Időutazás a Royal Tokaji borok első évtizedébe

Geri Ádám
2018. május 02., 11:01


Különös élményben, valódi időutazásban volt részük azoknak, akik ellátogattak a Royal Tokaji kóstolójára, amikor is bemutatták a most ismét piacra kerülő muzeális aszúikat.
 
Időutazás a Royal Tokaji borok első évtizedébe
Az óbudai Selection borszaküzlet a 7 órás kezdés előtt már jó fél órával megtelt ezen az áprilisi estén; ott beszélgetett Chris Donaldson Master of Wine a bolt tulajdonosával, szóval biztos lehetett benne az ember, hogy itt valami nagy dobás készül. És nem is kellett csalódni.

Valamivel 7 óra után a tulajdonos üdvözölte a vendégeket, majd átadta a szót a már említett Donaldson-nak, illetve Kovács Zoltánnak, a Royal Tokaji pincészet igazgatójának, hogy tartsák meg a Royal Tokaji különleges bemutató kóstolóját. Chris Donaldson brit Master of Wine amolyan nagykövetként 2010 óta segíti a Royal Tokajit a nemzetközi piacokon, Kovács Zoltán pedig 2017 óta erősíti a mádi borászat csapatát. Mindketten tartottak egy pár perces történeti áttekintést (lásd keretes), majd áttértek a borok bemutatására, hiszen szép hosszú sorral készültek.
 
A Royal Tokaji története 1989-ben kezdődött. Hugh Johnson, a borkedvelők bibliájának, az eredetileg 1971-ben megjelent Világ Boratlaszának a szerzője éppen a rendszerváltás környékén látogatott Tokajba, majd győzött meg dán befektetőket, hogy érdemes befektetni a borvidéken. Ennek eredményeként jött létre Mádon a Royal Tokaji. Kezdetben szövetkezeti formában működött: 62 helyi kistermelő adta a szaktudást és a termőterületet, a dánok a pénzügyi eszközöket, a szakmai felügyeletet és a külföldi piacot. Idővel a cég megvette a földeket, majd a dánok helyett magyar származású angol tulajdonosok érkeztek. Jelenleg 107 hektáron dolgoznak és idáig több mint 100 nemzetközi díjat nyertek a boraik.
 
A kóstoló első bora egy 2017-es száraz hárslevelű volt, újdonság a pincészet kínálatában, korábban hasonló stílusban nem készítettek fajtatiszta száraz hárslevelűt. Friss, gyümölcsös, jól iható belépőbornak szánják – ezt tökéletesen hozta is. A birtokborba a szőlő a birtok válogatásából származik, a borban a gyümölcsös és fűszeres jegyek szép harmóniát alkotnak. Chris Donaldson elárulta, bár ő személy szerint nagy hárslevelű rajongó és a bemutatott bor még tovább erősíti benne ezt a tudatot, úgy érzi, a világban a fajta egyelőre megmarad érdekes mellékszálként. Még azon is sokat kell dolgozni, hogy a furmintnál megtörténjen az igazi nagy áttörés, a hárslevelű pedig már csak nehezen kiejthető neve miatt is hendikeppel indul. Mindezek ellenére már az angol piacon kapható a bor, a magyarhoz hasonló kiszerelésben.
 

A hárslevelű után egy 2015-ös furmint került a poharakba magnumpalackból. Mint Kovács Zoltán elmondta, itt a kiszerelés az új, a birtokfurmint maga a már megszokott friss, de mégis mély és kerek aromákat mutatja. Chris Donaldson egy, a közönség soraiból érkezett kérdésre válaszolva, egyben előző gondolatmenetét folytatva, elmondta, ő hogyan látja a furmint esélyét a világban. „Nagyon változatos fajta, a könnyedtől az érlelhető komplexig mindenféle borstílust lehet belőle készíteni. Ráadásul nagyon jól megjeleníti az adott terroir, talaj adottságait és ételekhez is kiválóan párosítható.”
 
Elmesélte, amikor 8 éve csatlakozott a Royal Tokaji csapatához és elkezdett partnereket látogatni, nem ismerték a furmintot, még azzal se voltak tisztában, hogy a világhírű aszú egyik alapfajtája. Azóta persze sokat javult a helyzet, olyannyira, hogy sok szakember szerint 2018 a furmint kiugrásának éve lehet. Nagy-Britanniában már megjelent a Sainsbury és a Tesco polcain, ez azonban még kevés, meg kell ismertetni a közönséggel. Szükség lenne egy olyan rendkívül intenzív és csak a furmintra koncentráló kampányra, amilyennel az osztrákok felépítették a zöldveltelinit – zárta gondolatait a Master of Wine.
 
A harmadik tétel szintén egy furmint volt, egy kései szüretelésű a Szent Tamás dűlőből 2016-ból. Kovács Zoltán elmondta, a pincészetnél a kései szüretelésű borok mindig is meghatározó részei voltak a palettának, fontos lépcsőt jelentenek az aszúhoz vezető úton. A hagyományos Royal Tokaji késeikkel szemben – amik furmint, hárslevelű és muskotály házasítások, 3-5 hónap fahordós érleléssel – ez a bor 6 hónapig 300 literes új tölgyfahordóban érlelődött és 100 százalékban furmintból készült. Ez a kis szériaszámú „by appointment” vagyis „csak bejelentkezés alapján” sorozat tagja, ahol a borász jobban beleviheti az egyéniségét, kiélheti kreatív hajlamait.
 
Időutazás a Royal Tokaji borok első évtizedébe
 
Ez a három bor jelentette tulajdonképpen a felvezetést, hogy élesítsük ízlelőbimbóinkat, mert innen jött az estének azon különleges része, ami miatt tulajdonképpen megszületett a kóstoló ötlete. Amikor Kovács Zoltán 2017 januárjában megérkezett a pincészethez, egyik első dolga volt, hogy Osváth Fruzsina borásszal végigkóstolják az 1990 és 1999 között készült aszúkból a pincében tárolt összes palackot. Az arra érdemeseket megszűrték és újrapalackozták, így most tételtől függően 100-400 palack került kereskedelmi forgalomba „The 1st Decade” néven, a borászat létrejötte utáni első lépéseket bemutatandó.

Maga a kóstolósor az alábbi borokat tartalmazta: Tokaji Aszú 5 puttonyos Betsek 1990, Tokaji Aszú 5 puttonyos Betsek 1991, Tokaji Aszú 5 puttonyos Betsek 1992, Tokaji Aszú 5 puttonyos 1996, Tokaji Aszú 6 puttonyos Nyulászó 1996, Tokaji Aszú 6 puttonyos 1999. Mindegyik bor még negyedszázad után is élményt jelentett, de kétségtelen, hogy főleg a sor elején szereplő korábbi évjáratokban a hosszabb áztatás eredményeként nagy testű, de gyümölcsös aszúk készültek, amelyekben főképp a harmadlagos jegyek (szarvasgomba, dohány, bőr) dominálnak. Kovács Zoltán elismerte, hogy az első évtized a Royalnál, ahogy egyébként minden tokaji pincészet életében, főképp a tanulás jegyében telt el. Ezalatt az idő alatt megismerték és fejlesztették a tokaji bort, illetve az eszközöket és a tudást. Természetesen mindez azóta is rendületlenül tart.

Az asztaltársasággal megegyeztünk abban, hogy a csúcs az 1999-es 6 puttonyos aszú volt: ez a bor tökéletesen hordozza magán az évjárat kiemelkedő harmóniáját, a magasabb savakat, citrusos illatokat, barackos, baracklekváros aromákat, amik miatt a mai modern aszústílusban is jól értelmezhető, kiváló tétel.
Az 1999 évjáratot a legendás 1993-ashoz szokták hasonlítani, viszont az eltelt 6 évben, ami alatt folyamatosan tanultunk, már sokkal jobban meg tudták jeleníteni a borban az évjárat adottságait a borászok
– árulta el a siker egyik tényezőjét Kovács Zoltán.
 
Időutazás a Royal Tokaji borok első évtizedébe
 
Donaldson ezen a ponton is tartott egy kis nemzetközi kitekintést. Elmondta, a külföldiek nagy többsége nem ismeri ki magát a különböző évjáratú aszúk között, nekik csak a minőség, a stílus és az ár számít. És nagyon fontos, hogy pohárban értékesítés is legyen, mert amíg nem kóstolják meg, addig nem fognak megvásárolni belőle egy egész palackkal. Hozzátette, hogy az aszúnak a sauternes-i borok a fő vetélytársai, bár nincs sok közös vonás a két bor között – előbbi szerencséjére. „A francia borok kicsit alkoholosabbak, nehezebbek, a modern aszúk ezzel szemben gyümölcsösek, frissek, alacsonyabb alkoholtartalmúak, és manapság éppen ilyenre vágyik a közízlés. Ráadásul remekül beilleszthető egy menüsorba vagy a borsor végére.”

Az est végén a ráadás egy 2017-es Essencia volt. 750 g cukor, 0 alkohol, nektár. Mit lehet még ehhez a kincshez hozzáfűzni? Talán annyit, hogy a Royal Tokaji 1999-es Essenciá-ja volt az első tétel, amire a Wine & Spirits Magazin fennállása során a maximális 100 pontot adta. És hogy a 2007-es Royal Tokaji essencia a legdrágább tétel Donald Trump szállodájában (az árakat ezen a linken nézheted meg, ha mered). Úgyhogy kíváncsian várom a 2017-es diadalútját, és szerencsésnek érzem magam, hogy megkóstolhattam.