalehetőséget hagyva a bírálat során. Személyes preferenciáinkat amennyire csak lehet, háttérbe szorítjuk, hogy pusztán az számítson, ami a pohárban van. Természetesen a borok adott időpontban és állapotban mutatnak egyfajta képet, és a bírálat eredménye sok mindentől függhet. Akik például a biodinamikában hisznek nagyon leegyszerűsítve, úgy tartják, hogy gyümölcsnapon a legjobbak a borok, míg gyökérnapon a legrosszabbak, de fontos lehet akár a sorrend, az atmoszférikus nyomás és még sok egyéb tényező egyaránt.

Ami az Országkóstolót megkülönbözteti a többi hazai borbírálattól, az nemcsak a nagysága és hogy a kinevezett OBB tagok bírálnak, hanem, hogy egy körképet ad a magyar borválasztékról. Bemutatja, hogy milyen borok és pincészetek léteznek, mindezt pedig egy igényes magyar és angol nyelvű könyvben publikálja. A publicitáson keresztül pedig közvetetten piacot keres a magyar boroknak mind belföldön, mind pedig külföldön. Így történt például, hogy idén a ProWein-on számos olyan magyar bort kóstolhatott meg a szakma, amelyek az Országkóstolón "helyezést" értek el. Rendkívül fontos a kommunikáció, hogy tudassuk a hazai és a nemzetközi fogyasztókkal egyaránt, milyen nagyszerű magyar borok teremnek.