Soha nincs elég korán egy kékfrankos mesterkurzushoz

Bor Judit
2022. március 24., 19:46


Kellemesen sütött a nap szombat reggel 9-kor, amikor a taxis az autóban megkérdezte, hová megyek. Mikor mondtam, hogy borkóstolóra, kibukott belőle, hogy nincs ahhoz kicsit korán?
Soha nincs elég korán egy kékfrankos mesterkurzushoz
Akkor még azt mondtam, de-de, hát igen, elég korai, a nap végén viszont tudtam, legközelebb azt mondanám: ugyan, nem lehet elég korán, még így se fogom a töredékét sem megkóstolni annak, amit terveztem. 
 
In medias res kezdtem hát a napot, rögtön 9.30-tól belevetettem magam egy mesterkurzusba. Idén 5 ilyen program szerepelt a Grandon: a könnyedebb témáktól, mint a kékfrankos és syrah az olasz csúcsborokon és a szuperaszúkon keresztül a világ legdrágább borainak kóstolójáig. Érdemes kihasználni ezeket az alkalmakat, hogy máshol nem elérhető mesterkurzusokon vegyen részt az ember amellett, hogy persze szabadon sétálgatva kóstol a nap többi részében. Mások is így voltak ezzel, nem meglepő, hogy hetekkel a rendezvény előtt már beteltek ezekre a kóstolóra a helyek.
 
A „hajnali”, elszántaknak szóló kékfrankos-blaufränkisch kóstoló 12 boron át remek keresztmetszetet adott arról, hogyan gondolkoznak a magyar és osztrák termelők a fajtáról. A terroir adottságainak bemutatása elengedhetetlen a nálunk a leggyakoribb, Ausztriában a zweigelt után a második leggyakoribb kékszőlő termelése esetén, erről a két remek előadó - a korai időpontban is energikus - Kristian Kielmayer és Gerard Rouschal borakadémikusok gondoskodtak. Ami igazán meglepő tanulsága volt számomra az előadásnak, hogy a fajtából Ausztriában – tőlünk északra - intenzív, nagytestű borok készülnek hosszú érleléssel. Ezzel szemben nálunk, ahol még a legészakibb terület is - Ausztriához viszonyítva - délibb, melegebb, a könnyedebb stílus az elterjedtebb, és a gyümölcsös, fűszeres jelleg dominál. 
A mesterkurzusokon túl a Grand négy tematika szerint szervezett pop-up előadásokat is kínált. Külön szekcióban kaptak lehetőséget a magyar borászatok a bemutatkozásra, a világ fő szőlőfajtái és kóstolási tréningen is részt vehettek, akik úgy érezték, gyors ismeretek szerzésére is használnák a rendelkezésre álló időt, majd a szomszéd termekben ki is próbálhatták az újonnan megszerzett tudást a gyakorlatban. 
Mikor a vörösöket immár magam mögött hagytam és bubikra vágytam, a magyar borászatok nyitó előadása - egy Haraszty vertikális pezsgőkóstoló a déli harangszó idején - a legjobbkor jött. Mivel a pezsgőket különösen szeretem, kíváncsian fedezem fel a hazai próbálkozásokat, és szívből örülök, ha érzem, hogy a pincénél komolyan veszik a pezsgőkészítést, és nem csupán a buborékok iránti kereslet miatt ülnek fel erre a vonatra is. 
 
Soha nincs elég korán egy kékfrankos mesterkurzushoz
 
Ha már ilyen kellemesen megindultam a pezsgők irányába, nem akartam letérni az útról, még kutakodtam egy kicsit, hátha sikerül az egyre szaporodó hazai pezsgőkínálatban különlegességeket találnom. Így is lett, hiszen több rosé pezsgőt is sikerült kóstolnom. Nem csoda, hogy ez a stílus egyre több hazai termelőnél megtalálható, hiszen világszerte divatos, folyamatosan egyre több fogyasztó keresi.
Három rosé pezsgőt is találtam, teljesen eltérő adottságú terroirról: a Sauskát Tokajból, a Gedeont Kunságról és Villányból a Csányi Pincészetet. 
Az izsáki pezsgőgyártás nem a legmagasabb minőség kedvelőinek szól, ebből kíván kitörni a Gedeon Pincészet, ahol 2019 óta készítenek méthode traditionelle pezsgőket is. A Winelovers Grandon kóstolható rosé pezsgő kadarkából készült, másfél év érlelés után degorzsálták, 3,5 g/l cukorral, így akár extra brut kategóriában is futhatna. Mivel a kadarka az időjárásra nagyon érzékeny, könnyen rothadásnak indul, főként rosé csendes bornak és most már pezsgőnek használják. Így jobban lehet korábban és szép savval szüretelni, ami a frissességét adja a tételnek. A halvány lazac színnel és visszafogott gyümölcsökkel rendelkező rosé egy érdekes út egyik első állomása lehet. 
 
Soha nincs elég korán egy kékfrankos mesterkurzushoz
 
Míg a Kunságon hazai fajtával próbálkoznak, a villányi Csányi Pincészet prémium terméksorába, a Teleki Tradíció 1881 sorozatba tartozó első hagyományos palackos erjesztésű pezsgőjük egy 100 % pinot noir a 2018-as évjáratból. A halvány rózsaszín ital jól hozza a fajta gyümölcsös jegyeit, finom pirosbogyós érzetekkel, könnyed buborékok terülnek szét a szájban. 
 
A Sauska Pincészet régóta foglalkozik pezsgők készítésével, az alapborok házasítása és az érlelés immár budafoki pincéjükben folyik. Munkájukat az egyik nagy champagne ház, a Piper-Heidsieck egykori pincemestere segíti, amely erősen megmutatkozik a piacra került tételeken. Csak saját területről származó pinot noir, furmint és hárslevelű alapanyagokból készült borok házasításával összeállított Rosé Brut pezsgőjük 8 g/l dozázzsal készült. A cseresznyeszínű, gyümölcsös karakterű pezsgő 18 hónapot töltött a palackban degorzsálás előtt. A Sauska különlegessége, hogy egy teljesen egyedi palackkal léptek a piacra. Az üveg nyaka hosszabb, a szája pedig kisebb, mint az ismert, hagyományos pezsgős palacknak. 
 
Soha nincs elég korán egy kékfrankos mesterkurzushoz
 
WSET tematika mentén felépített mini kurzusok
A pezsgők után újra tanulni vágytam, a világ fő szőlőfajtáit bemutató angol nyelvű pop-up előadások nagyon érdekeltek. Minthogy ezek a mini tanfolyamok a nemzetközi teremben kaptak helyet, így külön jeggyel voltak látogathatóak. A WSET 2 és 3 tanfolyamok tematikáját követő előadások során a résztvevők betekintést nyerhettek ezeknek a „komolyabb” tanfolyamoknak a felépítésébe, és Sue Tolson előadói tehetségének köszönhetően igazán sokrétű ismeretekkel gazdagodhattak. Olyan élvezettel hallgattam, hogy a sauvignon blanc kóstoló után a pinot noir-ra is visszatértem. Mindkettőnél hasonló struktúrában a fajta jellegzetességeinek megismertetése után a különböző termőterületekről származó tételek kóstolására és összehasonlítására került sor. Mindkét pop-up kóstolón 3-3 tétel szerepelt és Sue rendhagyó módon előbb az újvilági tételeket mutatta be, és legvégül a francia eredetit, ami aztán így tökéletesen helyére került, és érthetővé vált, miért lettek ikonikus borok.
 
Egyszemélyes pop up?
Persze ha már ott voltam, nem tudtam kihagyni a nemzetközi kiállítók pultjait sem. A kitekintést látva egyértelmű, hogy nagyon megérte áldozni a kiegészítő jegyre, hiszen mindenhol igazán különleges sort kóstolhattunk végig értő segítség mellett. Be kell vallanom, számomra Olaszország minden vizsgák mumusa, hisz annyi termőterület, annyi fajta van, hogy ember legyen a talpán, aki képes ezeket megjegyezni. Ám a Vinissimo standjánál remek beszélgetés keretében kvázi egyszemélyes pop-up előadást kaptam, ami hatalmas rádöbbenéseket tartogatott és rátaláltam egy új kedvencre, a nerello mascalese fajtára is. A Szicíliából származó, egyelőre a nero d’avolánál kevésbé ismert fajta színében és illatában inkább a pinot noir-t idézi, ízjegyeiben pedig az aszalt meggy, narancshéj, fahéj, bőr és vulkanikus mineralitás jelenik meg. Ne hagyjátok ki, ha legközelebb lehetőségeket van megkóstolni. 
 
Soha nincs elég korán egy kékfrankos mesterkurzushoz

 
A pop-up előadások sora azonban ezzel nem ért véget, sőt. Akinek ez sem lett volna elég, a negyedik 8 részes tematikával kikacsinthatott a borok és pezsgők univerzumából is, hiszen külön terem foglalkozott a kézműves sörök és prémium párlatok világával. Mi sem mutatja jobban a választás helyességét és a nagy érdeklődést, hogy az előadásokra be sem lehetett ülni, annyian voltak kíváncsiak minden egyes előadóra. Aggódni persze nem kellett, hiszen természetesen kóstolni is lehetett a tételeket az okosodás mellett. 
 
Tele új tudással a magyar borászatok felé vettem újra az irányt és folytattam a különlegességek vadászatát. 
 
A Borbély Családi Pince 21 hektáron gazdálkodik és fontosnak tartja a helyi fajták bemutatását. A fehérszőlős badacsonyi borvidéken így kihagyhatatlan a kéknyelű, amit egyedi kék palackban hoznak forgalomba. 
 
Soha nincs elég korán egy kékfrankos mesterkurzushoz
Ha már Balaton, a Dobosi Pincészet Nivegy-völgyből származó bio borait is meg kellett kóstolnom. Régóta ismerem és tisztelem a munkájukat, a Szentantalfán található kis családi vendégház is igazi élmény. Alig várom, hogy az új Birtokközpontot is meglátogathassam, ami a szőlőkben, balatoni panorámás szobákkal várja a kóstolni vágyó vendégeket.
 
Soha nincs elég korán egy kékfrankos mesterkurzushoz
 
Fehérben utazva a Fehérvári Birtok Petit Somlóját kóstoltam, ami esetében nem lehet nem gondolni a Petit Chablisra, ám míg a francia petit tiszta chardonnay, ennek az alapja a juhfark, amelynél a tartályos és fahordós tételek házasításával kialakuló egyensúlyra törekszenek. 
 
Bár külön furmint és olaszrizling terem is várta az érdeklődőket, Kovács Nimródnál a vörösek helyett fehéret és abból is egy remek furmintot kóstoltam, ami a Nagy-Eged-hegyen található 1 hektáros területről származik. 
 
Soha nincs elég korán egy kékfrankos mesterkurzushoz
 
Egernél maradva a Thummerer Pince syrah-jával emeltem a tétet, az igazi nagy vörösek felé, hogy aztán az Eszterbauer Pince csúcsborát, a nem a rendezvény miatt elnevezett Grandját kóstoltam. A Grand a szekszárdi termelők prémium kategóriája, szigorú szabályok szerint készíthető és csak valóban a legjobbakat választja ki a szigorú zsűri. Elvárás az 5 év érlelés, amelyből minimum 1 év a hordó, a többi időt palackban kell töltse a bor. Könnyen kiszámolható, hogy ez a 2017-es évjáratból készült, forgalomba az év végén kerülhet. 25 % kadarka az előírást betartva, de a többi is negyedes arányban követi: merlot, cabernet sauvignon és cabernet franc. 
 
Soha nincs elég korán egy kékfrankos mesterkurzushoz
 
Nagy szomorúságomra, már agyban és ízlelésben is jócskán lefáradva a kóstolók végén szokásos édes körömet ki kellett hagynom, de nem búcsúzhattam édes bor nélkül. A Tokaj-Hétszőlő is régi kedvencem, hiszen a bio művelést hosszú idő óta vivő pincészet mindig különleges tételekkel jelentkezik. Náluk a kései szüret kövérszőlőre esett a választásom, hiszen ritka, hogy ez a fajta önmagában megjelenjen, pedig a Tokajban engedélyezett 6 szőlőfajta egyik kevéssé ismert képviselője. A Hétszőlő hozta vissza az 1990-es évek elején, mert nagyszemű (erre utal a neve is), jól töppedő, aszúsodásra hajlamos fajta. 
 
Így ért hát véget ez a cseppet sem átlagos szombat, telve csodás borok és nagy beszélgetések, találkozások élményével, hiszen arról sem szabad megfeledkezni, hogy lehet egy terved, mi mindent fogsz végig ülni, megkóstolni, de aztán összetalálkozol olyan emberekkel, akiknél ott ragadsz, és egészen új világok felé visznek el. Ettől igazán izgalmas a boros világ.