Hogyan kóstoljunk Tokajit? – dr. Rohály Gábor előadásán jártunk

Nagy Zita szövegésfotó
2010. április 26., 15:34


Amikor végre lehetőség adódik arra, hogy egy szép, napsütéses tavaszi délutánon 15 Tokaj-Hegyaljai pincészet 45 tételét ismerhessék meg a bor iránt érdeklődők, nem árt a kóstolás megkezdése előtt egy kicsit „kikupálódni” Tokajból. Pontosabban a tokaji borok kóstolásából. De más szemlélettel kóstoljuk-e a tokajit, mint a különböző borvidékekről származó borokat? Mire kell odafigyelni közben, és mitől igazán egyedi a tokaji bor?
Hogyan kóstoljunk Tokajit? – dr. Rohály Gábor előadásán jártunk
 
Zsúfolásig megtelt a székesfehérvári hotel konferenciaterme, nem véletlenül, hiszen mielőtt az ember belevág egy egész délutános tokaji kóstolóba, szeretné érteni is azt az üzenetet, melyet majd a pohárban lévő nedű küldözget felé. Ebben az ismerkedési folyamatban dr. Rohály Gábor előadása segítette és vezette végig az érdeklődőket, először elméletben, majd a különböző stílusú borok kóstolásán keresztül a gyakorlatban is.
Magam is végigkísérhettem az előadást, melynek talán legfontosabb üzenete, hogy érdemes a tokaji bor minden apró részletét, rezdülését, kis titkát alaposan felfedezni, akárcsak egy jó barát esetében. Nem lehet – és nem is érdemes – elsiklani gazdagsága felett, hiszen érteni csak akkor tudjuk, ha alaposan megismertük. Sajnálatos tény, hogy a mai gazdasági alapú döntések nem kedveznek a hosszú érlelést igénylő boroknak, háttérbe szorulnak, hiszen gyorsabban megtérül a könnyű, száraz borok előállítása. Márpedig a tokaji bor soha nem léphet be a gyorsan megtérülő kategóriába, mint ahogyan soha nem válhat termékké vagy áruvá, lévén a kézművesség csodája, melyben pontosan egyedisége is rejlik, hiszen nem lehet sem édes, sem száraz változatát tömegesen termelni, Tokaj-Hegyalja meredek lejtőin elsősorban kézi munka alkalmazható. A hosszú érlelési időt (min. 2 év hordóban, 1 év palackban) igénylő aszúk mellett egyre inkább előtérbe kerülnek a borvidéken a száraz borok is. 
 
A tokaji borokkal kapcsolatban az elmúlt évtizedek hozadékaként rengeteg a téves beidegződés. Ennek egyik fő vonulata, hogy hosszú ideig az édességet hangsúlyozták, mint a tokaji bor fő értékét. Holott önmagában az édesség nem érték, ahogy azt Rohály tanár úr fogalmazta meg: „Ne csak szép és okos legyen egy lány, hanem legyen belőle jó anya is!” A tokaji borok esetében különösen elengedhetetlen a harmónia és a megfelelő egyensúly jelenléte, mely a szép savkészlet és a megfelelő alkoholtartalom egyensúlyát jelenti, kiegészülve a talaj ásványi anyagainak jelenlétével is. Túl az egyensúlyon – mely nemcsak a tokaji, de minden bor esetében alapfeltétel – a díszítő elemek is lényegesek. A tokaji borok gazdag ornamentikával rendelkeznek, éppen ezért megismerésük, kóstolásuk által lelkileg is gyarapodhatunk, hiszen szépen csiszolt részleteik újabb és újabb gondolatokat és felismeréseket hoznak az életünkbe.
Hogy ezt a tényt a gyakorlatba is átültessük, dr. Rohály Gábor vezetésével négy különböző stílusú borban keresgéltük a tokaji borok elméletben már megismert ismertetőjegyeit. Elsőként a Lenkey Pincészet Az élet szép névre hallgató 2007-es száraz furmintját pörgettük a pohárban. Az erőteljes minerális illatban kis mazsola és fűszeresség is jelentkezett, szájban a markáns savak mellett sós, citrusos, nyári almára emlékeztető ízek domináltak a vajas-krémes textúrában. A határozott savak után egy 2009-es száraz furmint hordóminta következett a Barta Pincészettől. Fiatal korának köszönhetően a tétel kifejezett, erőteljes virágos illattal jelentkezett, ízeiben borssal és citrusossággal, jelentős élénkséggel.
Harmadik tételünk, Tokaj-Hegyalja „mostohagyermeke”, a Sauvignon Blanc következett. Az Árvay Pincészet 2009-es bora „papíron” nem minősül tokaji bornak, hiszen a fajta nem engedélyezett Tokaj-Hegyalján, így Zempléniként hozható csak forgalomba. A nem engedélyezett fajták egyébként remek formájukat hozzák  Tokaj-Hegyalján, igaz, csakis egy hozzáértő és lelkiismeretes borász oldalán, aki odafigyel a szőlő hozamkorlátozására, a megfelelő metszésre, és az egyéb szőlészeti munkákra is. A nem engedélyezett fajták esetében gyakran olyannyira érvényesül a terroir, hogy felülírja a fajtát, és szinte csak nyomokban marad meg a fajtajelleg. Az Árvay Sauvignon Blanc-ban rögtön érezhettük a vágott füves, zöld növényi illatokat és ízeket, fruttis jegyekkel, illetve ásványossággal kiegészülve, kicsit visszafogottabb, kedvesebb savkészlet mellett.
Az előadás végén Tokaj édes arcát is megismerhettük, a 2007-es Pendits Furminttal. Illatban azonnal a birs jelentkezett, ízben az édesség mellett – melyet szépen egészített ki a közepes mennyiségű, nem harsogó, de mégis határozott sav – gyönyörű díszítőelemeket (aszalt füge, ananász, aszalt sárgabarack) találhattunk, az előadás után kezdődő szabad kóstolón pedig már mindenki saját maga fedezhette fel a tokaji borok apró és kidolgozott részleteit. Szerencsére sokan vágytak az előadás alatt megismert száraz tételek visszakóstolására, bizonyítva ezzel azt, hogy valóban érdekesek és megkapóak Tokaj-Hegyalja száraz borok által képviselt stílusai is.
Winelovers borok az olvasás mellé