Napa völgyi borkaland 1. rész: Hogyan dőlt el Kalifornia sorsa Párizsban?

Borászportál
2019. december 26., 20:09


Egerben lakom, ahol a bor szeretete szinte kötelező, így nem ért meglepetésként, mikor kedves barátom Füle Lídia, az In Vino Lidia megalapítója borkóstolásra hívott, a helyszín viszont annál inkább. Szegedi László 3 részes úti beszámolója a cikkíró versenyünk élménybeszámoló kategóriájának 3. helyezettje.
Napa völgyi borkaland 1. rész: Hogyan dőlt el Kalifornia sorsa Párizsban?
Tagadhatatlan, hogy a kaliforniai Napa völgy kicsit nagyobb távolságot jelent, mint lesétálni az elmúlt évek során hatalmas fejlődésen keresztülment egri Szépasszonyvölgybe. A bor mellett az utazást is nagyon szeretem, így a borvidék meglátogatása pár nap San Francisco-i városnézéssel együtt kellemes programnak ígérkezett. Így esett, hogy az In Vino Lidia Tours vendégeként Napa völgyben voltam bort kóstolni. A tenger fölött, a véget nem érőnek látszó repülés során párszor még eszembe jutott, hogy földünk sokkal közelebbi pontjain is tudnánk kiváló borokat kóstolni, de Kalifornia később mindenért kárpótolt.
 
 
Kalifornia a világ negyedik legnagyobb bortermelő országa, ami elég szép teljesítmény tőle, lévén, hogy nem ország, hanem az USA egyik állama. Az egész ország bortermelésének közel 90%-át adja, így kijelenthetjük, hogy a kaliforniai borászat története az USA bortörténelme. Büszkén mondhatjuk, hogy méreteiben sokkal szerényebb hazánk meghatározó szerepet töltött be a kaliforniai borászat kialakulásában. Haraszthy Ágoston gróf neve ismert minden helyi bortermelő számára, „a kaliforniai szőlőkultúra atyjának” tartják. Haraszthy wisconsini városalapító, kaliforniai képviselő, a San Francisco-i pénzverde egyik vezetője, nicaraguai ültetvényes, San Diego sheriffje, a wisconsini sörgyártás megalapítója, egyszóval polihisztor volt.
 
Napa völgyi borkaland 1. rész: Hogyan dőlt el Kalifornia sorsa Párizsban?
 
Ami miatt azonban minden kaliforniai szőlész szakember hálásan gondol rá, az nem más, mint hogy személyesen hozott be Európa legjobb bortermelő vidékeiről szőlővesszőket, amiket saját szőlőgazdaságában tovább szaporított, így a területen ma is meghatározó fajták elterjesztésében elévülhetetlen érdemeket szerzett. Buena Vista néven hozott létre borászatot, ami a mai napig működik. Igazán jó érzés volt együtt látni a magyar lobogót az amerikai és kaliforniai zászlóval, nem kevésbé a Buena Vista címkébe öltöztetett tokaji palackot, amiből a Patrícius Borház száraz furmintját kínálták a vendégeknek.
 
Napa völgyi borkaland 1. rész: Hogyan dőlt el Kalifornia sorsa Párizsban?

Kalifornia 1976-ban írta fel magát a világ bortérképére. A lelkes angol származású párizsi borszaküzlet tulajdonos és borkereskedő Steven Spurrier maga indult az Újvilágba és gyűjtött kaliforniai borokat, majd megszervezte ezek és méltó francia társaik vakkóstolását. A kilenc francia és egyetlen amerikai elismert szakemberből álló zsűri fehérbor kategóriában a Chateau Montelena 1973 Chardonnay-t, vörösben pedig a Stag's Leap 1973 Cabernet Sauvignont hirdette ki győztesnek. A verseny így legnagyobb meglepetésre mindkét kategóriában kaliforniai győzelmet hozott, mindez „Judgment of Paris” elnevezéssel vonult be a köztudatba. A 70-es évek kaliforniai bortermelési nehézségeinek, valamint a versenynek és annak előzményeinek egy kedves amerikai film, a „Bottle shock”, magyarul „Borban az igazság” állít emléket romantikus és humoros szálakkal fűszerezve. Igaz történeteket feldolgozó filmek kedvelőjeként nekem nagyon tetszett, ahogy bemutatják a Chateau Montelena pincészetet üzemeltető család küzdelmeit, és a nyertes 1973-as chardonnay viszontagságos elkészítését. A film után neten megkerestem az eredeti karaktereket, így azonnal felismertem a főszereplő Bo Barrettet a borászat meglátogatásakor, aki édesapja után ma is a vállalat vezetője, és ottjártunkkor éppen a szüret munkálatait irányította. Különleges érzés volt személyesen találkozni ennek az érdekes történetnek az igazi főszereplőjével.
 
Napa völgyi borkaland 1. rész: Hogyan dőlt el Kalifornia sorsa Párizsban?

Talán nem meglepő, hogy Chateau Montelena után a látogatásunk következő állomása a Stag’s Leap Wine Cellars, vagyis a „Judgement of Paris” vörösbor kategória győztesének otthona volt. A híres 1973-as cabernet sauvignon palackja jelenleg is ki van állítva a verseny eredeti pontozólapjaival együtt a borászat díszes fogadótermében. Egy kedves szerb származású hölgy, Maria ismertetett meg bennünket a borászat és a pincészet izgalmas részleteivel. Itt figyeltem fel először arra a hatalmas ventilátorra, ami téli időben a túl hideg levegőt hivatott eltávolítani a szőlőtőkék közül. Nem az itthon megszokott tufába, hanem bazaltba vágott pincerendszer fogadott, aminek kialakítása a két kőzet eltérő keménysége miatt nem kevés kihívást jelenthetett. Pincéjük érdekessége, hogy a vágatok formája Napa város térképét adja, a járatok neve megegyezik az utcák nevével. A pince inkább hosszú volt, mint mély, így az elektromos berendezéseknek itt is rá kell segíteniük az ideális hőmérséklet és páratartalom biztosításához. A pincéből kijövet az egyik bokor virágainál egy pici, színes kolibri röpködött. Izgalmas volt szabadban látni a természetfilmekből jól ismert apró madárkát, ami sokkal kisebb, mint ahogy képzeltem. Azt mondják az ornitológusok, hogy nagyon érzékeny a szennyeződésre, jelenléte tehát máris garancia a levegő tisztaságára, ami egy borászatnál nem elhanyagolható előny.
 
Napa völgyi borkaland 1. rész: Hogyan dőlt el Kalifornia sorsa Párizsban?
 
Kóstolónk prémium kategóriás cabernet sauvignonokból állt, amelyek közül két terroir alapú tételt emelnék ki: 2016 FAY, 2016 S.L.V. (Stag’s Leap Vineyard). Nathan Fay egy úttörő borász, 1961-ben elsőként telepített szőlőt ezen a vidéken, többek között a Stag’s Leap Wine Cellars FAY elnevezéssel jelölt területén is. Nem véletlenül lett az övék Párizsban a győzelem, igazi mesterei ennek a szőlőfajtának. A FAY elegáns Bordeaux-i karakterű, soványabb vulkanikus talajon nőtt, ibolyát és tealevelet idéző ízeitől még a fekete bors sincs messze. Az S.L.V. a hordalékos, tápanyagban gazdag talaj gyermeke, jó értelemben túlérett, édes fűszeres, még fekete csokis utóízt is érzünk. Nekem kerekebb tanninjai, könnyebben érthető, populárisabb ízei miatt az amerikai változat tetszett jobban, de Lídia a francia iskola mellett tette le a voksát.
A második részben Napa két borászatával folytatjuk, az itthon kevésbé ismert Alpha Omega és az Európában is hírnévnek örvendő Robert Mondavi birodalom tételeivel.